CVIII. fejezet: A szerncsétlenek szerencséje

*Reggel*

Miután felkeltem, elindultam felöltözni. Éppen a pólómat húztam, amikor hátulról egy test simult az enyémhez, és átkarolta a derekam. Rossz helyen fogta meg, és bizonyos pontokon csikis vagyok, szóval felsikkantottam. Elugrottam.
-Szóval csikis vagy?-kérdezte Harry kárörvendő mosollyal.
-Csak bizonyos helyeken és nem mindi-nehogy!-menekültem, mert elkezdett közeledni. Hirtelen elkapott, és elkezdett csikizni.
-Jééééééééééézusom, hagyd abba!-nevettem. Mintha meg sem hallotta volna, folytatta.
-Hagyd már abba légysziii! Bepisilek!-nevettem.
-Nem!-mondta kárörvendve.
-Harry, hagyd abba!-mondtam nevetve.
-Nem hallom!-folytatta.
-Könyörögve kérlek Harold Edward Styles, fejezd be, vagy megpusztulok!-mondtam immár fulladozva.
-Na jó, de csak mert szépen kérted!-mondta Harry, és befejezte, majd elvonult.
-Te kis... Te!-motyogtam dühösen.
-Tessék?-kérdezett vissza, mintha mi sem történt volna.
Becsórtam a telóját.
-Hmm... No lám, egyedül már semmi sem megy?-kérdeztem kuncogva.
-Miért?-kérdezte.
-Idézem:"Lily, most mi a halált csináljak? Iszonyat szégyellem magam, és bocsánatot akarok kérni! Mit mondjak neki?"-mondtam.
-Te mit csinálsz a telómmal?-kérdezte teljesen vörösen, és kikapta a kezemből a mobilom.
-Csak nézelődök!-mondtam nevetve. Felhúztam végre a fölsőm.
-Sikerült!-mondtam diadalittasan.
-Biztos?-közeledett felém Harry kacér félmosollyal az arcán. Jajj ne, ezt nem szeretem!
-Harry, az anyakönyvvezetőhöz indultunk!-mondtam.
-És akkor?-kérdezte, és egy puszit nyomott az arcomra.
-És akkor engem nem érdekel semmi...-motyogtam.
-Tudod, hogy csak szórakoztam!-mondta nevetve.
-Na azért! Húzz magadra valami értelmeset, és induljunk!-mondtam, és folytattam az öltözködést.
*Kicsit később*
-Kész vagy már?-szóltam be. Meglepődve vettem észre, hogy Harry az ajtóban áll.
-Igen! Jók a megérzéseid!-mondta nevetve.
-Tudom!-mosolyogtam büszkén.
-Csinos vagy!-adott egy puszit az arcomra.
-Most erre is mondjam azt, hogy tudom?-kérdeztem nevetve.
-Nem lepődnék meg!-mondta Harry nevetve.
-Fulladj meg!-mondtam durcásan.
-Na, mehetünk?-kérdezte.
-Persze!-mondtam, és elindultunk.
*A hivatalban*
-Komolyan, valami borzalom, milyen lassan megy itt minden...-mondtam sóhajtva.
-Ne türelmetlenkedj, már csak 2-en vannak előttünk!-nyugtatott Harry.
-Jó, csak utálok várni!-mondtam.
-Akkor hogy fogod azt kivárni, amikorra időpontot kapunk?-kérdezte.
-Éppen ez a baj...-mondtam.
*Fél óra múlva*
Végre behívtak minket. Helyet foglaltunk.
-Miben segíthetek?-kérdezte a titkárnő.
-Az anyakönyvvezetőt keresnénk esküvő miatt.-mondtam.
-Ő most nem elérhető, de időpontot adhatok.-mondta.
-Rendben, köszönjük.-mondtam.
-Nézzük csak... A legközelebbi egy év múlva lesz esedékes.-mondta a füzetét nézegetve.
Sóhajtva egymásra néztünk Harry-vel.
Elkezdett csörögni a telefon.
-Elnézést!-mondta a titkárnő, és felvette.
-Tessék, anyakönyvi hivatal, miben segíthetek? Á, jó napot kívánok! Értem. Adjak másik időpontot? A legközelebbi egy év múlva van. Jó lesz? Rendben. Nincs mit, viszont hallásra!-mondta, és letette.
Mi csak bambán pislogtunk.
-Nos, iszonyat nagy szerencséjük van, most mondtak le egy időpontot, ha önöknek megfelel, akkor egy hónap múlva lenne esedékes.-mondta.
-Tökéletes!-mondtuk egyszerre Harry-vel.
-Akkor beírom önöket! Ezeket kérem töltsék ki, és majd az anyakönyvvezetővel egyeztetnek!-mondtam, és elénk rakott egy pár papírt. Mi kitöltöttük, majd elköszöntünk, és elmentünk.
-Te jó Isten, ezt el sem hiszem! Egy hónap, és esküvő!-mondtam boldogan.
-Nem gondoltad volna, mi?-kérdezte Harry.
-Egyáltalán nem! És a rajongók sem piszkálna!-mondtam.
-Nem is állnék jót magamért, ha megtörténne!-mondta, és megfogta a kezem. Elmosolyodtam.
Hazamentünk.

CVII. fejezet: Zuhanyzás

Joulie szemszöge:
A többiek kiraktak minket a házunk előtt Harry-vel, Lily-vel és Liz-zel, majd elköszöntünk és bementünk.
-Húúúú, rendesen átfagytam!-mondtam vacogva, és egy nagyot tüsszentettem.
-Megfázni azt mindkettőnknek sikerült, de megérte!-mosolygott Harry, majd megcsókolt.
Elmosolyodtam.
-Csinálunk homemade forrócsokit?-kérdeztem.
-Az a legjobb! Csoki meg tej van itthon?-kérdezte.
-Asszem ja, de mindjárt megnézem!-mondtam, és elkezdtem a szekrényben kotorászni.
-Mission accepted...-motyogtam.
-Tessék?-kérdezte Harry.
-Semmi!-mondtam, és végre megtaláltam a szükséges hozzávalókat.
-Ja, azt hittem, szóltál!-mondta.
Előszedtem egy lábast, és elkezdtem olvasztani a csokit, közben pedig Harry folyamatosan öntötte a tejet. Mikor kész voltam, kiöntöttem bögrékbe, és leültünk a kanapéra.
-Akkor mi legyen az esküvővel?-kérdeztük egyszerre Harry-vel.
Elnevettük magunkat.
-Ez már profizmus!-mondta nevetve Harry.
-Az biztos!-nevettem.-Holnap el kéne menni az anyakönyvvezetőhöz időpontot kérni!
-Na ja, meg még helyet is kell bérelnünk a bulira, meg kajákat rendelni-félbeszakítottam.
-Megoldjuk, ne aggódj!-mondtam mosolyogva, és egy puszit nyomtam Harry arcára.
Csöndben szürcsöltük tovább a forrócsokit.
Miután megittuk, elmostam a bögréket, és elmentem fürdeni.
Jól esett az után, hogy jól megfáztam. Tök párás volt minden, alig lehetett látni. Egyszer csak egy kéz csavarodott a derekam köré. Kicsit meglepődtem. Megfordultam, és Harry körvonala rajzolódott ki előttem. A falnak nyomott, és szenvedélyesen, de hevesen megcsókolt. Közben folyt ránk a víz. Egyik kezemmel átöleltem a nyakát, a másikkal beletúrtam vizes fürtjeibe. Beleharapott az alsó ajkamba, ezzel arra késztetve, hogy kinyissam a szám, de én nem engedtem. Ekkor lassan és kínzóan végigsimította az oldalam, amit én nem bírtam, belenyögtem a csókba, és mire fölocsúdtam, azon kaptam magam, hogy nyeleink vadul viaskodnak egymással. A nyakam kezdte el csókolgatni, és néha tett egy kis kitérőt, amikor a melleim közé puszilt. Légzésem felgyorsult, és kicsi sóhajtások hagyták el a számat. Ekkor a csókokat meghosszabbította, és a kulcscsontomat szívogatni kezdte. Könyörgöm, ne kínozz már! Átvettem az irányítást, és nekiestem a fülcimpájának és az az mögötti résznek. Harry halkakat nyögött. Mikor már megelégelte, kirohant, majd visszajött. Ismét letámadtuk egymás ajkait, és elfeküdtünk a fürdőkádban. Megint az a fájdalmasan jó érzés kerítette hatalmába az alhasam. Harry hátába karmoltam, aki ettől felszisszent. Nem szóltunk semmit, csak végig egymás szemébe néztünk. Csípőnk teljesen egyszerre mozgott. Közben az oldalamat cirógatta. Egyszer csak forróság járta át a testem minden porcikáját, és erőtlenül feküdtem. Harry fölöttem lihegett.
-Szeretlek...-suttogta.
-Én is...-suttogtam mosolyogva.

CVI. fejezet: Hazautazás

Liz szemszöge:

Reggel arra ébredtem, hogy Louis az arcomat simogatja.

-Jó reggelt!-mondta szélesen mosolyogva.

-Neked is!-mondtam. Éles fájdalom nyílalt a derekamba.

-Mi a...?-kérdeztem, és rájöttem, hogy egy kövön aludtam egész éjjel.

-Ahahahahahaaa, meghalok! Ez nagyon szar!-mondtam a derekamat fogva.

-Béna vagy!-nevetett Louis.

-Kapd be!-mondtam.

-Van egy ötletem!-szólalt meg hirtelen.

Lily szemszöge:

Arra ébredtem, hogy hirtelen valami hideg folyik végig az egész testemen. Felsikítottam. Tiszta víz voltam, a sátor bejáratánál pedig Liz és Louis fulladozott a röhögéstől.

-Dugjon meg titeket a 220!-mondtam, és hozzájuk vágtam az első dolgot, ami a kezembe akadt. Miután eldobtam, jöttem rá, hogy az a melltartóm volt.

-Hmm, mi történt az este?-kérdezte Liz perverz mosollyal.

-Nem szeretek melltartóban aludni...-mondtam vörös fejjel.

-Én is ezt mondanám...-mondta Louis.

Ránéztem Zayn-re, ő is tiszta víz volt, de még aludt. Ennek hogy a halálba van ilyen alvókája?

-De miért pont minket locsoltatok le?-kérdeztem.

-Mert Jarry valószínűleg faszán megfázott, Liam és Niall pedig gonosz.-mondta Liz.

Fúúúú! Louiz röhögve levonult, én pedig átöltöztem.
-Miért vagyok vizes?-kérdezte Zayn álmos fejjel.
-Louiz leöntött, de ahogy látom, neked nem nagyon tűnt fel!-mondtam nevetve.
-Hát nem...-motyogta Zayn.
Joulie szemszöge:
Arra keltem, hogy egy hatalmasat tüsszentek. Felültem, megtöröltem az oroom. Éreztem, hogy fázok. Magamra húztam a takarót, de így is vacogtam. Becsuktam a szemem. Egy meleg pulcsit éreztem magamon. Kinyitottam a szemem, és Harry mosolyogva megpuszilt.
-Nem fogsz fázni?-kérdeztem.
-Nem.-mondta mosolyogva.
-De-félbeszakított.
-Nyugi, van még cuccom!-mondta mosolyogva.
-Tudom...-motyogtam.
Kimentünk. Tök egyszerre tüsszentettünk, vettük elő a zsepit és fújtuk ki az orrunk. A többiek furán néztek ránk.
-Ez most marha egyszerre lett!-mondta Liz.
Összenéztünk Harry-vel és elnevettük magunkat.
Liz szemszöge:
-Olyan jó, hogy megint minden rendben van!-súgtam oda Lily-nek.
-Igen! Iszonyat cuncik!-mondta Lily ilyen "ahwww" fejjel.
-Aha! És mindkettő egy kis szerencsétlen szarvasmarha!-mondtam nevetve.
-Az biztos! Tegnap tiszta vicces volt, amikor Joulie a vízbe esett!-mondta Lily nevetve.
-Tudom, én is láttam!-mondtam.
-Hogyan?-kérdezte.
-Sokat kell még tanulnod, kicsi padavan!-mondtam nevetve.
-Hát jó...-motyogta.
Elkezdtünk összepakolni. Fényképeztem egy párat. A kedvencem az volt, amelyiken Joulie majdnem átesik egy kövön. Az marha nagy! Meg az is tetszik, amikor Niall két pofára tömi a szendvicseket!
Jó volt ez a sátrazás!
Bepakoltunk és beültünk a kocsiba, majd hazamentünk.

