XCI. fejezet: Party Hard

Lily ruhája

Joulie ruhája

*Másnap délután*

Liz ruhája

-Halljátok, menjünk már el valahova bulizni! Mondjuk azért, mert Lily túl van a történteken!-mondtam.
-Jó ötlet!-mondta a társaság 90%-a.
-Én tartózkodom!-mondta Liz.
-Miért?-kérdeztem.
-Nincs semmi normálisabb ruhám!-mondta.
-Nekem van olyanom, ami tuti tetszeni fog!-mondta Lily.
-Meggyőztetek!-mondta Liz nevetve.
Mindenki elment öltözködni.
Liz szemszöge:
A fiúk a kocsinál vártak minket. Lányok közül én voltam kész először, szóval lementem közéjük.
-Wow, micsoda átalakulás! Csípem a burád!-mondta Louis, és közben fordultam egyet.
-Köszönöm.-mondtam mosolyogva, mire Zayn és Harry cinkosan összenevettek. Úgy érzem, most inkább kimaradok belőle.
Nem sokkal később Lily és Joulie is kész lettek, aztán elindultunk.
* A bulin *
Szólt a zene, a többiek táncoltak, én pedig a pultnál ültem.
-Jössz táncolni?-huppant le mellém Louis.
-Nem, most annyira nincs kedvem.-mondtam.
-Naaaa, légyszi, táncolj veleeeem!-kérlelt bociszemekkel.
Sóhajtottam.
-Na jó, most az egyszer kivételt teszek!-mondtam mosolyogva, majd Louis megfogta a kezem, és a táncparkettre nyomultunk.
Egy ideig gyors zene ment, aztán átváltott lassúba. Kajak Louis-val fogok lassúzni?
Közel húzódott hozzám, megfogta a derekam és a kezem, én pedig a vállára hajtottam a fejem.
-Poén, hogy pont mi lassúzunk, nem?-kérdeztem.
-Miért lenne?-kérdezte Louis.
-Ez párok közt elterjedt tánc!-mondtam.
-A kivétel erősíti a szabályt!-mondta nevetve.
-Az igaz!-mondtam.
Most inkább nem nézek tükörbe, mert vörös lehetek... De miért?
Lily szemszöge:
Éppen Liam-mel táncoltam, amikor azt vettem észre, hogy Zayn nagyban nyálat cserél egy idegen csajjal.
-Bocsi!-mondtam Liam-nek, és felrohantam a tetőre. Imádok ilyen helyeken lenni, pedig borzasztó tériszonyom van...
A könnyeim egyre szaporábban hullottak. Miért is gondoltam azt, hogy lehetne nála esélyem... Csak egy egyszerű lány vagyok egy kis egoista jellemmel megáldva...
Zayn szemszöge:
Fel akartam kérni Lily-t táncolni, miután egy csaj random lecsőrözött, de nem találtam sehol.
-Liam, nem tudod, hol van Lily?-kérdeztem.
-Ha nem azzal a csajjal faltátok volna egymást, még itt lenne!-mondta Liam.
-Baszki!-motyogtam. Felrohantam a tetőre. Lily a földön ült, és a csillagokat nézte.
-Lily, mi van veled? Miért rohantál fel hirtelen?-kérdeztem, és leguggoltam mellé.
Ekkor váratlanul megcsókolt. Visszacsókoltam. Eltolt magától.
-Ez van velem! Szeretlek, te marha nagy gyökér!-mondta szipogva, és lerohant.
Csak ültem ott bambán. Még nem dolgoztam fel egészen az eseményeket. Megcsókolt? Azt mondta, hogy szeret? Csípjen meg már valaki! Várjunk... Szóval a mozi reggelén rólam beszélt? Egy egoista köcsög: pipa. Tényleg egoista vagyok, és egy hülye köcsög! Kedves és gondoskodó: hát, biztosan így van. Amikor az a szörnyű eset történt, nagyon sokat voltam vele, igyekeztem segíteni neki, és gondoskodni róla... Helyes, és marha jó teste van: pipa? Tényleg ilyen helyes lennék? Azt tudtam, hogy nem vagyok csúnya, de hogy egy ilyen csajnak tetszek? Basszus, Lily most vallott nekem szerelmet.
Felpattantam, és Lily után rohantam. Kiértem az utcára, és nem tudtam, merre menjek. Kopogást hallottam.Lily magassarkúban van. Elkezdtem a hang irányába futni. Hamar utolértem.
