CXIII. fejezet: Új élet

*3 hónap múlva*
A nászút óta 3 hónap telt el. Az utóbbi időben igen érdekes tüneteket produkáltam. Folyton szédültem, megállás nélkül ettem, ezáltal sokat híztam, és elég sokat hánytam. Vettem egy terhességi tesztet, de megvárom Harry-t míg hazaér, majd azután csinálom meg. Izgulok nagyon, hogy összejöjjön. Nem akarom azt, ami legutóbb történt.
Kulcszörgést hallottam. Lerohantam, és Harry-t láttam meg. Azonnal a nyakába ugrottam.
-Szia Cica! Mi ez a boldogság?-kérdezte nevetve.
-Már egy ideje rosszul vagyok!-mondtam boldogan.
Furán nézett rám.
-Éééééééés, ez jó dolog?-kérdezte.
Fogtam a fejem.
-3 hónapja... Nászút... Első este... Semmi?-kérdeztem.
-Jaaaaaa! Szóval a-ledermedt.
-Harry, lehet, hogy sikerült!-mondtam boldogan. Csak habogott, és nem tudott megszólalni.
-Én...-nyögte ki végül, de én félbeszakítottam egy csókkal. Eltolt magától, és megpörgetett, amit én nevetve konstatáltam.
-Elmegyek biztosra menni!-mondtam, és bevonultam a fürdőszobába. Vettem egy nagy levegőt, és megkerestem a tesztet. Istenem, add, hogy sikerüljön!
Megcsináltam. Na lássuk... Egy csík megvan... Még mindig egy... És még mindig... Ez... Nem lehet! Nem lehet igaz! Már egy könnycsepp készült legördülni arcomon, amikor az első csík mellett kezdett feltűnni még egy. És egyre jobban erősödik... Elkezdtem ugrálni. Lehúztam a WC-t, és rohantam ki Harry-hez a teszttel a kezemben.
-Harry!-kiabáltam. Ekkor megbotlottam a szőnyeg felgyűrődésében, ezzel Harry-re esve és magam alá kényszerítve.
-Sikerült!-mondtam boldogan.
Megcsókolt.
-Tudtam!-mosolygott.-És olyan szép lesz, mint te!
-A megállapodásunkra ugye emlékszel?-kérdeztem.
-Hogy tudnám elfelejteni?-kérdezte mosolyogva, és ismét megcsókolt.
-Holnap meglátogatjuk az orvost?-kérdeztem.
-Persze!-mosolygott Harry.

*

*Másnap*

Reggel felkeltem, beleugrottam egy ruhába, és kirángattam Harry-t az ágyból.
-Mi van?-kiabálta morcosan, amikor a földön találta magát.
-Nincs ám egész nap rendelés!-nevettem.
-Hú, bocsi!-mondta, majd hipergyorsasággal felöltözött.

*

*A kórházban*

-Fura, hogy most boldogan ülünk itt azt remélve, hogy babánk lesz!-mondtam.

-Tudom... Egy éve ez nem egészen így volt!-mondta Harry.

-Arra ne is emlékeztess!-mondtam, és ekkor behívott minket az orvos. Elmondtam a dolgot, a tesztet is megmutattam, és lefektetett az ultrahang mellett lévő ágyra. Harry mellettem ült, és fogta a kezem.

-Hideg lesz!-mondta az orvos, és a hasamra rakta azt az izét. Összerezzentem.

Egyszer csak egy kis lényt láttam meg a képernyőn. Teljesen kivehető volt mindene. A könnycseppek egyre csak folytak le az arcomon, de nem a szomorúságtól. Jó érzéssel töltött el az, hogy egy kis élet növekszik bennem.

-Harry, nézd!-suttogtam mosolyogva. Mivel eddig engem figyelt, vagy bambult, most először nézett a képernyőre.

-Ő a...-itt a szája elé kapta kezét, és neki is pár könnycsepp gördült végig arcán.

-Kedves szülők, nekem úgy tűnik, lány lesz!-mondta az orvos.

-Hehe!-dugta ki a nyelvét Harry, én pedig csak nevetve forgattam a szemeim.

*

Miután készen voltunk, elindultunk.

-Ez hosszú lesz!-mondtam.

-Nem mondhatod, hogy nem éri meg!-nevetett Harry.