LV. fejezet: Utállak!

Következő nap is a fiúknál voltunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Egyszer csak hívást kaptam. Anya volt az.
-Szia anya!-mondtam boldogan.
-Szia kicsim.-anya hangja nagyon mérgesnek hallatszott.
-Mi újság?-kérdeztem.
-Hallottam ezt-azt rólad, és arról a Harry gyerekről. Többek közt azt is, hogy terhes vagy.-kezdett bele.
Megállt bennem az ütő.
-És az miért baj?-kérdeztem, és megpróbáltam elrejteni félelmem.
-Szerintem tök normális, hogy 16 évesen anya leszel. Szerinted is?-kérdezte szarkasztikusan.
-Az én életem, én döntök, hogy mi lesz belőle!
-Tudtommal még nem vagy 18! Figyelj Joulie, a te érdekedben eltiltalak tőlük!
-Tessék? Ezt nem teheted!-mondtam, és elkezdtem sírni.-Felvilágosítalak, hogy együtt élek a barátommal!
-Erre is gondoltam! 2 nap múlva utazunk! A repülőjegyed már elküldtem postán.
-Én nem mozdulok innen sehova!
-Igenis jössz! Még nem vagy nagykorú, szóval mi döntünk a hollétedről! Kezdj el csomagolni!
-De-félbeszakított.
-Semmi de! Jössz, és kész!
Felment bennem a pumpa.
-Utállak!-üvöltöttem a telefonba, és kinyomtam.
Leültem a földre, és zokogni kezdtem.
Harry szemszöge:
Joulie már egy ideje telefonozott. Gondoltam, megnézem, mit csinál.
-Mindjárt jövök!-motyogtam.
Felmentem. Csak ült a földön, és zokogott. Gyorsan odamentem hozzá, és átöleltem.
-Mi a baj?-kérdeztem aggódva.
-Anya tud mindenről... Eltiltott tőletek... Vissza fogunk költözni...-mondta szipogva.
Mi vaaan? Nem hittem a fülemnek.
-Mi... Hogy... Miért?-dadogtam.
-2 nap múlva indulunk...
-Az lehetetlen! És nem tudsz ellene valamit tenni?
-Még nem vagyok 18, ezt anyum közölte...
-Te jó ég... Ez azt jelenti, hogy nem sűrűn fogunk találkozni...-mondtam. A sírás fojtogatott.
-Hát ha anyumékon múlik, akkor még kicsit se...
-Akkor érezzük jól magunkat ezen a 2 napon, oké?-kérdeztem, és megcsókoltam.
-Rendben.-mondta.
Joulie szemszöge:
Nagyjából sikerült megnyugodnom. Lementünk. Megláttam a fiúkat, és újra elkezdtem sírni. Hihetetlen volt, hogy többet nem látom őket... Nem látom, ahogy Zayn káromkodik, mert nem jó a haja, hogy Niall kaját kunyerál, nem látom Louis-t galambokat kergetni... Nem kérdezek vissza 3-szor, mert nem értem, mit mond Liam, és nem lehetek többet Harry-vel... Hát ennek annyi...
Megkérdezték a fiúk, hogy mi a baj, és elmondtam nekik. A hangulat szomorú lett.
-Ne legyünk ilyenek! Minden percek ki akarok használni!-mondtam.
-Igaz! Na, csináljunk valamit!-mondta Liam.