-Lily várj!-mondtam hangosan.
-Hagyj békén!-mondta Lily.
Ekkor begyorsítottam, így elértem, elkaptam a karját, magamhoz rántottam, és megcsókoltam. Visszacsókolt. Percekig így álltunk, aztán eltolt magától.
-Zayn, ha nem tetszem neked, akkor mondd, és ne játszd meg magad!-mondta Lily a sírástól elcsukló hangon, és belemarkolt a felsőmbe a mellkasomnál.
-Lily! Szerinted miért segítek neked mindig? Miért hívlak el ide-oda, és miért bókolok?-kérdeztem.
-Mert jófej vagy?-kérdezte szipogva.
-Mert szeretlek! Szeretem a gyönyörű hullámos hajad, a szép barna szemeid, az egoizmusod, szeretem, amikor reggel kómásan lebattyogsz a konyhába, amikor véletlen hozzámérsz, amikor átölelsz, és még sorolhatnám! Úgy szeretlek, ahogy vagyok, mert egy gyönyörű lányt látok, és nem érdekel, ki mit mond! Szeretlek!-mondtam.
Lily nem szólt semmit, csak sírt.
-Hé!-mondtam, és gyengéden megemeltem az állát.
-Bocsi...-mondta. Letöröltem a könnyeit.
-Az az egoista köcsög, aki kedves és gondoskodó, mellesleg nagyon helyes és jó teste van, szeretné, hogy a barátnője legyél! Mit mondasz?-kérdeztem.
-Üzenem annak a nyomoréknak, hogy örömmel! De nem kéne mindent a fejemhez vágni!-mondtam mosolyogva.
Megcsókoltam. Visszacsókolt.
-Tudod, mióta várok erre?-kérdeztem.
-Mire?-kérdezte értetlenül.
Megint hosszasan megcsókoltam.
-Erre.-mondtam.
-Értettem!-mondta Lily nevetve.
-Na, visszamegyünk?-kérdeztem.
-Lerohadnak a lábaim!-mondta.
-Kellett neked rohangászni!-mondtam.
-Jól van na...-mondta.
-Na gyere!-mondtam, és menyasszonyosan felkaptam.
-Tegyél le, tegyél le!-mondta nevetve. Egy kicsit elengedtem, de nem esett le, mert elkaptam, és bele is kapaszkodott a nyakamba.
-Nehogy letegyél!-mondta.
Visszamentünk a többiekhez.
Lily szemszöge:
Istenem, Istenem, Istenem, Istenem, ISTENEEEEM! Jézusom, ezt alig hiszem el! Összejöttem Zayn-nel, összejöttem Zayn-nel! Áááááá! Jó, oké Lily, nyugodj meg! De wááááá! Okés, megnyugodtam!
A többiek a kocsinál voltak. Mikor odaértünk, Louis megszólalt:
-Nehogy azt mondd, hogy kiment a bokád, mert-ekkor Liz adott neki egy tockost.
-Öhm... Lemaradtunk valamiről?-kérdezte az éppen akkor érkező Joulie Harry-vel egyetemben.
-De még mennyiről!-mondtam nevetve, és Zayn letett. A többiek furán néztek ránk.
-Magyarázat nem társul hozzá?-kérdezte Louis.
Ekkor Zayn megcsókolt. A többiektől az "Úristen" volt hallható.
-Nem mondod, hogy összejöttetek! Úristen!-mondta ugrálva Joulie.-Harry, adj egy pogit!
Összepogiztak.
-És embeeeer, 2 hét telt el azóta, amióta azt mondtad, hogy adsz nekik 2 hetet!-mondta Harry nevetve.
-Jééé tényleg!-mondta Joulie nevetve.
-Akkor a ti művetek volt az a sok program, meg az a sok egyedül hagyás?-kérdeztem.
-Hát... Izé...-dadogtak.
-Mit foglalkozol vele? Én örülök neki, hogy sikerült a tervük!-mondta Zayn nevetve, és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Jaaaaj Harry, imádom magunkat!-mondta Joulie, és átölelte Harry-t.
-Én téged imádlak!-mondta Harry nevetve, és megcsókolta Joulie-t.
Joulie szemszöge*
* Az autóban *
Elővettem a telóm, és elkezdtem üzenetet írni Zayn-hez és Lily-hez.
"Segítetek összehozni Louiz-t? X Joulie"
2 válasz jött nemsokára:
"Naná!"
Egy puszit dobtam feléjük.