CIV. fejezet: Mozgalmas éjszaka

Joulie szemszöge:
Még mindig a vízben álltunk egymás ajkára tapadva. Egyszer csak éles fény világított a szemembe. Afelé fordultam.
-No lám, úgy tűnik, a mai egy igen mozgalmas napnak tűnik!-mondta Lily a mólón guggolva egy lámpával a kezében.
-Te... Meg... Mit csinálsz itt?-kérdeztem rákvörösen.
-Csobbanást hallottam, és mivel Zayn lusta volt kijönni, nekem annyira furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy muszáj volt körbenéznem.-mondta Lily önelégült mosollyal.
-Öh... Rendben...-motyogtam.
-Hát én visszamegyek, ha gondoljátok, gyertek ki, mert ha tovább bent maradtok, a náthán kívül egy jó kis tüdőgyuszi is meglátogat titeket!-mondta, és visszament.
Kitört belőlünk a röhögés.
-Ezek a pillanatok hiányoztak!-mondta nevetve Harry.
-Többet ilyen hülyeségek miatt ne vesszünk össze!-mondtam.
-Oké!-mondta mosolyogva.-Na, ne legyen Lily-nek igaza, menjünk vissza!
-Rendben!-mondtam, majd kimásztunk, és visszamentünk. Átöltöztünk valami száraz ruhába, és elmentünk aludni.
Lily szemszöge:
Visszamásztam a sátorba.
-Na, most, hogy tudod, mi volt az, nyugton maradsz?-kérdezte Zayn csukott szemmel.
-Fogd be! Szemtanúja voltam Jarry kibékülésének!-mondtam vigyorogva.
-És én nem voltam ott?-ült fel.
-Csss, felébresztesz mindenkit!-suttogtam.
-Bocsi...-suttogta Zayn.
Lefeküdtem Zayn mellé. Néztük egymást.
-Olyan jó itt!-mondtam mosolyogva.
-Az biztos! Végre egy kis kikapcsolódás!-mondta.
Csönd lett. Milliónyi tücsök ciripelt. Nagyon megnyugtató környezetet teremtett.
Zayn elkezdett közeledni, majd végül megcsókolt. Kezét a derekamra tette. Átkaroltam a nyakát, és beletúrtam a hajába. A fülem mögötti részt kezdte kis csókokkal elárasztani, és harapdálni a fülcimpám.
-Z-Zayn, biztos itt kéne?-kérdeztem bizonytalanul.
-Extrém helyeken is ki kell próbálni!-kacsintott Zayn.
Szóval így állunk...
Lehámoztam róla a pulcsit és a felsőjét. Fölékerekedtem, és a nyakát kezdtem el csókolgatni, szívogatni. Zayn száját halk nyögések és kis sóhajtások hagyták el. Közben a pulcsimmal ügyködött.
Amikor már úgy gondoltam, hogy eljött az a pillanat, hogyha folytatom, más is lesz, abbahagytam.
-Jó éjt!-suttogtam Zayn fülébe. Csalódott képet vágott. Visszavettem a felsőm, és tőle elfordulta lefeküdtem.
-Felesleges volt visszavenned a felsőd!-suttogta Zayn, és közben a forró leheletét a nyakamon éreztem. Kirázott a hideg.
-Miért is?-kérdeztem.
Válaszul maga felé fordított, és vadul megcsókolt. A szemei telve voltak vággyal. A pólóm ismét lekerült. A csókot meg nem szakítva elkezdte egy ujjal a combom fenekem alatti részét simogatni. Áttért a mellkasom csókolgatására. Onnan hol a nyakamra, hol a kulcscsontomra tért. A sóhajaim megszaporodtak. Egyszer csak Zayn minden átmenet nélkül abbahagyta.
-Az a marha nagy szerencséd van, hogy nincs nálam gumi!-mondta kárörvendve.
-Okés, most visszaadtad az előbbit!-mondtam.
-Jó éjt!-mondtam mosolyogva, majd visszaöltöztünk és elaludtunk.

Díj :DD

Köszi Asszony :DD

1.Írj magadról 11 dolgot!

2.Válaszolj 11 kérdésre!

3.Írj 11 kérdést!

4.Küldd tovább 11 blognak!

 

1. Magamról

• Imádom a Twix-et
• Bolondulok a blézerekért és a szőrös sapikért
• Cicamániákus vagyok
• Egy tehénke vagyok( magyarázatért szabad érdeklődni )
• Nem szeretem látni, ha valaki magányos
• Nagyon romantikus vagyok
• Szeretem a szerelmes filmeket
• Sokat használom a Höjj szót
• Nem tudok bunkó lenni
• Egy kicsit érzékeny vagyok
• Imádok hülyülni, néptáncolni( 8 éve... ), és nevetni 

2. 11 kérdés:
 

 1.Kedvenc 1D-s számod?
2.Mit gondolsz Haylor-ról?
3.Mikor kezdted írni a sztoridat?
4.Tudják a szüleid,hogy van blogod?
5.Ha nem tudják,mit reagálnának?
6.Szoktál énekelni nyilvánosan mondjuk egy téren,1D-t?
7.Voltál már 1D koncerten?
8.Voltál már Londonban?
9.Ki az akinek mindent elmondasz?
10.Mennyi ideje vagy Directioner
11.Ki a kedvenc tagod a bandából?

 

Válaszok:

 

1. Az a hangulatomtól függ, nem tudok választani

2. Ha Harry boldog vele, akkor nem szólok bele. Bár szegény nem veszi azt észre, hogy mennyire meg fogja szívni -.-"

3. Július elején a füzetembe. Nagyon fájt a kezem XDD

4. Anyum és a mamám igen

5. Apum nem tudja, hát, fogalmam sincs... Lehet örülne, hogy elfoglalom magam XDD

6. Persze XDDD Még a PNSZ-ben is énekeltem halkan, amíg nem kerültünk sorra XDDD

7. Szeretnék menni!

8. Oda is szeretnék XDD

9. Asszony, Pufika, kutyusom ^^

10. 9 hónapja

11. Harold cica ^^

3. 11 kérdés, amit felteszek:

1.Kedvenc bandatag?

2. Voltál már nagyon féltékeny?

3. Mit szólsz Haylorhoz?

4. Kedvenc állat?

5. Sportolsz?

6. Mi a véleményed a néptáncról?

7. Kedvenc szám a TMH-ról?

8. Mennyire vagy gyökér a 10-es skálán? XDD

9. Kedvenc 1D barátnő?

10. Mit csinálnál, ha találkozhatnál velük?

11. Szereted a Twix-et? :DD

4. Blogok( Nem lesz 11 )

www.onedirectionandmyfriend.blogspot.hu
www.youareneveralone.blogger.hu
www.egylanyujeleteaonedirectionnal.blogger.hu
http://you-and-me-onedirection.blogspot.hu/

 http://onedirectionloveatfirstsight.blogspot.hu/

CIV. fejezet: Szeretlek!

Liz szemszöge:
Éreztem, hogy valami rászáll a fejemre. Felnéztem, és egy galamb pislogott előttem.
-Keviiiiin!-kiabáltam, és leszedtem a fejemről.-Van valami a lábán!
-Tényleg!-mondta Louis.
-Mi van, ha egy üzenet az űrlényektől, akik meg akarnak minket támadni, és az összes galambot ki akarják nyírni?-kérdeztem.
Louis hülyén nézett rám.
-Persze, ez tök nyilvánvaló!-mondta.
-Jól van na, csak találgattam!-mondtam, és elkezdtem leoperálni a galamb lábáról a cetlit. Elengedtem, és elkezdtem olvasni.
-"Asszem szeretlek! <- Részleteket itt! Louis"-az utolsó szót lassan mondtam, és Louisra néztem. Megvonta a vállát.
-Igen, ezt én írtam!-mondta mosolyogva.
Kerekre nyíltak a szemeim.
-Egyszer már megpróbáltam szerelmet vallani, de valaki bealudt...-mondta célozgatva.
-Uppsz...-mondtam.
-Na mindegy, igazából sok indokot nem tudok mondani, miért zúgtam beléd, mint vak ló a szakadékba, hanem csak egyszerűen szeretlek. Tudom, hogy nem ez volt a legromantikusabb szerelembevallás, de-félbeszakítottam.
-Hülye!-mondtam, és megcsókoltam. Visszacsókolt hosszasan és gyengéden.
-Akkor osztozol velem Kevinen?-kérdezte Louis.
-Hogyne!-mondtam mosolyogva, mire Louis újra megcsókolt.
Lily szemszöge:
Egy bazi vastag fa mögül lookingolta a fiatalokat az egész bagázs.
-Mondtam!-mondta Niall, és Liam sóhajtva egy csokit adott neki, amit fülig érő szájjal azonnal el is kezdett majszolni.
-Istenem, újabb siker...-mondta Joulie meghatódottságot színlelve. Harry a szemeit forgatta.
-Csak Lily!-mondtam nevetve.
-Az egoista formád!-mondta Joulie nevetve.
Miután befejezték egymás falását, fütyülve odamentünk.
-Jössz nekem egy kg répával!-mondta Liz nevetve Louis-nak.
Joulie szemszöge:
*este, tűzrakás után*

Este a mólón ültem, és kavicsokat dobáltam a vízbe. Rossz, hogy itt van Harry, de nem szólunk egymáshoz. Kezd már irritálni. Hibásnak érzem magam. Mondjuk az is vagyok...
Hangokat hallottam magam mögött. Biztos csak valami állatka, este sok van... Dobáltam tovább. Höjj, sikerült kacsázni! Éreztem, hogy valaki van mögöttem. A sötét alak egyre közeledett. Hirtelen felugrottam, de megcsúsztam, és beleestem a vízbe. Ez mély!
Harry szemszöge:
Közeledtem Joulie felé, de ő felugrott, és beleesett a vízbe. Utánaugrottam, de leért a lábam. Felálltam, és a víz a derekamig ért.
-Joulie, leér a lábad!-mondtam.
-Jé, tényleg!-mondta kínosan nevetve, és megnyugodott.
Joulie szemszöge:
Harry-n fehér felső van... És vizes... Átlátszik... Vizes a haja... Jééééééézusoooooom >.< Olyan piros lettem, mint a rák. Bocsánatot fogok kérni!
-Öh... Harry, én-félbeszakított.
-Én is!-mondta, majd közelebb lépett, és megcsókolt. Átöleltem. Vizes testünk egymáshoz simult. Finoman eltolt magától.
-Ne haragudj, olyanokat mondtam, amit megbántam! Csak hirtelen ideges lettem, és ömlöttek belőlem a szavak! Bocsánatot kérek ezek miatt! Sajnálom, nem tudok nélküled élni!-motyogta.
-Én akartam előbb bocsánatot kérni!-mondtam meghatódva.
-Megelőztelek!-mondta mosolyogva.
-Akkor szent a béke?-kérdeztem.

-Ez kérdés volt?-kérdezte Harry mosolyogva, és megcsókolt. Beleharaptam az alsó ajkába. Belemosolygott a csókba. Megnyalta az alsó ajkam, ezzel jelezve, hogy a nyelve bebocsátást kér a számba. Engedtem, így nyelveink vad csatába kezdtek. Harry még soha nem csókolt ilyen intenzitással, és ilyen szenvedélyesen. Lihegve váltunk el egymástól.
-Hű...-mondtuk egyszerre.
-Ez jobb volt, mint az eddigi legjobb!-mondtam.
-Hát jól sikerült...-mondta Harry.-Fejlesszük a stratégiát?
-Hmm... Nem is tudom...-mondtam kacéran, és ajkaink ismét egy forró csókban forrtak össze.

CIII. fejezet: Sátrazás

Liz szemszöge:
*1 hét múlva*
Jarry közt még mindig semmi javulás, pedig már egy hét eltelt. Ennek így nem lesz jó vége...
Csörgött a telefonom.
-Szia, Louis vagyok!-köszönt.
-Ne mondd! Na mi az ábra?-kérdeztem.
-Nem jönnétek el sátrazni?-kérdezte Louis.
-Jól mondod!-mondtam.
-Miért nem?-kérdezte.
-Tudod, Jarry még mindig haragban...-mondtam.
-Pont erről van szó! Hazza bocsánatot akar kérni!-mondta Louis.
-Joulie-t is eszi már a fene... Oké, szólok nekik!-mondtam, és befogtam a telefon beszélőkéjét.
-Csajok, Louis kérdezi, nem megyünk-e velük sátrazni!-kérdeztem.
-Nem!-vágta rá Joulie.
-De! Harry-vel nem kell foglalkoznod! Jó lesz, oké?-kérdezte mosolyogva Lily.
-Oké...-mondta sóhajtva Joulie.
-Jövünk!-mondtam Louis-nak.
-Gondoltam! Akkor csörgök, ha jövünk! Szia!-mondta Louis.
-Oké, szia!-mondtam, majd kinyomtam a telefont.
-Na csináljunk pár szenyót!-mondtam.
*3 óra múlva*
-Készen vagyunk!-töröltem meg a homlokom. Minden készen volt, már csak Louis hívására vártunk.
Elkezdett csörögni a telefonom.
-Louis gondolatolvasó!-mondtam nevetve.
Kimentünk a ház elé, kisvártatva megérkeztek a fiúk. Bepakoltuk a cuccokat a kisbusz hátuljába, és beszálltunk. Én Louis mellé ültem az anyósülésre, Jarry mögöttünk egymás mellett csücsült és az ablakon bámult kifelé, Niall és Liam is egymás mellett, Zily pedig hátul turbékolt.
-Mióta van nekünk kisbuszunk?-kérdeztem csodálkozva.
-Sokat kell még tanulnod, kicsi padavan!-mondta Louis nevetve, és elindultunk.
*A helyszínen*
Egy tó mellett álltunk meg.
-Itt sok a szúnyog, és a tó közeli levegő tönkreteszi a hajam!-nyafogott Lily.
-A számból vetted ki a szót!-mondta Zayn nevetve.
-Visszaadjam?-kérdezte Lily huncut mosollyal, és megcsókolta Zayn-t.
-Örülök nektek, meg minden, de ki kéne pakolni!-mondtam. Kiszedtük a cuccokat, a pokrócot leterítettük, és leültünk.
-Na, együnk!-mondta Niall, és megtámadta a kajás kosarat.
Elnevettük magunkat, és mi is elkezdtünk enni.
*Kaja után*
Elkezdtük felállítani a sátrakat. A többiek vagy horgásztak( Liam, Niall és Harry ), vagy frizbiztek( Lily, Joulie és Zayn ). Miután készen voltunk, Louis elment valahova, én pedig lefeküdtem a pokrócra zenét hallgatni.
Egyszer csak valaki megcsikizte az oldalam. Felsikítottam.
-Basszus Louis, ezt ne csináld!-mondtam komolyan, de engem nem ez jellemez, szóval elröhögtem magam.
-Bocsi, nem hagyhattam ki!-mondta Louis nevetve.-Mit hallgatsz?
-Olasz számokat.-mondtam, és nyújtottam a fülesem egyik felét, amit Louis el is fogadott. Kzel van. nagyon közel... Éreztem, hogy pirulok, szóval elfordítottam a fejem.

