XCII. fejezet: Szeretlek... vagy mégsem?

Liz szemszöge:
Tisztára örülök annak, hogy Zayn és Lily összejött! Olyan aranyosak, és mindkettőjükön látszott, hogy mennyire szeretik egymást. De így őket látva olyan üresség van bennem. Nem tudom, én is szeretnék valakit, aki olyan, mint én, egy idióta, szeretnénk egymást, és nem lenne olyan nyálas kapcsolatunk... Louis-ra néztem. Nem, nem, dehogy, mikre gondolok... Hisz ő csak egy barát! Csináltam egy hessegető mozdulatot.
-Mi az?-kérdezte Joulie.
-Csak gondolkoztam.-mondtam zavartan.
-Min?-kérdezte vigyorogva.
-Az mindegy!-mondtam.
-Csak nem Louis-n?-suttogta Joulie.
-Dehogyis, még mit nem!-mondtam, és elpirultam.
-Háhá Piroska, most lebuktál!-mondta nevetve.
-Haha, nagyon vicces vagy...-mondtam, és az ablak felé fordultam.
Louis az egyik legeslegjobb barátom, de "úgy" nem igazán tudnék tekinteni rá... Tök jóban lettem vele az elmúlt időszakban, és nem szeretném elrontani a barátságunkat... Várjunk... Ezzel most beismertem, hogy szeretem? Végül is tök helyes, kedves aggódó, segítőkész, idióta, és olyan, mint én... Áááá, nem tudooooom!
-Ömm... Joulie...-szóltam.
-Tessék?-kérdezte.
-Hát... Izé... Te... Hogy jöttél rá arra, hogy tudod...-motyogtam.
-Mit tudok?-kérdezte.
-Hát hogy... Szere... Szereted Harry-t?-nyögtem ki végül.
Joulie arcán félreérthetetlen vigyor jelent meg.
-Arra vagy kíváncsi, mik annak a jelei, hogy szeretsz valakit?-kérdezte.
-Ömm... Hát... Ja...-mondtam.
-Hááát... Jó kérdés... Egyszerűen csak tudod. Többet jár rajta az eszed, kezd helyessé válni a szemedben, a baráti "szeretlek"-eket félreérted, sokszor jössz zavarba a közelében, féltékeny vagy, ha más lányokkal beszélget, meg ilyenek. De ezekre neked kell rájönnöd...-mondta.
-Áh, értem... Marha nagy pipa...-motyogtam alig hallhatóan.
-Szóval akkor szereted?-mondta Joulie boldogan, ami egy kicsit hangosra sikeredett.
-Ne kiabálj!-suttogtam idegesen.
-Bocsi...-mondta kínosan nevetve.-Na, akkor?
-Azt hiszem, hogy... Igen...-mondtam.
-Juuuuuj! Istenem, már egy ideje ezt várom!-tört ki megint Joulie.
-Pszt! Maradj már kussban!-mondtam csitítgatva.
-Jó, bocsi...-mondta megint. Istenem, mire vállalkoztam...
Lily szemszöge:
A kocsi megállt, és Liz-zel, Harry-vel és Joulie-val kiszálltunk.
-Babe!-mondta Zayn. Senkitől semmi reakció.
-Lily!-mondta újra.
-Ja, az előző nekem szólt?-kérdeztem naivan.
-Nem, a szomszédnak, hát persze, hogy neked!-mondta.
-Jól van na, még szoknom kell! Tessék?-kérdeztem.
-Nálad aludhatok?-kérdezte.
-Nem!-mondtam kuncogva.
-Naaaaaa, lécciiiiiii!-kérlelt bociszemekkel.
-Na jó...-adtam meg magam. Zayn kiszállt, és adott egy puszit.
-Gyerekek, fent folytathatjátok, csak menjünk már be, mert idefagyok!-mondta Liz türelmetlenül.
Elnevettük magunkat.
-Na sziasztok, majd holnap!-mondta Jarry, és elindultak.
-Helló!-köszöntünk.
Felmentünk.
-Jó éjt!-mondta Liz, miután kijött a fürdőből.
-Neked is!-mondtuk egyszerre Zayn-nel.
Váltottam Liz-t.
-Fürödhetek veled?-kérdezte Zayn.
-Nem!-mondtam.
-Naaaaa!-kérlelt.
-Ne legyél szemtelen! Örülj, hogy velem aludhatsz! És különben is, van még egy fürdő a házban!-mondtam nevetve.
Zayn durcás kisgyerek módjára elvonult.
Bementem a fürdőszobába, és kulcsra zártam az ajtót, hogy biztosítva legyek. Jó döntés volt, mert amikor fehérneműben ácsorogtam, a kilincs mozgolódni kezdett. Elnevettem magam.
-Babe, nagyon gonosz vagy!-mondta Zayn.
-Így jártál!-mondtam kuncogva.
*Fürdés után*
Visszamentem a szobámba. Zayn az ágyban feküdt a fal felé fordulva. Gondolom, felfedezte a másik "mosdóhelységet" is.
Befeküdtem háttal mellé. Ekkor megfordult, és átölelt.
-Babe.-mondta.
-Hmm?-kérdeztem.
-Szeretlek.-mondta.
-Én is.-mondtam mosolyogva. Apró csókokkal hintette be a nyakam. Kirázott a hideg, és a légzésem felgyorsult.
-Jó éjt.-suttogta a fülembe.
Mekkora mázli, hogy háttal fekszem neki...
-Neked is...-motyogtam.
És akkor én vagyok a gonosz...