XC. fejezet: Mozi

Lily szemszöge:

Délután volt, és elkezdtem készülődni a moziba. Felöltöztem, és lementem. Zayn már lent volt.
-Wow, valaki egész jól néz ki!-mondtam nevetve.
-Tudom!-mondta hencegve.-De mások sem panaszkodhatnak!
-Köszi.-mondtam mosolyogva.-Na,csináljunk úgy, mintha élnénk!
Elindultunk.
*A mozi előtt*
-Na, mit nézzünk?-kérdezte Zayn.
-Akciófilm, romantikus vígjáték vagy dráma? Inkább a 2., majd max. alszok egy jót!-mondtam nevetve.
-Remélem, nem lesz olyan nagyon csöpögős...-mondta Zayn, és megvettük a jegyeket, majd beültünk.
*A film közben*
Egész jó volt a film, és csoda történt, mert kíváncsi voltam a végére.
A karom a karfán pihent, és egyszer csak egy kezet éreztem rajta. Ránéztem, és megállapítottam, hogy ez Zayn-é.
-Khm, Zayn!-szóltam.
-Jajj, ne haragudj, nem tűnt fel, hogy ott a kezed!-mondta, majd gyorsan elvette. Elpirultam és elnéztem. Higgyek neki? Na nem baj, kölcsönkenyér visszajár!
A fejem a vállára raktam. Furán nézett rám.
-Álmos vagyok!-mondtam, és csináltam egy műásítást.
Zayn megvonta a vállát, és néztük tovább a filmet.
*A film után*
Miután vége lett a filmnek, kimentünk. Fura,hogy ezt mondom, de nagyon jó volt.
-Na, elmegyünk még valahova?-kérdezte Zayn.
-Felőlem! De hova?-kérdeztem.
-Hmm... Meghívlak egy fagyira!-mondta Zayn.
-Juuj, köszi!-mondtam mosolyogva, és elindultunk.
Elmentünk a közeli fagyizóhoz, és vettünk 2-2 gombócot. Leültünk a járdára, és elkezdtük számolni a piros kocsikat.
-A busz is ér?-kérdeztem.
-Abból egy csomót látsz, az nem!-mondta Zayn.
-Ne máááár... Pedig akkor nyerésre állnék!-mondtam.
-Ellenem nem lehet veszíteni!-mondta nevetve.
Megettük a fagyit, és felálltunk a padkáról.
-Tiszta csoki a szád széle!-mondtam nevetve.
-Hol?-kérdezte.
-Jobb oldal!-mondtam.
Persze, hogy az emberek 90%-a a bal oldalt kezdi törölgetni... Zayn is erősíti a csoportot.
-Másik jobb!-mondtam nevetve.
Még jobban elkente.
-Most jó?-kérdezte.
-Istenem, de nyomorult vagy!-mondtam nevetve, és letöröltem a csokit a szájáról.
-Így mindjárt más!-mondtam.
-Köszi.-mondta.
Elindultunk.
-Tök jól éreztem magam!-mondtam mosolyogva.
-Én is. Ilyet többször megejthetnénk!-mondta Zayn.
-Nem állít meg senki!-mondtam mosolyogva.
Hazaértünk.
-Sziasztok mindenki!-köszöntünk egyszerre.
Liz szemszöge:
Louis-val leültünk videójátékozni. Kissé hevesen szoktam ilyenkor játszani, és mindenkit elküldök az anyjába. Louis állt nyerésre.
-Akkor is leelőzlek!-mondtam koncentrálva.
-Nem fogsz!-mondta Louis.
-De! Mész arrébb! Nehogy nekimenj... Úúú, basszus...-mondtam a szokásos játék közbeni magamban motyogásommal.
-Hehe! Mondtam, hogy nyerni fogok!-mondta Louis kárörvendően.
Elkezdtem szétszerelni a playstation-t, és nagyon erősen bele volt nyomva a konnektorba, én pedig elkezdtem rángatni. Hirtelen kijött, én pedig orrba könyököltem a mögöttem alkatrészeket összeszedő Louis-t, aki egy "au" kíséretében a térdéről a fenekére huppant.
-Jujj, ne haragudj, nem akartam! Nagyon fáj?-kérdeztem aggódva.
-Annyira nm, túlélem!-motyogta Louis az orrát fogva.
-Mutasd!-mondtam, és megnéztem.-Vérzik, de nme tört el!
-Ügyes vagy!-mondta nevetve.
-Jól van na! Várj, hozok zsepit!-mondtam.
Kis idő múlva visszatértem pár zsepivel, és elláttam Louis-t. Elkapott a röhögőgörcs, mert elég idiótán nézett ki úgy, hogy zsepidarabka lóg ki az orrából.
-Köszi!-mondta Louis szarkasztikusan.
-Bocsi, kár, hogy nem látod magad!-mondtam már szinte fulladozva.
-Mondtam már, hogy szeretlek?-kérdezte.
-Igen, párszor!-mondtam nevetve.
-Te életveszélyes vagy!-mondta Louis nevetve.
-Nem iiis!-mondtam.
-Gyertek, egye-kezdte el Harry, de mondandója röhögésbe fulladt.
-Téged is szeretlek!-mondta szerencsétlen Louis.
-Jó, bocsi, befejeztem!-mondta Harry a könnyeit törölgetve.
Leültünk vacsizni, és aludni mentünk.