CII. fejezet: Egy olyan csajos nap

Lily szemszöge:

Felkeltem és felöltöztem, majd lementem. Liz és Joulie éppen a kanapén ültek, és Love Actually-t néztek. Ez rosszul kezdődik...
-'Reggelt!-köszöntem.
-Hali!-köszöntek egyszerre a lányok.
-Mi az oka annak, hogy szerelmes filmeket pilláztok?-kérdeztem.
-Joulie összeveszett Harry-vel, és kitaláltuk, hogy legyen egy csajos nap, szóval megnéztük ezt, amíg te fel nem kelsz.-mondta Liz.
-Értem. Mindjárt jövök!-mondtam, és felmentem.
-Spuri haza, és beszélsz Harry-vel!-utasítottam Zayn-t.
-Mi?-kérdezte álmos tekintettel.
-Mondom menj haza, és dumálj Harry-vel!-mondtam lassan.
-Minek?-kérdezte a szemeit dörzsölgetve.
-Mert balhé volt a leendő házaspár között!-mondtam.
-Aha! Okés!-mondta Zayn és felkelt, felöltözött, majd egy csókot adva kilopózott a házból.
-Na, akkor mi legyen?-kérdeztem, miután lementem.
-Vásárlás!-kiabálta Liz.
Elindultunk.
Zayn szemszöge:
Istenem, de nyomorultak ezek ketten! Nem mintha csodálkoznék, de akkor is...
Bementem a lakásba.
-'Reggelt!-szóltam.
-Hali! Fent!-mondta Louis.
-Kösz!-ez a gyerek tud valamit...
Benyitottam Harry-hez. Csak feküdt az ágyon, és a plafont nézte.
-Mit csesztél el már megint?-kérdeztem.
Elmondott mindent.
-Fú, te... Odamész, bocsánatot kértek egymástól, és minden újra happy lesz!-mondtam.
-Persze...-mondta szarkasztikusan.
-Még egy krumpli is okosabb nálad! Hülyegyerek, ilyenek miatt csak ti vagytok képesek összeveszni!-mondtam idegesen.
-Hagyj békén!-mondta Harry, és kiment.
Sötét állat...
Harry szemszöge:
Kimentem az utcára. Miért nekem kéne bocsánatot kérni? Elvégre miatta robbant ki ez az egész! Nem nekem kell! Mondjuk az én hibám is... És köcsög dolgokat vágtam Joulie fejéhez... De ő is!
Miközben így elmélkedtem, a közös házunk előtt kötöttem ki. Fúúú! Elindultam vissza. Útközben belerúgtam a járdaszegélybe. Ez me nagyon nem az én napom!
Joulie szemszöge:
-Nézd már! 1D bolt!-mutatott Liz.
-Hülye gyökér, ilyet most ne mutogass neki!-szólt Lily.
-Jól van, semmi gáz!-mondtam mosolyogva.
-Haditerv?-kérdezte Liz.
-Semmi konkrét. Csak mászkáljunk.-mondtam.
-Oksa!-mondta Lily, és elindultunk körbejárni az egész Plazá-t.
*2 óra múlva*
Vagy 20 szatyor/fő volt már az állás, szóval inkább elindultunk hazafelé, nehogy még valamit meglássunk.
-Jobban érzed már egy kicsit magad?-kérdezte Liz.
-Igen, sokkal!-mondtam vidáman.
-Ne foglalkozz Harry-vel! Pár nap, és térden állva fog könyörögni neked, hogy bocsáss meg neki!-mondta Lily nevetve.
-Azt megnézem!-mondtam nevetve.

CI. fejezet: Mi a...?

Liz szemszöge:
Csöngettek. Lementem ajtót nyitni. Joulie állt ott vörös szemekkel és pufi arccal.
-Mi a baj?-kérdeztem aggódva, és betessékeltem.
-Összevesztünk Harry-vel...-mondta szipogva, és leültünk a kanapéra.
-Min?-kérdeztem.
-Az esküvőről beszélt, és én nem rá figyeltem, mert veled beszélgettem, majd ebből egy jó kis vita alakult ki...-motyogta majdnem sírva.
-Huh, most bűntudatom van...-mondtam a padlót nézve.
-Ne legyen, nem a te hibád!-mondta egy mosolyt erőltetve az arcára.
-Nagyon durva a helyzet?-kérdeztem.
-Abba egyeztünk meg, hogy adjunk időt egymásnak, mert át kéne gondolnunk, hogy tényleg akarjuk-e ezt az esküvősdit.-mondta.
-Ajaj, a "gondoljuk át" kezdetű mondatoknak sosincs jó vége!-mondtam.
-Tudom!-mondta Joulie, és elsírta magát.
-Joulie, ne sírj, tartunk egy igazi csajos napot, és a fiúkat helyből letojjuk, oké?-kérdeztem.
Bólogatott.
-Minden rendben lesz, hidd el! Pár nap, és észhez tértek! Akkor majd minden a régi lesz!-mondtam.
-Jó lenne...-mondta Joulie.
-Ez lesz, nyugi! De most ne pörögj ezen!-mondtam.
Harry szemszöge:
Jesszus, hogy lehet valaki ilyen? Még hogy csak magamra gondolok? Igenis érdekelnek a körülöttem élők, csak néha szükségem van arra, hogy egy kicsit kettesben legyek Joulie-val!
-A rohadt életbe!-kiabáltam, és belerúgtam egy kukába, ami felborult, és ennek következtében egy rendőr megkergetett.
Valahogy a többiek házához keveredtem.
-Heló!-kiabáltam be.
-Csá! Hát te?-kérdezte Lou.
-Itt maradhatok egy kis ideig?-kérdeztem.
-Miért, mit csináltál már megint?-kérdezte.
-Összekaptam Joulie-val....mondtam.
-Áááá, szóval kirakott az asszony... Mit mondtál?-kérdezte Lou.
-Az esküvőről dumáltam neki, de ő letojta a fejem, mert éppen gépezett, és az egésznek a vége ez lett.-mondtam.
-Höjj tesó, ezt jól elcsesztétek...-mondta.
-Kösz, hallod!-mondtam szarkasztikusan.
-Mit izélsz? Hülyék voltatok, vállaljátok fel!-mondta.
-Oké, csak félek a következményektől...-mondtam.
-Szereted, nem?-kérdezte.
-Mindennél jobban...-mondtam.
-Akkor meg? Minden oké lesz, ne idegeskedj itt nekem!-mondta.
-Jó, kussolok!-mondtam.
Felmentem a szobámba, és leültem az ágyra. Egy rohadt nagy gyökér vagyok... Végigdőltem az ágyon, és egy könnycsepp szaladt le az arcomon.

C. fejezet: Érdekel egyáltalán?

Joulie szmszöge:
Reggel kint tevékenykedtem a konyhában, amikor egy kéz fonódott a derekam köré, és adott egy puszit a nyakamra.
-'Reggelt Göndör kapitány!-mondtam megfordulva.
-Neked is Cica!-mondtam mosolyogva. Megcsókolt, én pedig beletúrtam a göndör fürtjeibe.
-Érezd magad kivételesnek, hogy fogdoshatod a hajam!-mondta Harry.
-Meg vagyok hatódva!-mondtam nevetve.
-Legyél is!-mondta.
Kibontakoztam az öleléséből, és leültem kockulni. Fölmentem Facebook-ra. Pár perc múlva Liz írt.
Liz: Hello :)
Én: Szia, mizujs?
Liz: Olyan dologra jöttem rá...
Én: Na hadd lássam :D
Liz: Nagyon kínos...
Én: Írjad már XDDD
Liz: *lő sóhajt* Emlékszem a buli estéjére...
Én: Mi a... Jesszus, mi történt?
Liz: Ööööö... Hát táncoltunk, aztán elvonultunk, szerelmet vallott Louis, de én kinevettem, aztán majdnem khmm...
Én: Leesett... Jézus! De hogyhogy majdnem?
Liz: Ja, elkezdtem csuklani XDDD
Én: Mit is vártam tőled -.-" Te vagy a legnagyobb pillanatromboló, akit ismerek! XDD
Liz: Te sem panaszkodhatsz! Ki is ment ki inni az éjszaka közepén, amikor Zily éppen összejött volna?
Én: Jól van na... Nem tehetek róla!
Tovább chateltem Liz-zel, amikor hallottam, hogy Harry valamit dumál.
-Aha...-mondtam, és reméltem, hogy nem valami fontos kérdés.
-Figyelsz te rám egyáltalán?-kérdezte ingerülten.
-Persze!-fordultam felé.
-Azt kérdeztem, nem kéne egy kicsit foglalkozni az esküvővel?-kérdezte.
-De!-mondtam, és visszafordultam.
-Ennyire érdekel a dolog?-kérdezte Harry.
-Igenis érdekel!-fordultam vissza.
-Nekem nem úgy tűnik!-mondta.
-Jajj Harry, lehetnél tekintettel egy kicsit másokra is!-mondtam.
-Te pedig magunkra! Már az is baj, hogy egy kicsit szeretnék ezzel az egésszel foglalkozni?-kérdezte.
-De ne most! Bármikor máskor, de ne pont most!-mondtam.
-Na látod, ez az! Mindig kihúzod magad az ilyenek alól! Itt van ez, meg pl. mikor romantikáztunk úgy tényleg, hogy semmi zavaró tényező, csak mi vagyunk, és a világ nem érdekel?-kérdezte.
-Nem olyan rég!-válaszoltam.
-Egy hónapja? Tényleg, az nem is volt olyan régen! Figyelj Joulie, nekem szükségem van arra, hogy néha csak mi legyünk!-mondta Harry.
-Nem csak körülötted forog a világ Styles úrfi! Agyadra ment a hírnév!-mondtam már szinte kiabálva.
-Nem neked kell megoldani más párkapcsolati problémáit! Nem vagy te párterapeuta!-mondta Harry os megemelt hanggal.
-Én legalább megpróbálok figyelni a környezetemre!-mondtam majdnem sírva.
-A környezetbe én is beletartozok!-mondta.
-Már megint te! Te, te, te, és más nem! Mi van, ha csak szimplán nem vagyok olyan hangulatomban?-kiabáltam.
-Hogyan ismerjem ki magam rajtad, ha kacérkodsz, álldogálsz előttem fehérneműben, és félreérthető dolgokat mondasz?-kiabálta.
-Miért kell mindent félreérteni rögtön? Kicsit a dolgok mögött is lehet gondolkodni!-kiabáltam.
-Ha célozgatsz, abból nem hozom ki, mit akarsz!-kiabálta Harry.
-Akkor érdeklődj! Még azt se teszed!-kiabáltam, és kirohantam a házból becsapva az ajtót. Elsírtam magam. Hogy a francba lehet valaki ennyire... Fúúúúú! Előbb, vagy utóbb túlszárnyalja Zayn-t! Más nincs a világon? Louiz ott szerencsétlenkedik, én meg üljek ott ölbe tett kézzel? Az nem az én műfajom! Na jó, higgadj le Joulie... Azt hiszem, át kéne beszélnünk a dolgokat. Letöröltem a könnyeimet, és visszamentem.
-Harry, úgy gondolom, időt kéne adnunk egymásnak, hogy átgondoljuk, tényleg akarjuk-e ezt az egész esküvő dolgot!-mondtam nyugodt hangnemben.
-Rendben. Összedobok pár cuccot, a fiúknál leszek!-mondta Harry, majd pár perc múlva egy táskával a kezében elment. Ismét elsírtam magam. Átszaladtam Lily-ékhez.
Lily szemszöge:
Reggel arra ébredtem, hogy Zayn az ujjaival mászkál rajtam.
-Jó reggelt, hogy érzed magad?-kérdezte mosolyogva.
-Tömören, vagy fejtsem ki?-kérdeztem.
-Rendesen! Na jó, egy kicsit burkoltan...-mondta Zayn.
Félhangosan sikítottam egyet.
-Értettem!-mondta nevetve.-De ugye nem fáj semmid?
Elnevettem magam.
-Zayn, te egy akkora gyökér vagy, hogy azt már tanítani kéne!-mondtam nevetve.
-Miért, már aggódni sem szabad?-kérdezte.
-De, csak ne tegyél fel hülye kérdéseket!-mondtam.
-Jól van na...-motyogta.
-De aranyos vagy!-mondtam mosolyogva, és megpusziltam.
-Mondták már páran!-mondta Zayn büszkén.
-Az egoista formád!-mondtam nevetve, és megcsókoltam.
Liz szemszöge:
Joulie már egy ideje nem válaszolt, így gondoltam, megnézem, mi van Lily-vel.
Nagy hévvel benyitottam.
-Sziasz-Oh, wow!-mondtam, amikor megláttam Lily-t Zayn mellkasán feke, és valószínűleg ruhátlanul, mert nagyon takargatták magukat.
-Hát akkor én kimentem!-mondtam, és az ajtó becsukása után röhögőgörcsöt kaptam.

