LVIII. fejezet: Civilizáció?

Hazaértünk a régi otthonunkba. Anyuék visszavásárolták, mert valamiért nagyon ragaszkodtak hozzá, de engem a fiúkra emlékeztetett. Otthon bezárkóztam a szobámba, ledőltem az ágyra, és felhívtam Harry-t.
-Szia Harry, megérkeztem!-mondtam szipogva.
-Szia Beautiful, örülök, hogy semmi bajod! És kérlek, ne sírj!-mondta Harry.
-Én próbálok, de-elsírtam magam.
-Love, kérlek ne csináld ezt velem!
-De itt minden rátok emlékeztet!-mondtam, miután egy kicsit megnyugodtam.
-A régi házatokba költöztetek vissza?-kérdezte Harry.
-Aha... De majd gondolok a hülyeségekre, oké?-kérdeztem.
-Rendben! És ne pityeregj, mert nem leszünk jóban!-mondta Harry "fenyegetően".
-Nem fogok!-mondtam mosolyogva.
-Akkor jó! Ajánlom is! Mondta Lou, hogy rád uszítja Kevint! Na, nekem most muszáj letennem, majd hívlak!-mondta Harry.
-Oké, szia!-mondtam, és letettem.
Ekkor bejött anya.
-Kicsim, kérem a telefonod!-mondta.
-Miért?-kérdeztem.
-Mert azt mondtam!
Odaadtam neki.
-Akkor most ezt elkobozom!
-Azt nem teheted!
-Mondj egy indokot, miért nem!
Csak dadogtam.
-Akkor jó!-mondta. Megint elkapott a sírógörcs. Most aztán végképp nem tudom tartani vele a kapcsolatot, mert net nincs, én nem is lesz, a telóm anyánál.
Anya felkiabált.
-Elmentünk bevásárolni!-mondta. Amint hallottam, hogy az ajtó csukódik, mentem anyuék szobájába, mert apa általában itthon hagyja a telefonját.
Bementem, és úgy volt, ahogy gondoltam. Apa telefonja ott hevert az asztalon.
Írtam egy üzenetet Harry-nek.
"Szia Harry, anyum elkobozta a telóm, szóval mostantól a vezetékesen hívj, azon tudunk beszélni konyhanyelven. XXOO Joulie"
Nem sokkal később jött a válasz:
"Rendben, majd hívlak :) XXXXX Harry"
Megpróbáltam elfoglalni magam, szóval jobb híján TV-t néztem, meg zenét hallgattam.