LXXXIX. fejezet: Vannak hülyék és még hülyébbek

Lily szemszöge:
Reggel felébredtem, és úgy pizsamástól félkómásan letántorogtam a konyhába.
-'Reggelt!-motyogtam.
-Neked is!-mondta Zayn.
-Többiek?-kérdeztem a szemem dörzsölgetése közben.
-Mit vársz tőlük fél 8-kor?-kérdezte Zayn.
-Még csak annyi az idő?-kérdeztem elképedve.-Én azt hittem, legalább van már 10 óra!
-Hát még nem!-mondta Zayn.
Leültem.
-Kérsz valamit enni vagy inni?-kérdezte.
-Van kakaó?-kérdeztem kisgyerek módjára.
-Viccelsz? Mellettem reggel mindig találsz!-mondta Zayn nevetve, és töltött nekem.
Elkezdtem szürcsölgetni. Zayn egyszer csak megszólalt:
-Na, és hogy állsz pasi téren?-kérdezte.
Majdnem kiköptem a kakaót. Elkezdtem köhögni. Zayn ütögette a hátam.
-Bocsi, félrenyeltem...-mondtam még mindig köhögve.
-Feltűnt!-mondta nevetve.
-Jól van na!-mondtam nevetve.-Hát ami azt illeti, van valaki...
-Tényleg? És milyen a csávó?-kérdezte Zayn kíváncsian.
-Egy egoista köcsög!-mondtam nevetve.
Zayn hülyén nézett rám.
-De ugyanakkor nagyon kedves és gondoskodó. Nagyon helyes, és olyan, de olyan teste van!-mondtam elpirulva.
-Rákérdezhetek?-kérdezte Zayn.
Jézusom, Jézusooooom! Ez a gyerek gyorsan fog! Azt hittem, kiugrik a szívem.
-Aha!-mondtam.
-Az az osztálytársad, akiről egyszer meséltél?-kérdezte.
Olyan "basszus neeeeee" érzésem volt. Lehetséges, hogy valaki ennyire hülye legyen?
-Neeeee!-mondtam, miközben a fejemet fogtam.
-Nem ő? Akkor ki? Mondd már el!-faggatott Zayn.
-Mindegy...-mondtam sóhajtva.
-Hát jó...-mondta, és elkezdett enni.
-Mi enne, a ma emeénk vaaova?-kérdezte Zayn kajával a szájában.
-Nem értelek, először nyelg le a kaját!-mondtam nevetve.
-Na, mi lenne, ha ma elmennénk valahova?-kérdezte.
-Például?-kérdeztem.
-Mozi?-kérdezte Zayn.
-Legyen!-mondtam.-Mit vetítenek?
-Passz, majd választunk valamit!-mondta Zayn.
-Ezt megbeszéltük!-mondtam.
Liz szemszöge:
Reggel felkeltem, és kibontakoztam Louis öleléséből, majd elindultam felöltözni, de Louis visszarántott, és a nevemet suttogva megcsókolt. Adtam neki egy pofont, majd a száma fogva kirohantam a szobából. A szívem nagyon hevesen vert. Becsuktam az ajtót, és nekidőltem. Ez mi a franc volt?
Louis szemszöge:
Egy pofonra ébredtem, és Liz rohant ki a szobából. Mi van ilyenkor? Felültem.
Tök fura álmom volt. Szerelmet vallottam Liz-nek, és elment, de én magamhoz rántottam, és megcsókoltam. Ez normális?
Ki akartam menni, de nem nyílt az ajtó. Még egyszer megpróbáltam, és majdnem kiestem rajta, mert hirtelen vált szabaddá. Liz állt az ajtó mellett.
-Mi a gond?-kérdetem.
-Semmi, csak az, hogy lesmaciztál!-mondta Liz idegesen.
-Te belelátsz az álmomba?-kérdeztem hülyén nézve rá.
-Te nagyon gyökér vagy! Ezt álmodtad?-kérdezte Liz.
-Ömm... Hát... Ja...-mondtam vörösen.-Ügye milyen hülyeség?
-Aha... Neked mindig instant álmaid vannak?-kérdezte Liz.
-Nem mindig...-mondtam.
-Hát nem tudom, de jobb, ha leszoksz róluk, mert többet nem alszok veled!-mondta nevetve Liz, és lement.
Wooow... Talán jobb lett volna, ha ébren vagyok? Már hülyeségeket is beszélek!
Joulie szemszöge:
Reggel arra ébredtem, hogy Harry néz.
-Jó reggelt, Beautiful!-mondta Harry mosolyogva.
-Neked is!-mondtam, és megpusziltam az orrát.
-Miért az orromat puszilgatod?-kérdezte.
-Miért, mit szeretnél?-kérdeztem kacéran.
-Megmutassam?-kérdezte Harry a szemöldökét húzogatva.
-Hadd lássam!-mondtam nevetve, majd Harry megcsókolt.
-Simple, but effective!-mondtam nevetve.
-Tudom! Lenne még ötletem!-mondta Harry perverz mosollyal, és elkezdte csókolgatni a nyakam, mire kicsiket sóhajtottam.