XCIX. fejezet: Talált( avagy hogyan hozzuk Lulukára a szívgörcsöt )

*2 hét múlva este*
Lily szemszöge:
Zayn átjött még délután. Louiz azt mondta, hogy nem lesznek itthon. Höjj...
Filmet néztünk, meg össze-vissza gyökérkedtünk.
-Mehet még egy film?-kérdezte.
-Aha!-mondtam, és végignéztem a CD-ken.
-Csak szexre kellesz?-kérdeztem.
-Oké!-mondta Zayn, és elindította.
Néztük a filmet, és elkezdődött egy "olyan" rész. Eszembe jutottak a 2 hete történtek.
-Mindjárt jövök!-mondtam, és berohantam a fürdőszobába.
Rátámaszkodtam a mosdókagylóra. Átgondoltam az egészet. Azért Zayn sem tud a végtelenségig várni! Nekem meg lehetne egy kicsit több merszem! Mi van, ha már nem fogom érdekelni, és megcsal? Jó, ilyet nem hinném, hogy tenne, de akkor is! Jó Lily, készen állsz rá! Zayn figyel majd rád, nem lesz gond!
Megmostam az arcom, és visszamentem.
Leültem Zayn mellé, és néztem a filmet. Közel húzódtam hozzá, és megcsókoltam.
-Mit szeretnél?-kérdeztem nevetve.
Sokat sejtető arccal néztem rá. Értette a célzást, és arcáról lehervadt a mosoly.
-Jajj Lily, nem kell, ha nem akarod! Tudod jól, hogy várok rád!-mondta Zayn.
-De Zayn! Te sem tudsz örökké várni!-mondtam.
-Figyelj, szeretlek, és ez nem átmeneti dolog!-mondta, és átlelt.-Nem akarom elsietni!
-De én nem szeretnék tovább várni! Most állok készen!-mondtam egy gombóccal a torkomban.
-Lily, én nem akarok neked fájdalmat okozni!-mondta.
-De inkább te, mint valami random ember! Mindennél jobban szeretlek, és veled akarom!-mondtam immár sírva.
-Kérlek ne csináld ezt velem!-mondta Zayn, és letörölte a könnyeim.
-Mit?-kérdeztem.
-Ezt! Még szomorúan is szép vagy!-suttogta egész közel.
Elmosolyodtam.
-Biztos akarod?-kérdezte kételkedve.
-Igen.-mondtam nyelve egyet.
Zayn megcsókolt, és menyasszonyosan felvett, majd bevitt a szobámba. Lerakott. A földet néztem. Megemelte az állam, és gyengéden megcsókolt. Kicipzározta a ruhám, és végignéztem, ahogy az a földre hullik. Levettem a fölsőjét a felsőtestét érintve. Ismét megcsókolt. Kigomboltam a nadrágját. Ott ácsorogtam fehérneműben. A szánk ismét egy hosszú csók erejéig találkozott, s ezt meg nem szakítva a keze elindult a mellem felé, de megállt. Mivel tudtam, hogy mennyire szeretné megérinteni, rátettem a kezét a mellemre. Kirázott a hideg. A csók még mindig nem szakadt meg, de egy levegővétel erejéig elváltunk, majd ismét megcsókolt, és a kezem a mellkasára tettem. Elindult velem az ágy felé, és finoman ledöntött. Levette a nadrágját.
-Biztos vagy benne? Most még megállhatunk!-mondta Zayn.
-Igen!-suttogtam mosolyogva.
Zayn kirohant. Remegtem az idegességtől. Pár perc múlva visszatért, és újra fölém helyezkedett.
-Szorítsd meg a kezem, ha fáj, oké? És nyugi, minden rendben lesz!-mondta. Bólintottam.
A vállamtól kezdve gyengéd csókokat nyomott a nyakamig, ott áttért a kulcscsontomra, onnan a mellkasomra, és végül ismét a nyakamtól a vállamra. Magunkra húzta a takarót. Kikapcsolta a melltartóm. Végigsimítottam a kezem a hasán. Megcsókolt.
Becsuktam a szemem. Fájdalom járta át a testem. Kicsordult a könnyem.
-Babe, kérlek ne haragudj!-mondta Zayn. Nagyon szorítottam a kezét.
-Nem baj!-mondtam elcsukló hangon. Fájdalom tombolt az alhasamban. Nem tudtam uralkodni a könnyeimen.
-Én ezt nem bírom! Nem tudom azt nézni, ahogy fájdalmat okozok neked!-mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán. Letöröltem, és megcsókoltam. Kis puszikat adott a számra, majd ismét csókban végeztük. Ekkor a nyelve bebocsátást kért a számba, és vadul csatázni kezdett az enyém az övével.
A fájdalom szépen lassan elkezdett átalakulni valami furán jó dologgá. A testünk teljesen egyszerre mozgott. Euforikus érzés kerített hatalmába. Átjárta a testem minden porcikáját. Zayn-nel is ez történt, és lihegve támaszkodott fölöttem.
-Sze...ret...lek...-tagolta a lihegés miatt.
-Én is! Köszönöm!-mondtam mosolyogva.
-Mit?-kérdezte, és lefeküdt mellém.
-Hogy mindezt veled élhettem át!-mondtam.
Zayn megcsókolt. Beleharaptam az alsó ajkába. Belemosolygott a csókunkba. Közben végigsimította a testem egészen az arcomtól a combom közepéig.
-Olyan rossz volt látni, ahogy sírsz, mert fáj! Ne haragudj rám!-mondta Zayn bűnbánóan.
-Hányszor mondjam még, hogy semmi baj?-kérdeztem nevetve.
-Jól van na... Fáj ám a kezem!-mondta nevetve.
-Na halj meg gyorsan!-mondtam.
-Jó, bocsi, csak hülyültem!-mondta.
Csak feküdtünk egymással szemben, amíg el nem aludtunk.

XCVIII. fejezet: Másnaposok

Liz szemszöge:
Reggel felkeltem, és Louis-t láttam magam előtt. A keze a derekamon pihent, és fehérneműben voltam. Kicsit sikkantva felugrottam. Louis erre felébredt.
-Mi van?-kérdezte holdkórosan.
-Mit keresel az ágyamban, és én miért vagyok fehérneműben, te meg alsógatyában?-kérdeztem ingerülten.
-De jó lenne, ha emlékeznék rá! Az utolsó képem az, amikor megittuk a 10 pohár whisky-t...
-Ó basszus!-mondtam hangosan.
-Ne parázz, annyira azért nem voltunk tintásak, hogy akármi is történt volna! Mi nem vagyunk olyanok!-nyugtatott Louis.
-Remélem! Meg kéne kérdezni a többieket, hátha tudnak valamit, mi történt!-mondtam.
-Jó. De hidd el, nem történt semmi! Annyira azért csak nem rúghattunk be!-mondta.
-Nem is emlékszel rá!-mondtam.
-Az igaz... Na mindegy...-mondta sóhajtva.
Kivonultam és átmentem Lily szobájába. Éppen öltözött.
-Heló!-köszöntem.
-Áááá, megjelent a Partaaay-királynő! Nem fáj a fejed?-kérdezte nevetve.
-Most, hogy mondod...-tényleg sajgott a fejem.
-De véletlenül nem tudod, mi történt tegnap?-kérdeztem.
-Gondolom arra gondolsz, hogy miért álldogálsz itt fehérneműben?-kérdezte nevetve.
Magamra néztem. Tényleg, még fel sem öltöztem!

-Pillanat, felöltözök!-mondtam, és átmentem. Louis visszaaludt. Gyors felöltöztem, és visszamentem Lily-hez.
-Szóval?-kérdeztem.
-Kiütöttétek magatokat Louis-val, sárkánykodtatok, és hely hiányában Joulie-ék egymás mellé fektettek titeket, a ruháitokat pedig lehámozták rólatok.-mondta Lily tök nyugodtan.
-És történ valami?-kérdeztem aggódva.
-Én nem tudok semmiről. De egy hónap múlva kiderül!-mondta nevetve.
-Dugjon meg egy unikornis!-mondtam idegesen.
-Csak hülyültem! Amilyen nyomorékok vagytok, biztos nem történt semmi!-mondta nevetve.
-Köszönöm! Igazán hasonlítotok Zayn-nel!-mondtam.
-Nem értem, mire gondolsz!-mondta nevetve.
-Hagyjuk... Megyek, beszedek valami fájdalomcsillapítót!-mondtam, és lementem a konyhába. Louis is ott volt. Valamiért olyan érzésem volt, hogy történt valami. Azt nem tudom, hogy mi, mert "az" biztos nem, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy valami volt.
-Sikerült valamit megtudnod?-kérdezte.
-Azt mondta Lily, hogy ugye kiütöttük magunkat, mindent összehánytunk, aztán mivel csak 2 szoba van, az enyémbe fektettek minket Harry-ék, és leszedték rólunk a ruhákat.-mondtam.
-Huh, akkor megnyugodtam... Neked is olyan érzésed van, hogy történt valami? Nem tudom, hogy mi, de történt.-mondta Louis a tarkóját vakargatva.
-Ja. Nagyon idegesít, hogy nem emlékszem rá!-mondtam. Szedtem be fájdalomcsillapítót.
-Na jó, szerintem elmegyek kiszellőztetni a fejem!-mondtam.
Beöltöztem futócuccba, és elmentem futni.
Teljesen felfrissültem. Megláttam egy csapot. Odamentem inni. Hirtelen beugrott a tegnap este. Táncoltam Louis-val, és utána majdnem lefeküdtünk... Jesszus neeee! Te jó ég, ezt nem hiszem el! És szerelmet vallott! Hogy én mekkora hülye vagyok! Ezt most gyorsan el kell felejtenem! Liz ne gondolj rá! Louis úgysem emlékszik rá!
Ahogy így elmélkedtem, nekimentem egy fának, és fenékre estem.
Louis szemszöge:
Jöttem le a lépcsőn, és az utolsó lépcsőfoknál megbotlottam és elestem. Bevillant a tegnap este. Táncoltam Liz-zel, elvonultunk egy sötét helyre, szerelmet vallottam neki, és majdnem megfektettem... Basszus Louis, egy segg vagy! És Liz erre nem is fog emlékezni! Anyááááám!

XCVII. fejezet: Egészségetekre!

*Másnap este*
Louis szemszöge:
Igen kellemetlenül éreztem magam a tegnap történtek után. Ilyet is csak Liz tud, hogy bealszik vallomás közben... Na mindegy, nem pörgök ezen, lesz még alkalom... Megcsörrent a telefonom. Liz volt az.Emlgetett szamár...
-Szijá Louis, ráérel este?-kérdezte idiótán.
-Igön, dé élőtté még kéll ététném áz áusztrál káncám!-mondtam túlszárnyalva Liz teljesítményét.
-Héhogy élhízzon-e! Na, komolyra fordítva a szót, van negyed órád, hogy rendbe szedd magad! A lábad hogy van? Rá tudsz állni?-kérdezte.
-Igen, bekötöztem, és most jó.-mondtm.
-A híres kötözésed... Na szedd össze magad, mindjárt ott vagyok érted! Szólj Liam-nek és Niall-nek is!-mondta.
-Okés, sietek!-mondtam, és letettem. Gyors átvedlettem valami emberi ruhába, és szóltam a fiúknak is.
Liz szemszöge:
Megálltam a ház előtt, és a fiúk bepréselték magukat a kocsiba.
*A bárban*
Leültünk egy asztalhoz, és rendeltünk. Kihozták.
-Igyunk egyet Zily-ékre!-mondtam. Lehajtottuk. Jött a következő kör.
-Most mondjuk Jarry-re!-mondta Niall. Lehúztuk. Még egy kör...
Mindenkire sorban ittunk, sőt, még random emberekre is, szóval, hogy finoman fogalmazzak, a végére én és Louis mocskosul becsíptünk. A többiek vagy nagyon gyenge italt rendeltek, vagy immúnisak az alkoholra, én nem tudom, de nem igazán látszott rajtuk, hogy tintásak lennének!
Össze-vissza nevetgéltünk minden hülyeségen, ami nem volt jó, mert alapból sokat nevetek.
-Lizzy, nem jössz táncolni?-kérdezte Louis.
-De!-mondtam, és a parkettre mentünk. Egy gyors szám ment, de Louis-val nagyon közel táncoltunk egymáshoz. Alig pár centi választott el minket.
A zene átváltott lassúra. Louis megfogta a derekam és a kezem. Végigsimította a hátam, én pedig a fejem a vállára tettem.
-Rohadt jól nézel ki!-suttogta a fülembe.
-Köszönöm!-mondtam. Elkezdtem a semmin röhögni.
-Mi van?-kérdezte Louis.
-Semmi!-mondtam, mire belőle is kitört a röhögés.
Újra táncoltunk. Most már csak a fejünk között volt pár centi, egyébként teljesen szorosan álltunk egymáshoz. A testünk együtt ringatózott, és ettől teljesen kikészültem.
Egyszer csak egy rossz mozdulat, és a földön csücsülök.
-Hoppá!-mondtam nevetve.
-Segítek!-mondta Louis, és nagy nehézségek árán felküzdöttem magam.
Elmentünk és rendeltünk még piát, majd koccintottunk, aztán lehajtottuk. Tántorogva elvonultunk egy kis sötét helységbe.
-Liz!-szólt Louis.
-Tess'?-kérdeztem.
-Szeretlek!-mondta.
-Én is téged!-mondtam nevetve.
-De nem úgy! Mint egy lányt, nem mint egy havert!-mondta Louis.
Furán néztem egy darabig, aztán mindketten elnevettük magunkat.
-Mindent elhiszek neked, csak ezt nem!-mondtam remegve a nevetéstől. Léptem egyet előre Louis felé, de rosszul, szóval elestem, és rajta landoltam a földön fekve.
-Mit csinálsz, te nő?-kérdezte nevetve.
-Nem tudom!-mondtam, és ismét pár centire voltam tőle.
-Nekem tetszik!-suttogta, majd megcsókolt. Kezét az arcomra tette. Megfordultunk, így ő került felülre. Beletúrtam a hajába, amely rendezetlenül állt össze-vissza. A csókok egyre hevesebbek és szenvedélyesebbek lettek. Louis a ruhám cipzárjával ügyködött, én pedig lehámoztam róla az ingét. Áttért a nyakamra. Szívogatta, harapdálta, csókolgatta. Közben az egyik ujjával gyengéden végigsimította az oldalam. Végül a szánk ismét találkozott, és megint vad csókcsatába kezdtünk. Louis megszabadított a melltartómtól, én pedig őt a nadrágjától.
Elkezdtem csuklani. Nem tudtam abbahagyni, szóval eltoltam magamtól Louis-t, és a mellem takarva felálltam. Valahogy előttem termett egy csap, abból ittam. Visszaöltöztem, és leültem a földre. Louis is így tett.
-Ez mi volt?-kérdeztem.
-Nem tudom, de ilyet máskor is megejthetnénk!-mondta Louis kaján vigyorral.
-Perverz állat!-mondtam nevetve. A fejem a vállára hajtottam. Azután többre nem emlékszem...
Joulie szemszöge:
Elindultunk Louiz megkeresésére. Végül én és Harry leltünk rájuk, ahogy édesdeden alszanak valami szobában a földön. Harry megfogta Liz-t, én pedig felkeltettem Louis-t, és becipeltük az autóba. Közben Liz felébredt, és az út közben versenyt hánytak.
Lily-ékhez érve befektettük Louiz-t Liz ágyába, és megszabadítottuk őket a ruháiktól, amik az aznapi étlapot tartalmazták, majd hagytuk őket aludni.

