XCIX. fejezet: Talált( avagy hogyan hozzuk Lulukára a szívgörcsöt )

*2 hét múlva este*
Lily szemszöge:
Zayn átjött még délután. Louiz azt mondta, hogy nem lesznek itthon. Höjj...
Filmet néztünk, meg össze-vissza gyökérkedtünk.
-Mehet még egy film?-kérdezte.
-Aha!-mondtam, és végignéztem a CD-ken.
-Csak szexre kellesz?-kérdeztem.
-Oké!-mondta Zayn, és elindította.
Néztük a filmet, és elkezdődött egy "olyan" rész. Eszembe jutottak a 2 hete történtek.
-Mindjárt jövök!-mondtam, és berohantam a fürdőszobába.
Rátámaszkodtam a mosdókagylóra. Átgondoltam az egészet. Azért Zayn sem tud a végtelenségig várni! Nekem meg lehetne egy kicsit több merszem! Mi van, ha már nem fogom érdekelni, és megcsal? Jó, ilyet nem hinném, hogy tenne, de akkor is! Jó Lily, készen állsz rá! Zayn figyel majd rád, nem lesz gond!
Megmostam az arcom, és visszamentem.
Leültem Zayn mellé, és néztem a filmet. Közel húzódtam hozzá, és megcsókoltam.
-Mit szeretnél?-kérdeztem nevetve.
Sokat sejtető arccal néztem rá. Értette a célzást, és arcáról lehervadt a mosoly.
-Jajj Lily, nem kell, ha nem akarod! Tudod jól, hogy várok rád!-mondta Zayn.
-De Zayn! Te sem tudsz örökké várni!-mondtam.
-Figyelj, szeretlek, és ez nem átmeneti dolog!-mondta, és átlelt.-Nem akarom elsietni!
-De én nem szeretnék tovább várni! Most állok készen!-mondtam egy gombóccal a torkomban.
-Lily, én nem akarok neked fájdalmat okozni!-mondta.
-De inkább te, mint valami random ember! Mindennél jobban szeretlek, és veled akarom!-mondtam immár sírva.
-Kérlek ne csináld ezt velem!-mondta Zayn, és letörölte a könnyeim.
-Mit?-kérdeztem.
-Ezt! Még szomorúan is szép vagy!-suttogta egész közel.
Elmosolyodtam.
-Biztos akarod?-kérdezte kételkedve.
-Igen.-mondtam nyelve egyet.
Zayn megcsókolt, és menyasszonyosan felvett, majd bevitt a szobámba. Lerakott. A földet néztem. Megemelte az állam, és gyengéden megcsókolt. Kicipzározta a ruhám, és végignéztem, ahogy az a földre hullik. Levettem a fölsőjét a felsőtestét érintve. Ismét megcsókolt. Kigomboltam a nadrágját. Ott ácsorogtam fehérneműben. A szánk ismét egy hosszú csók erejéig találkozott, s ezt meg nem szakítva a keze elindult a mellem felé, de megállt. Mivel tudtam, hogy mennyire szeretné megérinteni, rátettem a kezét a mellemre. Kirázott a hideg. A csók még mindig nem szakadt meg, de egy levegővétel erejéig elváltunk, majd ismét megcsókolt, és a kezem a mellkasára tettem. Elindult velem az ágy felé, és finoman ledöntött. Levette a nadrágját.
-Biztos vagy benne? Most még megállhatunk!-mondta Zayn.
-Igen!-suttogtam mosolyogva.
Zayn kirohant. Remegtem az idegességtől. Pár perc múlva visszatért, és újra fölém helyezkedett.
-Szorítsd meg a kezem, ha fáj, oké? És nyugi, minden rendben lesz!-mondta. Bólintottam.
A vállamtól kezdve gyengéd csókokat nyomott a nyakamig, ott áttért a kulcscsontomra, onnan a mellkasomra, és végül ismét a nyakamtól a vállamra. Magunkra húzta a takarót. Kikapcsolta a melltartóm. Végigsimítottam a kezem a hasán. Megcsókolt.
Becsuktam a szemem. Fájdalom járta át a testem. Kicsordult a könnyem.
-Babe, kérlek ne haragudj!-mondta Zayn. Nagyon szorítottam a kezét.
-Nem baj!-mondtam elcsukló hangon. Fájdalom tombolt az alhasamban. Nem tudtam uralkodni a könnyeimen.
-Én ezt nem bírom! Nem tudom azt nézni, ahogy fájdalmat okozok neked!-mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán. Letöröltem, és megcsókoltam. Kis puszikat adott a számra, majd ismét csókban végeztük. Ekkor a nyelve bebocsátást kért a számba, és vadul csatázni kezdett az enyém az övével.
A fájdalom szépen lassan elkezdett átalakulni valami furán jó dologgá. A testünk teljesen egyszerre mozgott. Euforikus érzés kerített hatalmába. Átjárta a testem minden porcikáját. Zayn-nel is ez történt, és lihegve támaszkodott fölöttem.
-Sze...ret...lek...-tagolta a lihegés miatt.
-Én is! Köszönöm!-mondtam mosolyogva.
-Mit?-kérdezte, és lefeküdt mellém.
-Hogy mindezt veled élhettem át!-mondtam.
Zayn megcsókolt. Beleharaptam az alsó ajkába. Belemosolygott a csókunkba. Közben végigsimította a testem egészen az arcomtól a combom közepéig.
-Olyan rossz volt látni, ahogy sírsz, mert fáj! Ne haragudj rám!-mondta Zayn bűnbánóan.
-Hányszor mondjam még, hogy semmi baj?-kérdeztem nevetve.
-Jól van na... Fáj ám a kezem!-mondta nevetve.
-Na halj meg gyorsan!-mondtam.
-Jó, bocsi, csak hülyültem!-mondta.
Csak feküdtünk egymással szemben, amíg el nem aludtunk.