-De nem most! Még csekkolni kell, mi van Zily-vel és Louiz-al!-mondtam, majd felkeltem, és felöltöztem.
Harry sóhajtott egyet.
-Jó...-mondta duzzogva.
-Jajj, ne legyél már ilyen, ígérem, hogy bepótoljuk!-mondtam, és megcsókoltam.
-Most visszakaptad!-mondta nevetve.
-Fulladj meg!-mondtam nevetve.

LXXXVIII. fejezet: A többiek?

Lily szemszöge:
Egyszer csak megint mocorgást hallottunk. Egy Louis és egy Liz esett ki a bokorból.
-Huppsz...-mondta Liz.
-Ömm... Sziasztok!-mondtam.
-Hellóka!-mondta zavartan Louis.
Liz szemszöge:
-Hát ti?-kérdezte Zayn.
-Ömm... Galambot fogtunk!-csíptem meg Louis-t.
-A földön?-kérdezte Lily hülyén nézve.
-Meg volt sérülve!-csípett meg Louis.
-Egy galamb a bokorban... Hmm, ez érdekes...-mondta Zayn.
-Én megmondtam, hogy ennek nem lesz jó vége!-súgtam Louis-nak.
-De kimagyaráztuk!-súgta vissza.
-De most komplett hülyének néznek minket!-súgtam idegesen.
-Eddig is ez volt!-suttogta.
-A többiek hol vannak?-kérdezte Lily.
-Nem tudjuk, de el is tévedtünk!-mondtam.
-Az fasza...-mondta Zayn.
-Akkor mi legyen?-kérdezte Louis.
-Nem tudjátok a haza vezető utat?-kérdezte Lily.
-Az előbb mondtam, hogy eltévedtünk!-mondtam.
-Ja, tényleg!-csapott a fejére Lily.
Joulie szemszöge:
*Este*
-Most már visszakapcsolhatnád a telefonod!-mondtam nevetve Harry-nek.
-Na jó, ennyi idő tényleg elég volt Louiz-nak és Zily-nek!-mondta Harry nevetve.
Egyszer csak megbotlottam. Lepergett előttem az életem. Becsuktam a szemem, és felkészültem az esésre, de nem huppantam. Kinyitottam az egyik szemem, és nem a földön feküdtem. Éreztem, hogy egy kéz fonódik a derekam köré.
-Köszönöm!-mondtam.
-Ez az egyetlen módszer a Harryzmus ellen!-mondta Harry.
-Mi?-kérdeztem.
-Ha egy kicsit odafigyelsz!-mondta mosolyogva.
-Értem! Nem ártana megtanulnom!-mondta nevetve.
-Jó leszel így, majd én figyelek rád!-mondta Harry nevetve, és megcsókolt.
-Ha meg akarjuk érni az esküvőt, muszáj lesz!-mondtam nevetve.
-Nem bánom! Na, megyünk?-kérdezte Harry.
-Hova?-kérdeztem értetlenül.
-Haza, te gyökérzet!-mondta nevetve.
-Ezt megjegyeztem!-mondtam kuncogva.
-Vicceltem, te buta!-mondta Harry, és egy puszit nyomott az arcomra.
-Tudom, de olyan jó szívatni!-mondtam nevetve.
-Na jól van!-mondta Harry, és elmentünk.
Lily szemszöge:
Nem sokkal később Liam-mel és Niall-el is találkoztunk, majd Joulie-ékat is megláttuk. Ők szerencsére tudták az utat.
-Veletek többet nem számháborúzok!-mondtam nevetve.
-Jó lett volna kijelölni a határokat!-mondta Liz.
-Igen, az tényleg nem ártott volna, de most már mindegy, a lényeg, hogy együtt vagyunk!-mondta Joulie.
-Igaz!-mondta Louis.
Liz szemszöge:
*Otthon*
Úgy döntöttünk, hogy a fiúknál alszunk. Mindenki elment aludni, mert rendesen átfagytunk, és jó érzés volt bebújni a meleg ágyba.
Louis-val egy szobában aludtunk. Mikor bementem a szobába, meglepődve láttam, hogy csak egy ágy van.
-Ki alszik az ágyban?-kérdeztem.
-Mindketten!-mondta Louis.
-Elférünk?-kérdeztem.
-Félsz tőlem?-kérdezte vigyorogva.
-Dehogy!-mondtam nevetve.
-Akkor meg? A haverok nem jönnek zavarba!-mondta.
Van köztünk egy kis nemi különbség...
-Hát legyen!-mondtam, és lefeküdtünk. Louis lekapcsolta a kislámpát.
Kis idő múlva megszólaltam.
-Hallod, átölelhetlek?-kérdeztem. Basszus, ezt most miért kellett?
-Ha gondolod...-mondta Louis.
Átöleltem. Milyen jó illata van... Ezt most komolyan Liz Bennet mondta?
Nem sokkal később elaludtam.