XCVI. fejezet: Vacsora

Lily szemszöge:

Felöltöztem, és lementem. Autódudálást hallottam. Zayn kint várt. Kimentem, és beültem a kocsiba.
-Hi Babe!-mondta Zayn, és megpuszilt.
-Szervusz Malik!-mondtam.
-Na, mehetünk?-kérdezte.
-Persze!-mondtam mosolyogva, és elindultunk.
*A helyszínen*
Egy helyes kis étteremnél álltunk meg. Út közben gondolkodtam. Szerintem Zayn lenne a megfelelő partnerem "úgy"... De félek ettől az egésztől... Tudom, hogy Zayn figyelne rám, de nekem akkor is ez lenne az első alkalom... Nem tudom...
-Lily!-zökkentett ki Zayn.
-Bocsi, csak elbambultam...-mondtam zavartan.
Zayn kinyitotta nekem a kocsiajtót. Segített kiszállni, és bementünk. Az étteremben nem volt senki, csak a helység közepén egy gyönyörűen megterített asztalka.
-Ez meseszép! Csak miattam?-kérdeztem elérzékenyülve.
-Igen. Érted bármit.-mondta Zayn mosolyogva. Az asztalhoz mentünk, és Zayn betolta alattam a széket. Kihozták az ételt, és elkezdtünk enni.
-Min gondolkodtál a kocsiban?-kérdezte Zayn.
Félrenyeltem, és elkezdtem köhögni.
-Nem fontos!-mondtam még mindig köhögve.
-Figyelj, tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz!-mondta.
-Mindegy, nem érdekes! Semmi olyan, amivel foglalkozni kéne!-mondtam vörösen.
-Hát rendben... De ha van valami gond, nyugodtan mondd el!-mondta Zayn.
-Köszönöm!-mondtam mosolyogva.
Joulie szemszöge:
*Reggeli után*
-Na, hova menjünk?-kérdezte Harry.
-Csak szimplán sétáljunk!-mondtam.
-Rendben!-mondta Harry. Felsegítette rám a kabátom, és elindultunk.
Sétáltunk a parkban, és megláttam egy fiatal, kisgyermekes családot. Eszembe jutottak a történtek, és egy könnycsepp gördült le az arcomon. Egyre sűrűbbek lettek, és végül elsírtam magam. Több mint egy hónapja ez is történhetett volna. De nem. Csak egy újabb balszerencse. Bár már hozzájuk szoktam... Igazából egy szót sem szólhatok, mert a világ leghelyesebb pasija eljegyzett, van házunk, van kocsink, mi kell még? Mondjuk olyan jó lett volna babázni, játszani vele, etetni, hallgatni, ahogy Harry énekel neki, fogni a pici is kezét, amikor járni készül, hallani tőle az első szavát, meg minden...
-Hé, hé, mi a baj?-kérdezte Harry aggódva.
-Igazad volt reggel!-mondtam szipogva.
-Miben Love?-kérdezte, és a fülem mögé tűrte a hajam.
-Tényleg egy kis lurkó kéne...-mondtam.
Harry átölelt.
-Ilyen miatt ne sírj! Minden oké lesz!-mondta, és végigsimította az arcom.
Elmosolyodtam. Harry az egyetlen ember, aki szinte mindig fel tud vidítani.
-Harry!-szóltam.
-Tessék Beautiful?-kérdezte mosolyogva.
Válasz helyett megcsókoltam.
-Én is szeretlek!-mondta nevetve.
Lily szemszöge:
Miután végeztünk a vacsival, hazamentünk hozzám. Liz a fiúknál aludt( passz, hogy miért ), szóval ketten voltunk a házban, ami meg kell, hogy mondjam igen kellemetlen volt. Amin gondolkodtam, azután már elég nehéz volt nem arra koncentrálni...
Éppen akartam kimenni a konyhába, mert szomjas voltam, amikor az ajtó kinyílt, és szembe találtam magam Zayn-nel, aki ott állt egy szál törölközőben, még vizes hajjal és felsőtesttel, a hajáról lecsöppenő vízcseppek végigfolytak a kockáin, és végül a törölköző elnyelte azokat. Ó,te jó Isten... Az a felsőtest *.*
-Mi az? Van rajtam valami?-kérdezte Zayn magát nézve.
-Egy törölköző?-kérdezte furcsa tekintettel.
-Nem csalódtam benned! Akkor máshogy fogalmazok! Mit nézel ennyire?-kérdezte.
Elpirultam.
-Ömm... Izé... Lemegyek inni!-mondtam, és elindultam.
Aki ezt a látvány kibírja anélkül, hogy ne nyúljon hozzá, az valamit nagyin tud!
Megmostam az arcom, és visszamentem.
Beléptem a szobába. Zayn az ablakból kémlelte az eget. A változás annyi volt rajta, hogy törölköző helyet egy boxeralsóban ácsorgott.
-Zayn!-szóltam.
-Tessék?-fordult felém.
-Nem akarsz felhúzni valamit magadra?-kérdeztem, és a földet néztem.
-Miért?-kérdezte.
-Hát mert...-dadogtam. Felnéztem, és Zayn alig 2 centire állt tőlem.
-Miért?-suttogta, ezzel a számat majdnem érintve. Forró levegőt lehelt a számra, amivel teljesen kikészített. Mielőtt válaszolhattam volna, gyengéden megcsókolt. Elindított az ágy felé, és finoman ledöntött. A nyakam kezdte csókolgatni, és a pólóm aljánál matatott. Lily, minden rendben lesz, Zayn figyelni fog rád... Fehérneműben voltam már, és Zayn magunkra húzta a takarót. Ez nekem nem megy!
-Zayn!-szóltam.
-Mi az?-állt meg.
-Én... Én erre még... nem állok készen...-mondtam.
-Hú, ne haragudj, teljesen kiment a fejemből, hogy te még nem voltál senkivel! Bocsi... Most hülyén érzem magam...-mondta bűnbánóan, és lefeküdt mellém.
-Semmi gond, nem a te hibád!-próbáltam mosolyogni.
-De azért rákérdezhettem volna!-mondta Zayn.
-Jajj, ne pörögj már ezen! Hagyjuk a francba!-mondtam.
-De na... Csak olyan jól néztél ki, és hirtelen minden kiment a fejemből, és csak téged akartalak...-mondta.-De ezek után majd akkor, ha neked megfelel, oké?Nem akarok neked fájdalmat okozni!
-Oké... És nyugi, benned megbízok!-mondtam mosolyogva. Rátettem a fejem Zayn mellkasára, és kis idő múlva elaludtam.

XCV. fejezet: Liz megint alkot...

*1 hét múlva*
Joulie szemszöge:

Reggel miután felkeltem, gyorsan felöltöztem, és lementem a konyhába. Csináltam gyümölcssalit, és beraktam pár kenyeret a pirítóba.
-Mit csinálsz itt ilyen korán?-kérdezte Harry kómásan.
-Reggelit!-mondtam mosolyogva. Kiraktam a vajat, a pirítósokat és a gyümölcssalit az asztalra, és főztem teát. Harry leült.
-Már csak egy kis lurkó kéne, és olyan lennénk, mint egy igazi család!-mondta Harry mosolyogva. Én is leültem.
-Hát lehet! De én most nem állok készen rá, mert nem akarom, hogy az történjen, mint az előző babával...-mondtam egy gombóccal a torkomban.
Harry átkarolta a vállam.
-Majd akkor lesz, amikor gondolod! És ne aggódj, most minden rendben lesz, én tudom!-mondta Harry, és adott egy puszit az arcomra.
Nem szóltam, csak mosolyogtam.
-Menjünk el ma valahova csak mi ketten?-kérdezte Harry.
-Aha, az nagyon jó lenne!-mondtam mosolyogva.
Ekkor megcsókolt.
Liz szemszöge:
Reggel mobilcsörgésre ébredtem.
-Mi va'?-kérdeztem ásítva. Egész éjjel nem aludtam semmit.
-Neked is jó reggelt, Lizzy!-mondta Louis.
-Ne haragudj, most ébredtem. Mit szeretnél?-kérdeztem.
-Lenne ma egy jótékonysági focimeccs! Nem jössz el?-kérdezte.
-De, eljöhetek! Mikor, hol?-kérdeztem.
-Délután 2-re jövk érted!-mondta Louis.
-Megbeszéltük! Csinálok valami sütit!-mondtam.
-Te tudsz sütni?-kérdezte csodálkozva.
-Sokat kell még tanulnod, kicsi padavan! Na megyek sütni, szia!-mondtam.
-Hali!-mondta Louis, és kinyomta.
Na, melyik is a legegyszerűbb süti a repertoárban?
*2 óra múlva*

A sütivel készen voltam, és mivel és mivel én nem haltam meg tőle, valószínűleg Louis-ék sem fognak. Felöltöztem, mert fél 2 volt, mire készen voltam mindennel. Leültem egy kicsit kockulni.
egy 10 perc múlva csengettek.
-Halihó!-köszönt mosolyogva Louis.
-Szia! Várj, hozom a sütit!-mondtam, és visszamentem. Megfogtam a dobozt, és Louis nyúlt volna bele, de rácsaptam a kezére.
-A meccs végéig nincs kóstoló!-mondtam nevetve.
-Ajj, ne máááár!-sóhajtott Louis.
-Van ez így!-mondtam, és beültünk a kocsiba.
*A helyszínen*
Elfoglaltam a helyem. A meccs elkezdődött. Szinte végig Louis-t figyeltem, és úgy üvöltöttem, hogy a legdurvább fociőrültek is megirigyelhettek volna.
Egyszer csak egy esés, és Louis a térdét fogja. Kiültették a kispadra, én pedig lerohantam hozzá.
-Megvagy?-kérdeztem aggódva.
-Úgy nézek én ki?-kérdezte hülye fejet vágva.
-Jó, oké, leesett...-mondtam.
-Asszem feldagadt...-mondta Louis.
-Rá tudsz állni?-kérdeztem.
-Aha, asszem...-mondta, és felállt a padról.
-Huh, akkor eltörni szerintem nem tört el.-mondtam, és megtapogattam a térdét, de szerencsére nem volt semmi baja.
-Menjünk be az öltözőbe, rakok rá borogatást!-mondtam. Louis karját a vállamra tettem, és segítettem neki bemenni.
Leült, és pedig ráraktam a borogatást a vállára.
-Kérsz sütit?-kérdeztem, és leültem mellé.
-Aha!-mondta, és elvett egyet.
-Ez tök finom!-mondta Louis.
-Pedig nem egy nagy ördöngösség!-mondtam nevetve.
-Hogy Harry-t idézzem: Simple, but effective!-mondta Louis nevetve.
Csönd lett.
Louis szemszöge:
Ettük a sütit, és Liz egyszer csak rádőlt a vállamra.
-Tudod Liz, mostanában egyre jobban kedvellek. És úgy érzem, már nem csak barátként. Ez több. Azt hiszem, szeretlek.-mondtam. Nem jött válasz. Egyszer csak valaki egy hatalmasat horkolt. Ránéztem Lizre, aki édesen aludt a vállamon.
-Embeeeeer!-fogtam a fejem.
Nem csalódtam Liz-ben...
*Fél óra múlva*
Liz elkezdett ébredezni.
-Hol vagyok?-kérdezte a szemeit dörzsölgetve.
-Még az öltözőben.-mondtam.
-Nem kéne hazamennünk?-kérdezte.
-Nekem 8! Ma már úgysem tudok játszani!-mondtam.
Elkezdtünk készülődni, és elindultunk. Liz vezetett. Nem is tudtam, hogy tud!

XCIV. fejezet: Ejtőernyőzés

Joulie szemszöge:
Reggel felkeltem.
-'Reggelt Cica!-mondta Harry félkómásan mosolyogva.
-Neked is Harold! Mi legyen ma?-kérdeztem.
-Hallottam, hogy nemrégiben lehetőség nyílt arra, hogy ejtőernyőzhessünk. Kipróbáljuk?-kérdezte Harry.
-Woah, valaki milyen bevállalós lett hirtelen!-mondtam nevetve.
-YOLO szívem, YOLO.-mondta Harry.
-Az igaz. A többieket hogy szedjük rá?-kérdeztem.
-Louiz, Niall és Liam tuti benne lesz, Zily-t meg majd megoldjuk.-mondta Harry.

-Na jól van...-mondtam, és felöltöztem valami kényelmes cuccba.
Lementünk, és felhívtam Liz-t.
*Telóhívás*
-Szia Liz, jó reggelt!-mondtam.
-Hellóóó! Mi a program mára?-kérdezte.
-Hú, valaki nagyon pörög!-mondtam nevetve.
-Jól van na!-mondta Liz.
-Na, szóval arra gondoltunk, hogy elmehetnénk ejtőernyőzni!-mondtam.
-Wááá, az tök jó! Mikor indulunk?-kérdezte. Megtudakoltam Harry-től.
-Mondjuk 2 óra múlva?-kérdeztem.
-Oksa, 2 óra múlva tali nálatok! Szia!-mondta Liz, és kinyomta.
*Telóhívás vége*
-Liz is nagyon pörgött?-kérdezte Harry.
-Aham... Ezekkel mi van reggelente?-kérdeztem.
Felhívtam Zily-t is, és nagy nehezen rá is dumáltam őket a dologra.
*2 óra múlva*
Mindenki megérkezett, és elindultunk. A helyszínen befizettünk, és a gép felszállt.
-Ki ugrik elsőnek?-kérdeztem.
-Én!-kiabálta egyszerre Louis és Liz.
-Én!-mondta Liz.
-Én!-mondta Louis.
Egy ideig veszekedtek.
-Ugorhatnátok együtt is!-adta az ötletet Niall.
-Tényleg...-mondta Louiz egyöntetűen.
-Akkor mi megyünk másodiknak!-néztem Harry-re, aki bólintott.
-Leszek 3.!-mondta Liam.
-4.-szólt Niall.
-Akkor mi nyilván 5.-ek.-mondta Zayn Lily-re nézve.
Liz szemszöge:
Tiszta király ötlet volt ez az egész ejtőernyőzés dolog. A gép már elég magasan járt, szóval elkezdtünk készülődni. Felvettük a védőruhákat és az ejtőernyőt. Kinyitották a gép ajtaját. Innen nézve már annyira nem is szuper ötlet... Mi van, ha történik valami?
-Ömm... Louis!-kiabáltam túl a zajt.
-Igen?-kiabálta.
-Mielőtt leugrunk, tudnod kell, hogy... Szeretlek!-kiabáltam. Basszus, de hülye vagyok! Idióta, idióta, idióta!
Louis hülyén nézett rám.
-Öhh... Mint egy barátot!-magyarázkodtam. Ekkor elmosolyodott.
-Én is! Na, készen állsz?-kérdezte.
-Ugrááááás!-mondtam, és leugrottunk. Közben gondolkoztam. Hülyén nézett rám, szóval nem jövök be neki... Hát nem baj...
Földet értünk, és a többiek is jöttek utánunk nemsokára.
-Na, milyen volt?-kérdezte Joulie.
-Kiráááály!-válaszoltuk egyszerre Louis-val.
-Szerintem tetszett nekik!-mondta Harry nevetve.
-Nagyon! Nem tudom, ki találta ezt ki, de baromi jó ötlet volt!-mondtam pörögve.
-Na, most mit csináljunk?-kérdeztem.
-Menjünk sétálni!-mondta Lily.
Levettük a védőruhákat, és elindultunk.
Lily szemszöge:
Sétáltunk, és Niall odajött mellém, majd elkezdett velem spanyolul diskurálni.
-Hogy hozzuk össze Louiz-t?-kérdezte. De jó, hogy rajtunk kívül senki sem tud spanyolul...
-Fogalmam sincs, de már éppen ideje lenne!-mondtam.
-Az egyedülhagyás nem jó, mert az utánatok már feltűnő lenne!-mondta Niall.
-Akkor marad a jó öreg üvegezés és kérdezz-felelek!-mondtam nevetve.
-Jaja! Akkor mondom Jarry-nek!-mondta Niall.
-Oksa!-mondtam inmár rendes nyelven.
-Tök szexi, ha valaki spanyolul beszél!-nézett rám mosolyogva Zayn.
-Tényleg?-Akkor majd megtanítalak, hogy meg is értsd, és beszélek neked!-mondtam nevetve.
-Várom!-mondta Zayn, és egy puszit nyomott a homlokomra.

XCIII. fejezet: Hogyan?

Louis szemszöge:
Megláttunk egy vattacukrost, és Liz-zel rögtön letámadtuk a többieket, hogy hadd vegyünk. Liz kért elsőnek, én addig vártam.
Miután megkapta az adagját, én következtem. Közben lopva rápillantottam, és láttam, hogy valami sráccal beszélget. Mi a franc? Bár mit érdekel, tartja magát a fogadásunkhoz... Nekem is kéne! De nem találkozok olyan lánnyal, aki tetszene. Aki olyan, mint én, őrült aggódó, gondoskodó... Embeeeer, most leírtam Liz-t! Talán... Neeeem, az lehetetlen! Vagy mégsem? Lehet, hogy beleszerettem? Jó csaj, meg minden... Huh, asszem szeretem!
-Uram! Uram!-zökkentett ki az eladó a gondolatmenetemből.
-Bocsánat!-mondtam, és fizettem.
-Lizzy!-szóltam.
Idejött.
-Lizzy?-kérdezte.
-Új becenév! Milyen?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem rossz... Sőt... Tiszta jó!-mondtam mosolyogva.
Csönd lett.
-A tiéd milyen?-kérdeztem.
-Szedres. A tiéd?-kérdezte.
-Almás. Kérsz?-kérdeztem, és odanyújtottam a vattacukrot. Liz is így tett.
-Miért is nem ilyet kértem...-mondtam.
-Késő bánat, nem cserélek veled!-mondta Liz nevetve, és kinyújtotta a nyelvét.
-Nem is kell!-mondtam nevetve.
Előrementem Harry-hez, és kértem, hogy egy kicsit maradjunk le.
-Mi bánt Lou?-kérdezte.
-Tudod, van egy barátom, aki azt szeretné kérdezni, hogy hogy mondja el egy olyan lánynak, aki nehéz eset, hogy szereti, mert az előző barátnőjénél simán ment minden?-kérdeztem a kezemet tördelve.
-Lou, ne köríts, tudom, hogy szereted Liz-t!-mondta Harry.
-Honnan?-kérdeztem.
-Látszik! Figyu, ha nyíltan elmondod, és nem körítesz, mint ahogy most, szerintem megérti.-mondta nevetve.
-Kösz cimbi, most sokat segítettél!-mondtam szarkasztikusan.-Na mindegy, húzzunk bele, mert be kéne érnünk a többieket!
Egy kicsit gyorsabban kezdtünk menni.
Harry szemszöge:
Joulie mellé értem.
-A galambok hamarosan turbékolnak!-mondtam.
-He?-nézett rám hülyén. Vártam egy kicsit, hátha rájön.
-Várj, leesett! Nem mondod! Hamarosan gyümölcse lesz a fáradozásainknak!-mondta boldogan.
-Igen! Most elvileg minden rajtuk múlik, de azért egy kicsit besegíthetünk!-kacsintottam Joulie-ra.
-Challenge accepted!-mondta sokat sejtető vigyorral.
Lily szemszöge:
Egy kicsivel előrébb voltunk, mint a többiek. Az egyik kezem lógott magam mellett, a másikban a táskám fogtam. Egyszer csak egy kéz fogta meg a enyém, és átkulcsolt az ujjaimon. Elpirultam. Zayn mosolyogva rám nézett, én pedig közelebb húzódtam hozzá. Adott egy puszit a fejem búbjára, és mentünk tovább.
-Mi lenne, ha ma elmennénk vacsizni?-kérdezte Zayn.
-Benne vagyok!-mondtam mosolyogva.
-Örülök!-mondta mosolyogva.
Joulie szemszöge:
Kézen fogva sétáltam Harry-vel, amikor megláttunk egy utcai egyszerű kis virágboltot.
-Egy pillanat!-mondta Harry, és elvonult. Pár perc múlva visszatért egy szál vörös rózsával.
-Ezt most miért?-kérdeztem.
-Csak mert!-mondta Harry, és megcsókolt.
-Gyönyörű.-mondtam mosolyogva.
Elköszöntünk egymástól a többiekkel, és elindultunk hazafelé.

XCII. fejezet: Szeretlek... vagy mégsem?

Liz szemszöge:
Tisztára örülök annak, hogy Zayn és Lily összejött! Olyan aranyosak, és mindkettőjükön látszott, hogy mennyire szeretik egymást. De így őket látva olyan üresség van bennem. Nem tudom, én is szeretnék valakit, aki olyan, mint én, egy idióta, szeretnénk egymást, és nem lenne olyan nyálas kapcsolatunk... Louis-ra néztem. Nem, nem, dehogy, mikre gondolok... Hisz ő csak egy barát! Csináltam egy hessegető mozdulatot.
-Mi az?-kérdezte Joulie.
-Csak gondolkoztam.-mondtam zavartan.
-Min?-kérdezte vigyorogva.
-Az mindegy!-mondtam.
-Csak nem Louis-n?-suttogta Joulie.
-Dehogyis, még mit nem!-mondtam, és elpirultam.
-Háhá Piroska, most lebuktál!-mondta nevetve.
-Haha, nagyon vicces vagy...-mondtam, és az ablak felé fordultam.
Louis az egyik legeslegjobb barátom, de "úgy" nem igazán tudnék tekinteni rá... Tök jóban lettem vele az elmúlt időszakban, és nem szeretném elrontani a barátságunkat... Várjunk... Ezzel most beismertem, hogy szeretem? Végül is tök helyes, kedves aggódó, segítőkész, idióta, és olyan, mint én... Áááá, nem tudooooom!
-Ömm... Joulie...-szóltam.
-Tessék?-kérdezte.
-Hát... Izé... Te... Hogy jöttél rá arra, hogy tudod...-motyogtam.
-Mit tudok?-kérdezte.
-Hát hogy... Szere... Szereted Harry-t?-nyögtem ki végül.
Joulie arcán félreérthetetlen vigyor jelent meg.
-Arra vagy kíváncsi, mik annak a jelei, hogy szeretsz valakit?-kérdezte.
-Ömm... Hát... Ja...-mondtam.
-Hááát... Jó kérdés... Egyszerűen csak tudod. Többet jár rajta az eszed, kezd helyessé válni a szemedben, a baráti "szeretlek"-eket félreérted, sokszor jössz zavarba a közelében, féltékeny vagy, ha más lányokkal beszélget, meg ilyenek. De ezekre neked kell rájönnöd...-mondta.
-Áh, értem... Marha nagy pipa...-motyogtam alig hallhatóan.
-Szóval akkor szereted?-mondta Joulie boldogan, ami egy kicsit hangosra sikeredett.
-Ne kiabálj!-suttogtam idegesen.
-Bocsi...-mondta kínosan nevetve.-Na, akkor?
-Azt hiszem, hogy... Igen...-mondtam.
-Juuuuuj! Istenem, már egy ideje ezt várom!-tört ki megint Joulie.
-Pszt! Maradj már kussban!-mondtam csitítgatva.
-Jó, bocsi...-mondta megint. Istenem, mire vállalkoztam...
Lily szemszöge:
A kocsi megállt, és Liz-zel, Harry-vel és Joulie-val kiszálltunk.
-Babe!-mondta Zayn. Senkitől semmi reakció.
-Lily!-mondta újra.
-Ja, az előző nekem szólt?-kérdeztem naivan.
-Nem, a szomszédnak, hát persze, hogy neked!-mondta.
-Jól van na, még szoknom kell! Tessék?-kérdeztem.
-Nálad aludhatok?-kérdezte.
-Nem!-mondtam kuncogva.
-Naaaaaa, lécciiiiiii!-kérlelt bociszemekkel.
-Na jó...-adtam meg magam. Zayn kiszállt, és adott egy puszit.
-Gyerekek, fent folytathatjátok, csak menjünk már be, mert idefagyok!-mondta Liz türelmetlenül.
Elnevettük magunkat.
-Na sziasztok, majd holnap!-mondta Jarry, és elindultak.
-Helló!-köszöntünk.
Felmentünk.
-Jó éjt!-mondta Liz, miután kijött a fürdőből.
-Neked is!-mondtuk egyszerre Zayn-nel.
Váltottam Liz-t.
-Fürödhetek veled?-kérdezte Zayn.
-Nem!-mondtam.
-Naaaaa!-kérlelt.
-Ne legyél szemtelen! Örülj, hogy velem aludhatsz! És különben is, van még egy fürdő a házban!-mondtam nevetve.
Zayn durcás kisgyerek módjára elvonult.
Bementem a fürdőszobába, és kulcsra zártam az ajtót, hogy biztosítva legyek. Jó döntés volt, mert amikor fehérneműben ácsorogtam, a kilincs mozgolódni kezdett. Elnevettem magam.
-Babe, nagyon gonosz vagy!-mondta Zayn.
-Így jártál!-mondtam kuncogva.
*Fürdés után*
Visszamentem a szobámba. Zayn az ágyban feküdt a fal felé fordulva. Gondolom, felfedezte a másik "mosdóhelységet" is.
Befeküdtem háttal mellé. Ekkor megfordult, és átölelt.
-Babe.-mondta.
-Hmm?-kérdeztem.
-Szeretlek.-mondta.
-Én is.-mondtam mosolyogva. Apró csókokkal hintette be a nyakam. Kirázott a hideg, és a légzésem felgyorsult.
-Jó éjt.-suttogta a fülembe.
Mekkora mázli, hogy háttal fekszem neki...
-Neked is...-motyogtam.
És akkor én vagyok a gonosz...