LXXXVII. fejezet: Kalamajka az arborétumban

*1 hét múlva*
Lily szemszöge:
Az egész eset óta egy hét telt el, jártam, és járok is pszichológushoz, ami nagyon sokat segít. Most már mindenkivel tudok normálisan beszélgetni, és a fiúktól már nem félek. Elkezdtem karatézni. Zayn pedig még mindig nem tud az érzéseimről, pedig már épp ideje lenne... Olyan sokat segített nekem az elmúlt héten, és valahogy meg kéne hálálnom, de nincs ötletem.

Éppen kirándulni indultunk( szokásos Joulie-féle "mi lenne ha" című dolog ). Melegen felöltöztem.
Egy arborétumba mentünk.
*A helyszínen*
Először egy kicsit szétnéztük( Liz és Louis minden növénnyel pózoltak ), aztán nem tudtuk, mit csináljunk.
-Számháború?-kérdezte Louis.
-Wááá, imádom!-mondtam.
-Akkor jó! Legyen 2 csapatkapitány, mondjuuuuuk... Liam és Louis!-mondta Liz.
-Válasszatok csapatot!-mondtam.
-Liam?-kérdezte Harry.
-Legyen... Joulie!-mondta.
Odament hozzá.
-Louis?-Harry ismét.
-Liz, a troll!-mondta nevetve.
-Kösz, én is szeretlek!-mondta Liz, és adott egy Louis-os pofont Louis-nak.
-Milyen jól utánozod a pofonom!-mondta Louis nevetve.
-Én mindig így adok...-nézett Louis-ra furán Liz.
-Ömm... Wow...-mondta Louis.
-Na folytassuk! Liam?-kérdezte Zayn.
-Harry gyere!-mondta Liam.
-Louis?-kérdeztem.
-Te!-mondta. Odamentem.
-Niall!-mondta Liam.
-Zayn maradtál nekem!-mondta Louis.
Gyártottunk számokat, és Zayn-nel eldugtuk azt a tárgyat, amit az ellenfélnek meg kellet találni.
Elkezdtünk játszani. Tank alakzatba mentünk Zayn-nel. Basszus, de közel vagyok hozzá...
-Hé srácok, mi megkeressük az ellenfél cuccát, ti olvassatok!-mondta Liz.
Elkezdtük keresni a többieket.
-Zayn, egyébként tudod, hol vagyunk?-kérdeztem.
-Ömm... Hát... Nem...-mondta.
-Oh, yeah... Várunk?-kérdeztem.
-Kénytelenek leszünk!-mondta Zayn, és leültünk egy farönkre.
-Hallod, tudsz tüzet rakni?-kérdeztem dideregve.
-Fázol?-kérdezte Zayn.
-Aha...-mondtam.
*Szürkületkor*
Gyűjtöttünk fát, és jól elment vele az idő. A többieknek se hírük, se hamvuk nem volt.
-Mivel fogunk tüzet gyújtani amúgy?-kérdezte Zayn.
-Hát mivel nem vagyok ősember, marad az öngyújtó!-mondtam nevetve, és elővettem az öngyújtóm. Meggyújtottam, és leültünk melegedni.
-Na, így mindjárt más!-mondtam.
-Az biztos! Már csak meg kéne találni a többieket!-mondta Zayn.
-Szerintem már hazamentek!-mondtam.
-Azért annyira nem vagyunk észrevétlenek, hogy ne tűnjön fel nekik, hogy nem vagyunk velük!-mondta Zayn.