XCI. fejezet: Party Hard

Lily ruhája

Joulie ruhája

*Másnap délután*

Liz ruhája

-Halljátok, menjünk már el valahova bulizni! Mondjuk azért, mert Lily túl van a történteken!-mondtam.
-Jó ötlet!-mondta a társaság 90%-a.
-Én tartózkodom!-mondta Liz.
-Miért?-kérdeztem.
-Nincs semmi normálisabb ruhám!-mondta.
-Nekem van olyanom, ami tuti tetszeni fog!-mondta Lily.
-Meggyőztetek!-mondta Liz nevetve.
Mindenki elment öltözködni.
Liz szemszöge:
A fiúk a kocsinál vártak minket. Lányok közül én voltam kész először, szóval lementem közéjük.
-Wow, micsoda átalakulás! Csípem a burád!-mondta Louis, és közben fordultam egyet.
-Köszönöm.-mondtam mosolyogva, mire Zayn és Harry cinkosan összenevettek. Úgy érzem, most inkább kimaradok belőle.
Nem sokkal később Lily és Joulie is kész lettek, aztán elindultunk.
* A bulin *
Szólt a zene, a többiek táncoltak, én pedig a pultnál ültem.
-Jössz táncolni?-huppant le mellém Louis.
-Nem, most annyira nincs kedvem.-mondtam.
-Naaaa, légyszi, táncolj veleeeem!-kérlelt bociszemekkel.
Sóhajtottam.
-Na jó, most az egyszer kivételt teszek!-mondtam mosolyogva, majd Louis megfogta a kezem, és a táncparkettre nyomultunk.
Egy ideig gyors zene ment, aztán átváltott lassúba. Kajak Louis-val fogok lassúzni?
Közel húzódott hozzám, megfogta a derekam és a kezem, én pedig a vállára hajtottam a fejem.
-Poén, hogy pont mi lassúzunk, nem?-kérdeztem.
-Miért lenne?-kérdezte Louis.
-Ez párok közt elterjedt tánc!-mondtam.
-A kivétel erősíti a szabályt!-mondta nevetve.
-Az igaz!-mondtam.
Most inkább nem nézek tükörbe, mert vörös lehetek... De miért?
Lily szemszöge:
Éppen Liam-mel táncoltam, amikor azt vettem észre, hogy Zayn nagyban nyálat cserél egy idegen csajjal.
-Bocsi!-mondtam Liam-nek, és felrohantam a tetőre. Imádok ilyen helyeken lenni, pedig borzasztó tériszonyom van...
A könnyeim egyre szaporábban hullottak. Miért is gondoltam azt, hogy lehetne nála esélyem... Csak egy egyszerű lány vagyok egy kis egoista jellemmel megáldva...
Zayn szemszöge:
Fel akartam kérni Lily-t táncolni, miután egy csaj random lecsőrözött, de nem találtam sehol.
-Liam, nem tudod, hol van Lily?-kérdeztem.
-Ha nem azzal a csajjal faltátok volna egymást, még itt lenne!-mondta Liam.
-Baszki!-motyogtam. Felrohantam a tetőre. Lily a földön ült, és a csillagokat nézte.
-Lily, mi van veled? Miért rohantál fel hirtelen?-kérdeztem, és leguggoltam mellé.
Ekkor váratlanul megcsókolt. Visszacsókoltam. Eltolt magától.
-Ez van velem! Szeretlek, te marha nagy gyökér!-mondta szipogva, és lerohant.
Csak ültem ott bambán. Még nem dolgoztam fel egészen az eseményeket. Megcsókolt? Azt mondta, hogy szeret? Csípjen meg már valaki! Várjunk... Szóval a mozi reggelén rólam beszélt? Egy egoista köcsög: pipa. Tényleg egoista vagyok, és egy hülye köcsög! Kedves és gondoskodó: hát, biztosan így van. Amikor az a szörnyű eset történt, nagyon sokat voltam vele, igyekeztem segíteni neki, és gondoskodni róla... Helyes, és marha jó teste van: pipa? Tényleg ilyen helyes lennék? Azt tudtam, hogy nem vagyok csúnya, de hogy egy ilyen csajnak tetszek? Basszus, Lily most vallott nekem szerelmet.
Felpattantam, és Lily után rohantam. Kiértem az utcára, és nem tudtam, merre menjek. Kopogást hallottam.Lily magassarkúban van. Elkezdtem a hang irányába futni. Hamar utolértem.
-Lily várj!-mondtam hangosan.
-Hagyj békén!-mondta Lily.
Ekkor begyorsítottam, így elértem, elkaptam a karját, magamhoz rántottam, és megcsókoltam. Visszacsókolt. Percekig így álltunk, aztán eltolt magától.
-Zayn, ha nem tetszem neked, akkor mondd, és ne játszd meg magad!-mondta Lily a sírástól elcsukló hangon, és belemarkolt a felsőmbe a mellkasomnál.
-Lily! Szerinted miért segítek neked mindig? Miért hívlak el ide-oda, és miért bókolok?-kérdeztem.
-Mert jófej vagy?-kérdezte szipogva.
-Mert szeretlek! Szeretem a gyönyörű hullámos hajad, a szép barna szemeid, az egoizmusod, szeretem, amikor reggel kómásan lebattyogsz a konyhába, amikor véletlen hozzámérsz, amikor átölelsz, és még sorolhatnám! Úgy szeretlek, ahogy vagyok, mert egy gyönyörű lányt látok, és nem érdekel, ki mit mond! Szeretlek!-mondtam.
Lily nem szólt semmit, csak sírt.
-Hé!-mondtam, és gyengéden megemeltem az állát.
-Bocsi...-mondta. Letöröltem a könnyeit.
-Az az egoista köcsög, aki kedves és gondoskodó, mellesleg nagyon helyes és jó teste van, szeretné, hogy a barátnője legyél! Mit mondasz?-kérdeztem.
-Üzenem annak a nyomoréknak, hogy örömmel! De nem kéne mindent a fejemhez vágni!-mondtam mosolyogva.
Megcsókoltam. Visszacsókolt.
-Tudod, mióta várok erre?-kérdeztem.
-Mire?-kérdezte értetlenül.
Megint hosszasan megcsókoltam.
-Erre.-mondtam.
-Értettem!-mondta Lily nevetve.
-Na, visszamegyünk?-kérdeztem.
-Lerohadnak a lábaim!-mondta.
-Kellett neked rohangászni!-mondtam.
-Jól van na...-mondta.
-Na gyere!-mondtam, és menyasszonyosan felkaptam.
-Tegyél le, tegyél le!-mondta nevetve. Egy kicsit elengedtem, de nem esett le, mert elkaptam, és bele is kapaszkodott a nyakamba.
-Nehogy letegyél!-mondta.
Visszamentünk a többiekhez.
Lily szemszöge:
Istenem, Istenem, Istenem, Istenem, ISTENEEEEM! Jézusom, ezt alig hiszem el! Összejöttem Zayn-nel, összejöttem Zayn-nel! Áááááá! Jó, oké Lily, nyugodj meg! De wááááá! Okés, megnyugodtam!
A többiek a kocsinál voltak. Mikor odaértünk, Louis megszólalt:
-Nehogy azt mondd, hogy kiment a bokád, mert-ekkor Liz adott neki egy tockost.
-Öhm... Lemaradtunk valamiről?-kérdezte az éppen akkor érkező Joulie Harry-vel egyetemben.
-De még mennyiről!-mondtam nevetve, és Zayn letett. A többiek furán néztek ránk.
-Magyarázat nem társul hozzá?-kérdezte Louis.
Ekkor Zayn megcsókolt. A többiektől az "Úristen" volt hallható.
-Nem mondod, hogy összejöttetek! Úristen!-mondta ugrálva Joulie.-Harry, adj egy pogit!
Összepogiztak.
-És embeeeer, 2 hét telt el azóta, amióta azt mondtad, hogy adsz nekik 2 hetet!-mondta Harry nevetve.
-Jééé tényleg!-mondta Joulie nevetve.
-Akkor a ti művetek volt az a sok program, meg az a sok egyedül hagyás?-kérdeztem.
-Hát... Izé...-dadogtak.
-Mit foglalkozol vele? Én örülök neki, hogy sikerült a tervük!-mondta Zayn nevetve, és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Jaaaaj Harry, imádom magunkat!-mondta Joulie, és átölelte Harry-t.
-Én téged imádlak!-mondta Harry nevetve, és megcsókolta Joulie-t.
Joulie szemszöge*
* Az autóban *
Elővettem a telóm, és elkezdtem üzenetet írni Zayn-hez és Lily-hez.
"Segítetek összehozni Louiz-t? X Joulie"
2 válasz jött nemsokára:
"Naná!"
Egy puszit dobtam feléjük.

XC. fejezet: Mozi

Lily szemszöge:

Délután volt, és elkezdtem készülődni a moziba. Felöltöztem, és lementem. Zayn már lent volt.
-Wow, valaki egész jól néz ki!-mondtam nevetve.
-Tudom!-mondta hencegve.-De mások sem panaszkodhatnak!
-Köszi.-mondtam mosolyogva.-Na,csináljunk úgy, mintha élnénk!
Elindultunk.
*A mozi előtt*
-Na, mit nézzünk?-kérdezte Zayn.
-Akciófilm, romantikus vígjáték vagy dráma? Inkább a 2., majd max. alszok egy jót!-mondtam nevetve.
-Remélem, nem lesz olyan nagyon csöpögős...-mondta Zayn, és megvettük a jegyeket, majd beültünk.
*A film közben*
Egész jó volt a film, és csoda történt, mert kíváncsi voltam a végére.
A karom a karfán pihent, és egyszer csak egy kezet éreztem rajta. Ránéztem, és megállapítottam, hogy ez Zayn-é.
-Khm, Zayn!-szóltam.
-Jajj, ne haragudj, nem tűnt fel, hogy ott a kezed!-mondta, majd gyorsan elvette. Elpirultam és elnéztem. Higgyek neki? Na nem baj, kölcsönkenyér visszajár!
A fejem a vállára raktam. Furán nézett rám.
-Álmos vagyok!-mondtam, és csináltam egy műásítást.
Zayn megvonta a vállát, és néztük tovább a filmet.
*A film után*
Miután vége lett a filmnek, kimentünk. Fura,hogy ezt mondom, de nagyon jó volt.
-Na, elmegyünk még valahova?-kérdezte Zayn.
-Felőlem! De hova?-kérdeztem.
-Hmm... Meghívlak egy fagyira!-mondta Zayn.
-Juuj, köszi!-mondtam mosolyogva, és elindultunk.
Elmentünk a közeli fagyizóhoz, és vettünk 2-2 gombócot. Leültünk a járdára, és elkezdtük számolni a piros kocsikat.
-A busz is ér?-kérdeztem.
-Abból egy csomót látsz, az nem!-mondta Zayn.
-Ne máááár... Pedig akkor nyerésre állnék!-mondtam.
-Ellenem nem lehet veszíteni!-mondta nevetve.
Megettük a fagyit, és felálltunk a padkáról.
-Tiszta csoki a szád széle!-mondtam nevetve.
-Hol?-kérdezte.
-Jobb oldal!-mondtam.
Persze, hogy az emberek 90%-a a bal oldalt kezdi törölgetni... Zayn is erősíti a csoportot.
-Másik jobb!-mondtam nevetve.
Még jobban elkente.
-Most jó?-kérdezte.
-Istenem, de nyomorult vagy!-mondtam nevetve, és letöröltem a csokit a szájáról.
-Így mindjárt más!-mondtam.
-Köszi.-mondta.
Elindultunk.
-Tök jól éreztem magam!-mondtam mosolyogva.
-Én is. Ilyet többször megejthetnénk!-mondta Zayn.
-Nem állít meg senki!-mondtam mosolyogva.
Hazaértünk.
-Sziasztok mindenki!-köszöntünk egyszerre.
Liz szemszöge:
Louis-val leültünk videójátékozni. Kissé hevesen szoktam ilyenkor játszani, és mindenkit elküldök az anyjába. Louis állt nyerésre.
-Akkor is leelőzlek!-mondtam koncentrálva.
-Nem fogsz!-mondta Louis.
-De! Mész arrébb! Nehogy nekimenj... Úúú, basszus...-mondtam a szokásos játék közbeni magamban motyogásommal.
-Hehe! Mondtam, hogy nyerni fogok!-mondta Louis kárörvendően.
Elkezdtem szétszerelni a playstation-t, és nagyon erősen bele volt nyomva a konnektorba, én pedig elkezdtem rángatni. Hirtelen kijött, én pedig orrba könyököltem a mögöttem alkatrészeket összeszedő Louis-t, aki egy "au" kíséretében a térdéről a fenekére huppant.
-Jujj, ne haragudj, nem akartam! Nagyon fáj?-kérdeztem aggódva.
-Annyira nm, túlélem!-motyogta Louis az orrát fogva.
-Mutasd!-mondtam, és megnéztem.-Vérzik, de nme tört el!
-Ügyes vagy!-mondta nevetve.
-Jól van na! Várj, hozok zsepit!-mondtam.
Kis idő múlva visszatértem pár zsepivel, és elláttam Louis-t. Elkapott a röhögőgörcs, mert elég idiótán nézett ki úgy, hogy zsepidarabka lóg ki az orrából.
-Köszi!-mondta Louis szarkasztikusan.
-Bocsi, kár, hogy nem látod magad!-mondtam már szinte fulladozva.
-Mondtam már, hogy szeretlek?-kérdezte.
-Igen, párszor!-mondtam nevetve.
-Te életveszélyes vagy!-mondta Louis nevetve.
-Nem iiis!-mondtam.
-Gyertek, egye-kezdte el Harry, de mondandója röhögésbe fulladt.
-Téged is szeretlek!-mondta szerencsétlen Louis.
-Jó, bocsi, befejeztem!-mondta Harry a könnyeit törölgetve.
Leültünk vacsizni, és aludni mentünk.

LXXXIX. fejezet: Vannak hülyék és még hülyébbek

Lily szemszöge:
Reggel felébredtem, és úgy pizsamástól félkómásan letántorogtam a konyhába.
-'Reggelt!-motyogtam.
-Neked is!-mondta Zayn.
-Többiek?-kérdeztem a szemem dörzsölgetése közben.
-Mit vársz tőlük fél 8-kor?-kérdezte Zayn.
-Még csak annyi az idő?-kérdeztem elképedve.-Én azt hittem, legalább van már 10 óra!
-Hát még nem!-mondta Zayn.
Leültem.
-Kérsz valamit enni vagy inni?-kérdezte.
-Van kakaó?-kérdeztem kisgyerek módjára.
-Viccelsz? Mellettem reggel mindig találsz!-mondta Zayn nevetve, és töltött nekem.
Elkezdtem szürcsölgetni. Zayn egyszer csak megszólalt:
-Na, és hogy állsz pasi téren?-kérdezte.
Majdnem kiköptem a kakaót. Elkezdtem köhögni. Zayn ütögette a hátam.
-Bocsi, félrenyeltem...-mondtam még mindig köhögve.
-Feltűnt!-mondta nevetve.
-Jól van na!-mondtam nevetve.-Hát ami azt illeti, van valaki...
-Tényleg? És milyen a csávó?-kérdezte Zayn kíváncsian.
-Egy egoista köcsög!-mondtam nevetve.
Zayn hülyén nézett rám.
-De ugyanakkor nagyon kedves és gondoskodó. Nagyon helyes, és olyan, de olyan teste van!-mondtam elpirulva.
-Rákérdezhetek?-kérdezte Zayn.
Jézusom, Jézusooooom! Ez a gyerek gyorsan fog! Azt hittem, kiugrik a szívem.
-Aha!-mondtam.
-Az az osztálytársad, akiről egyszer meséltél?-kérdezte.
Olyan "basszus neeeeee" érzésem volt. Lehetséges, hogy valaki ennyire hülye legyen?
-Neeeee!-mondtam, miközben a fejemet fogtam.
-Nem ő? Akkor ki? Mondd már el!-faggatott Zayn.
-Mindegy...-mondtam sóhajtva.
-Hát jó...-mondta, és elkezdett enni.
-Mi enne, a ma emeénk vaaova?-kérdezte Zayn kajával a szájában.
-Nem értelek, először nyelg le a kaját!-mondtam nevetve.
-Na, mi lenne, ha ma elmennénk valahova?-kérdezte.
-Például?-kérdeztem.
-Mozi?-kérdezte Zayn.
-Legyen!-mondtam.-Mit vetítenek?
-Passz, majd választunk valamit!-mondta Zayn.
-Ezt megbeszéltük!-mondtam.
Liz szemszöge:
Reggel felkeltem, és kibontakoztam Louis öleléséből, majd elindultam felöltözni, de Louis visszarántott, és a nevemet suttogva megcsókolt. Adtam neki egy pofont, majd a száma fogva kirohantam a szobából. A szívem nagyon hevesen vert. Becsuktam az ajtót, és nekidőltem. Ez mi a franc volt?
Louis szemszöge:
Egy pofonra ébredtem, és Liz rohant ki a szobából. Mi van ilyenkor? Felültem.
Tök fura álmom volt. Szerelmet vallottam Liz-nek, és elment, de én magamhoz rántottam, és megcsókoltam. Ez normális?
Ki akartam menni, de nem nyílt az ajtó. Még egyszer megpróbáltam, és majdnem kiestem rajta, mert hirtelen vált szabaddá. Liz állt az ajtó mellett.
-Mi a gond?-kérdetem.
-Semmi, csak az, hogy lesmaciztál!-mondta Liz idegesen.
-Te belelátsz az álmomba?-kérdeztem hülyén nézve rá.
-Te nagyon gyökér vagy! Ezt álmodtad?-kérdezte Liz.
-Ömm... Hát... Ja...-mondtam vörösen.-Ügye milyen hülyeség?
-Aha... Neked mindig instant álmaid vannak?-kérdezte Liz.
-Nem mindig...-mondtam.
-Hát nem tudom, de jobb, ha leszoksz róluk, mert többet nem alszok veled!-mondta nevetve Liz, és lement.
Wooow... Talán jobb lett volna, ha ébren vagyok? Már hülyeségeket is beszélek!
Joulie szemszöge:
Reggel arra ébredtem, hogy Harry néz.
-Jó reggelt, Beautiful!-mondta Harry mosolyogva.
-Neked is!-mondtam, és megpusziltam az orrát.
-Miért az orromat puszilgatod?-kérdezte.
-Miért, mit szeretnél?-kérdeztem kacéran.
-Megmutassam?-kérdezte Harry a szemöldökét húzogatva.
-Hadd lássam!-mondtam nevetve, majd Harry megcsókolt.
-Simple, but effective!-mondtam nevetve.
-Tudom! Lenne még ötletem!-mondta Harry perverz mosollyal, és elkezdte csókolgatni a nyakam, mire kicsiket sóhajtottam.