-Tőlük bármi kitellik!-mondtam nevetve.
-Az igaz...-mondta Zayn.
Csönd lett.
Egyszer csak mocorgást hallottam egy bokorból. Eléggé megrémültem.
-Ne parázz, fogadni mernék, hogy ez csak egy kis állatka!-mondta Zayn.
-De mi van, ha mégsem, és egy medve vagy egy vaddisznó?-kérdeztem az én pesszimista gondolkodásmódommal.
-Akkor majd engem széttéphet vagy felöklelhet, te meg addig elfutsz!-mondta.
-Hülye!-mondtam.
-Komolyan beszélek!-mondta Zayn komoly tekintettel.
-Ömm... Hát... Jó...-dadogtam.
Ismét mozdultak a levelek, és én ijedtemben Zayn ölébe pattantam, és átöleltem.
-Ez csak egy nyuszi!-mondta Zayn nevetve.
-Tényleg...-mondtam kínosan nevetve, és visszaültem az eredeti helyemre.
Liz szemszöge:
*Este*
-Nem kéne már hazamennünk?-mondtam vacogva.
-Itt a kabátom!-mondta Louis sóhajtva.
-De meg fogsz fázni!-mondtam aggódva.
-Túlélem!-mondta Louis.
-Hát, köszönöm...-mondtam.-Egyébként most kajak Lily-t és Zayn-t figyeljük titokban?
-Pszt! Meghallanak!-mondta.
-Okés...-suttogtam.
Egyre jobban kedvelem Louis-t... Olyan fura érzésem van mostanában... Néha tiszta jó lenne megölelni... Vajon hülyének nézne, ha megcsinálnám? Igen! Mondjuk baráti ölelés lenne, de akkor is...
-Liz!-szólt rám Louis, és elkezdett integetni.
-Bocsi, elbambultam!-mondtam.
-Semmi... Megszoktam... Mostanában fura vagy!-mondta.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem.
-Nem tudom, más lettél!-mondta.
-Én nem vettem észre változást...-mondtam.
Csönd lett.
-Nézd, nézd, nézd, de jól elvannak!-mondta Louis kuncogva.
-Áááá, én meg itt szerencsétlenkedek...-mondtam sóhajtva.
-2 hete szakítottam az exemmel, szóval ne szólj semmit!-mondta Louis.
-Oh... Sajnálom...-mondtam.
-Ne sajnáld, még mindig jóban vagyunk!-mondta Louis mosolyogva.
-De az nem jó! Ez körülbelül olyan, mintha meghalna a kutyád, és anyud közölné veled, hogy megtarthatod!-mondtam.
-Az igaz...-mondta Louis.
Ismét csönd lett.
-Hallod, nem versenyzünk?-törtem meg.
-Miben?-kérdezte Louis.
-Kit találja el előbb Ámor nyila!-mondtam.
-Jó! Mit kapok, ha nyerek?-kérdezte.
-Nem fogsz nyerni! Két pofont! Nem ám! Mondjuuuuk... Egy hónapig én veszem a sárgarépa adagod!-mondtam.-És én?
-Háááát... 1 hétig zoknit fogok hordani!-mondta Louis.
-Ó, de biztos vagy magadban! Jobb, ha beszerzel pár zoknit!-mondtam nevetve.
-Persze, persze...-mondta szarkasztikusan.