-De nem most! Még csekkolni kell, mi van Zily-vel és Louiz-al!-mondtam, majd felkeltem, és felöltöztem.
Harry sóhajtott egyet.
-Jó...-mondta duzzogva.
-Jajj, ne legyél már ilyen, ígérem, hogy bepótoljuk!-mondtam, és megcsókoltam.
-Most visszakaptad!-mondta nevetve.
-Fulladj meg!-mondtam nevetve.

LXXXVIII. fejezet: A többiek?

Lily szemszöge:
Egyszer csak megint mocorgást hallottunk. Egy Louis és egy Liz esett ki a bokorból.
-Huppsz...-mondta Liz.
-Ömm... Sziasztok!-mondtam.
-Hellóka!-mondta zavartan Louis.
Liz szemszöge:
-Hát ti?-kérdezte Zayn.
-Ömm... Galambot fogtunk!-csíptem meg Louis-t.
-A földön?-kérdezte Lily hülyén nézve.
-Meg volt sérülve!-csípett meg Louis.
-Egy galamb a bokorban... Hmm, ez érdekes...-mondta Zayn.
-Én megmondtam, hogy ennek nem lesz jó vége!-súgtam Louis-nak.
-De kimagyaráztuk!-súgta vissza.
-De most komplett hülyének néznek minket!-súgtam idegesen.
-Eddig is ez volt!-suttogta.
-A többiek hol vannak?-kérdezte Lily.
-Nem tudjuk, de el is tévedtünk!-mondtam.
-Az fasza...-mondta Zayn.
-Akkor mi legyen?-kérdezte Louis.
-Nem tudjátok a haza vezető utat?-kérdezte Lily.
-Az előbb mondtam, hogy eltévedtünk!-mondtam.
-Ja, tényleg!-csapott a fejére Lily.
Joulie szemszöge:
*Este*
-Most már visszakapcsolhatnád a telefonod!-mondtam nevetve Harry-nek.
-Na jó, ennyi idő tényleg elég volt Louiz-nak és Zily-nek!-mondta Harry nevetve.
Egyszer csak megbotlottam. Lepergett előttem az életem. Becsuktam a szemem, és felkészültem az esésre, de nem huppantam. Kinyitottam az egyik szemem, és nem a földön feküdtem. Éreztem, hogy egy kéz fonódik a derekam köré.
-Köszönöm!-mondtam.
-Ez az egyetlen módszer a Harryzmus ellen!-mondta Harry.
-Mi?-kérdeztem.
-Ha egy kicsit odafigyelsz!-mondta mosolyogva.
-Értem! Nem ártana megtanulnom!-mondta nevetve.
-Jó leszel így, majd én figyelek rád!-mondta Harry nevetve, és megcsókolt.
-Ha meg akarjuk érni az esküvőt, muszáj lesz!-mondtam nevetve.
-Nem bánom! Na, megyünk?-kérdezte Harry.
-Hova?-kérdeztem értetlenül.
-Haza, te gyökérzet!-mondta nevetve.
-Ezt megjegyeztem!-mondtam kuncogva.
-Vicceltem, te buta!-mondta Harry, és egy puszit nyomott az arcomra.
-Tudom, de olyan jó szívatni!-mondtam nevetve.
-Na jól van!-mondta Harry, és elmentünk.
Lily szemszöge:
Nem sokkal később Liam-mel és Niall-el is találkoztunk, majd Joulie-ékat is megláttuk. Ők szerencsére tudták az utat.
-Veletek többet nem számháborúzok!-mondtam nevetve.
-Jó lett volna kijelölni a határokat!-mondta Liz.
-Igen, az tényleg nem ártott volna, de most már mindegy, a lényeg, hogy együtt vagyunk!-mondta Joulie.
-Igaz!-mondta Louis.
Liz szemszöge:
*Otthon*
Úgy döntöttünk, hogy a fiúknál alszunk. Mindenki elment aludni, mert rendesen átfagytunk, és jó érzés volt bebújni a meleg ágyba.
Louis-val egy szobában aludtunk. Mikor bementem a szobába, meglepődve láttam, hogy csak egy ágy van.
-Ki alszik az ágyban?-kérdeztem.
-Mindketten!-mondta Louis.
-Elférünk?-kérdeztem.
-Félsz tőlem?-kérdezte vigyorogva.
-Dehogy!-mondtam nevetve.
-Akkor meg? A haverok nem jönnek zavarba!-mondta.
Van köztünk egy kis nemi különbség...
-Hát legyen!-mondtam, és lefeküdtünk. Louis lekapcsolta a kislámpát.
Kis idő múlva megszólaltam.
-Hallod, átölelhetlek?-kérdeztem. Basszus, ezt most miért kellett?
-Ha gondolod...-mondta Louis.
Átöleltem. Milyen jó illata van... Ezt most komolyan Liz Bennet mondta?
Nem sokkal később elaludtam.

LXXXVII. fejezet: Kalamajka az arborétumban

*1 hét múlva*
Lily szemszöge:
Az egész eset óta egy hét telt el, jártam, és járok is pszichológushoz, ami nagyon sokat segít. Most már mindenkivel tudok normálisan beszélgetni, és a fiúktól már nem félek. Elkezdtem karatézni. Zayn pedig még mindig nem tud az érzéseimről, pedig már épp ideje lenne... Olyan sokat segített nekem az elmúlt héten, és valahogy meg kéne hálálnom, de nincs ötletem.

Éppen kirándulni indultunk( szokásos Joulie-féle "mi lenne ha" című dolog ). Melegen felöltöztem.
Egy arborétumba mentünk.
*A helyszínen*
Először egy kicsit szétnéztük( Liz és Louis minden növénnyel pózoltak ), aztán nem tudtuk, mit csináljunk.
-Számháború?-kérdezte Louis.
-Wááá, imádom!-mondtam.
-Akkor jó! Legyen 2 csapatkapitány, mondjuuuuuk... Liam és Louis!-mondta Liz.
-Válasszatok csapatot!-mondtam.
-Liam?-kérdezte Harry.
-Legyen... Joulie!-mondta.
Odament hozzá.
-Louis?-Harry ismét.
-Liz, a troll!-mondta nevetve.
-Kösz, én is szeretlek!-mondta Liz, és adott egy Louis-os pofont Louis-nak.
-Milyen jól utánozod a pofonom!-mondta Louis nevetve.
-Én mindig így adok...-nézett Louis-ra furán Liz.
-Ömm... Wow...-mondta Louis.
-Na folytassuk! Liam?-kérdezte Zayn.
-Harry gyere!-mondta Liam.
-Louis?-kérdeztem.
-Te!-mondta. Odamentem.
-Niall!-mondta Liam.
-Zayn maradtál nekem!-mondta Louis.
Gyártottunk számokat, és Zayn-nel eldugtuk azt a tárgyat, amit az ellenfélnek meg kellet találni.
Elkezdtünk játszani. Tank alakzatba mentünk Zayn-nel. Basszus, de közel vagyok hozzá...
-Hé srácok, mi megkeressük az ellenfél cuccát, ti olvassatok!-mondta Liz.
Elkezdtük keresni a többieket.
-Zayn, egyébként tudod, hol vagyunk?-kérdeztem.
-Ömm... Hát... Nem...-mondta.
-Oh, yeah... Várunk?-kérdeztem.
-Kénytelenek leszünk!-mondta Zayn, és leültünk egy farönkre.
-Hallod, tudsz tüzet rakni?-kérdeztem dideregve.
-Fázol?-kérdezte Zayn.
-Aha...-mondtam.
*Szürkületkor*
Gyűjtöttünk fát, és jól elment vele az idő. A többieknek se hírük, se hamvuk nem volt.
-Mivel fogunk tüzet gyújtani amúgy?-kérdezte Zayn.
-Hát mivel nem vagyok ősember, marad az öngyújtó!-mondtam nevetve, és elővettem az öngyújtóm. Meggyújtottam, és leültünk melegedni.
-Na, így mindjárt más!-mondtam.
-Az biztos! Már csak meg kéne találni a többieket!-mondta Zayn.
-Szerintem már hazamentek!-mondtam.
-Azért annyira nem vagyunk észrevétlenek, hogy ne tűnjön fel nekik, hogy nem vagyunk velük!-mondta Zayn.
-Tőlük bármi kitellik!-mondtam nevetve.
-Az igaz...-mondta Zayn.
Csönd lett.
Egyszer csak mocorgást hallottam egy bokorból. Eléggé megrémültem.
-Ne parázz, fogadni mernék, hogy ez csak egy kis állatka!-mondta Zayn.
-De mi van, ha mégsem, és egy medve vagy egy vaddisznó?-kérdeztem az én pesszimista gondolkodásmódommal.
-Akkor majd engem széttéphet vagy felöklelhet, te meg addig elfutsz!-mondta.
-Hülye!-mondtam.
-Komolyan beszélek!-mondta Zayn komoly tekintettel.
-Ömm... Hát... Jó...-dadogtam.
Ismét mozdultak a levelek, és én ijedtemben Zayn ölébe pattantam, és átöleltem.
-Ez csak egy nyuszi!-mondta Zayn nevetve.
-Tényleg...-mondtam kínosan nevetve, és visszaültem az eredeti helyemre.
Liz szemszöge:
*Este*
-Nem kéne már hazamennünk?-mondtam vacogva.
-Itt a kabátom!-mondta Louis sóhajtva.
-De meg fogsz fázni!-mondtam aggódva.
-Túlélem!-mondta Louis.
-Hát, köszönöm...-mondtam.-Egyébként most kajak Lily-t és Zayn-t figyeljük titokban?
-Pszt! Meghallanak!-mondta.
-Okés...-suttogtam.
Egyre jobban kedvelem Louis-t... Olyan fura érzésem van mostanában... Néha tiszta jó lenne megölelni... Vajon hülyének nézne, ha megcsinálnám? Igen! Mondjuk baráti ölelés lenne, de akkor is...
-Liz!-szólt rám Louis, és elkezdett integetni.
-Bocsi, elbambultam!-mondtam.
-Semmi... Megszoktam... Mostanában fura vagy!-mondta.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem.
-Nem tudom, más lettél!-mondta.
-Én nem vettem észre változást...-mondtam.
Csönd lett.
-Nézd, nézd, nézd, de jól elvannak!-mondta Louis kuncogva.
-Áááá, én meg itt szerencsétlenkedek...-mondtam sóhajtva.
-2 hete szakítottam az exemmel, szóval ne szólj semmit!-mondta Louis.
-Oh... Sajnálom...-mondtam.
-Ne sajnáld, még mindig jóban vagyunk!-mondta Louis mosolyogva.
-De az nem jó! Ez körülbelül olyan, mintha meghalna a kutyád, és anyud közölné veled, hogy megtarthatod!-mondtam.
-Az igaz...-mondta Louis.
Ismét csönd lett.
-Hallod, nem versenyzünk?-törtem meg.
-Miben?-kérdezte Louis.
-Kit találja el előbb Ámor nyila!-mondtam.
-Jó! Mit kapok, ha nyerek?-kérdezte.
-Nem fogsz nyerni! Két pofont! Nem ám! Mondjuuuuk... Egy hónapig én veszem a sárgarépa adagod!-mondtam.-És én?
-Háááát... 1 hétig zoknit fogok hordani!-mondta Louis.
-Ó, de biztos vagy magadban! Jobb, ha beszerzel pár zoknit!-mondtam nevetve.
-Persze, persze...-mondta szarkasztikusan.

LXXXVI. fejezet: Ez már sok( k )!

Újra átéltem álmomban, ami történt. Felültem, és sikítottam, majd sírásban törtem ki.
-Na, mi a baj?-kérdezte Zayn félkómában.
-Új... Újra...-mondtam szipogva.
-Pszt, minden oké!-mondtam Zayn, és átkarolt, majd adott egy puszit. Ó Jézus...
Joulie szemszöge:
A fiúknál voltunk, és ültünk a teraszon. Teljes csend volt. Mindenkit megviselt ez az egész ami Lily-vel történt.
-Többet egyedül senki sehova!-mondta Harry.
-Ez így van! Mostanában egyre durvább dolgok történnek!-mondta Louis.
Harry a fejét fogta, és beletúrt a hajába.
-Áááá, miért történnek ilyenek?-kérdezte idegesen.
-Gyere Harry, menjünk őrjöngeni, tudok rá egy jó helyet!-mondtam.
-Pattanok!-mondta.
Elindultunk egy bazi nagy parkba. Kiálltunk a közepére.
-3-ra kiabálunk!-mondtam.
-Oké! 1... 2... 3...-és egy hatalmasat üvöltöttünk.
-Huh... Megkönnyebbültem...-mondtam.
-Tényleg jól esett!-mondta Harry.
-Leülünk egy padra?-kérdeztem.
-Persze!-mondta Harry, és letelepedtünk egy padra.
Egy kis ideig csönd volt, aztán Harry megszólalt.
-Annyira féltelek! Nem is tudom, mi lett volna, ha ez veled történik! Abba beleőrülnék, ha neked valami bajod lenne! Így is épp elég az, hogy szerencsétlen Lily-vel van ez!-mondta Harry.
Átöleltem. Én is féltem. A könnyeim elkezdtek potyogni.
-Te vagy az életem, ugye tudod?-kérdezte Harry, miközben letörölte a könnyeimet.
-Szeretlek...-suttogtam.
-Én jobban!-tette hozzá Harry.
-Azt nem hiszem!-mondtam.
-Pedig de!-mondta Harry.
-Na jó, nincs kedvem folytatni! Lustaság level 100!-mondtam nevetve.
-Nem csalódtam benned!-mondta Harry nevetve.
-Kapd be a fülemet!-mondtam nevetve.
-Te akartad!-mondta, és elkezdte harapdálni a fülem.
-Hagyd abba, te állat!-mondtam nevetve.
-Tiszta jó érzés a füledet harapdálni!-mondta Harry.
-Majd egyszer kipróbálom!-mondtam nevetve.