LXXXVI. fejezet: Ez már sok( k )!

Újra átéltem álmomban, ami történt. Felültem, és sikítottam, majd sírásban törtem ki.
-Na, mi a baj?-kérdezte Zayn félkómában.
-Új... Újra...-mondtam szipogva.
-Pszt, minden oké!-mondtam Zayn, és átkarolt, majd adott egy puszit. Ó Jézus...
Joulie szemszöge:
A fiúknál voltunk, és ültünk a teraszon. Teljes csend volt. Mindenkit megviselt ez az egész ami Lily-vel történt.
-Többet egyedül senki sehova!-mondta Harry.
-Ez így van! Mostanában egyre durvább dolgok történnek!-mondta Louis.
Harry a fejét fogta, és beletúrt a hajába.
-Áááá, miért történnek ilyenek?-kérdezte idegesen.
-Gyere Harry, menjünk őrjöngeni, tudok rá egy jó helyet!-mondtam.
-Pattanok!-mondta.
Elindultunk egy bazi nagy parkba. Kiálltunk a közepére.
-3-ra kiabálunk!-mondtam.
-Oké! 1... 2... 3...-és egy hatalmasat üvöltöttünk.
-Huh... Megkönnyebbültem...-mondtam.
-Tényleg jól esett!-mondta Harry.
-Leülünk egy padra?-kérdeztem.
-Persze!-mondta Harry, és letelepedtünk egy padra.
Egy kis ideig csönd volt, aztán Harry megszólalt.
-Annyira féltelek! Nem is tudom, mi lett volna, ha ez veled történik! Abba beleőrülnék, ha neked valami bajod lenne! Így is épp elég az, hogy szerencsétlen Lily-vel van ez!-mondta Harry.
Átöleltem. Én is féltem. A könnyeim elkezdtek potyogni.
-Te vagy az életem, ugye tudod?-kérdezte Harry, miközben letörölte a könnyeimet.
-Szeretlek...-suttogtam.
-Én jobban!-tette hozzá Harry.
-Azt nem hiszem!-mondtam.
-Pedig de!-mondta Harry.
-Na jó, nincs kedvem folytatni! Lustaság level 100!-mondtam nevetve.
-Nem csalódtam benned!-mondta Harry nevetve.
-Kapd be a fülemet!-mondtam nevetve.
-Te akartad!-mondta, és elkezdte harapdálni a fülem.
-Hagyd abba, te állat!-mondtam nevetve.
-Tiszta jó érzés a füledet harapdálni!-mondta Harry.
-Majd egyszer kipróbálom!-mondtam nevetve.

LXXXV. fejezet: A világ legrosszabb bevásárlása

Joulie szemszöge:
1 hét telt el a nyaralás óta, a fiúkkal nem nagyon találkoztunk, mert nagyban dolgozni kezdtek.
Úgy gondoltuk a lányokkal, hogy csinálunk nekik meglepi vacsit. Nekiálltunk főzni.
-Hiányzik a joghurt!-mondtam a hűtőben kutakodva.
-Elugrok érte a boltba!-mondta Lily.
Lily szemszöge:
Elmenetem a boltba joghurtért. Odafele egy sikátor mellett haladtam el. Meg kell mondjam, utálom az ilyen helyeket... Egyszer csak egy kéz fogta be a szám, és berántott a sikátorba.
-Ha nem kiabálsz, gyorsan túl leszünk rajta!-suttogta a fülembe. Egy férfihang... Ne!
Rugdalóztam, kapálóztam, haraptam, de egyre csak kerültek lejjebb a ruhadarabok.
-Wow cica, ne vadulj!-mondta nevetve.
Nagyon lesokkoltam. Sírni kezdtem. Elkezdtem kiabálni, de sok értelme nem volt. a férfi egyre erősebben szorította a kezem.
Zayn szemszöge:
Éppen a próbáról jöttem haza. Egy sikátor mellett haladtam el. Dulakodásra lettem figyelmes. Egy lány torkaszakadtából kiabál. Segítek neki! Várj, ez nem... Lily!
Odarohantam, és leütöttem a pasast.
-Hú, ez fájt!-mondtam a kezemet szorongatva.
Lily odafutott hozzám, és átölelt. Nagyon sírt.
-Za... Zayn... Me... Me...-dadogta, de nem tudta folytatni.
-Nyugi Lily, most már nincs semmi baj! Itt vagyok veled, és vigyázok rád!-mondtam, és hol a fejét, hol a hátát simogattam. Közben néha megpusziltam a feje búbját.
Ráadtam a kabátom. Közben hívtam a rendőröket. Értesítették a többieket. A pedofilt ott helyben le is tartóztatták.
Lily szemszöge:
Teljesen kész voltam. Zayn-t éppen kihallgatták, mint tanú. A többiek vigasztaltak, de én senkit sem akartam látni, csak Zayn-t.
Niall át akart ölelni. Ne nyúlj hozzám, kérlek!
-Ne érj hozzám! Hagyj békén!-kiabáltam sírva.
Zayn jött ide.
Zayn szemszöge:
-Mi van?-tátogtam Niall-nek, miközben átöleltem Lily-t.
-Csak át akartam ölelni vigasztalásképpen!-tátogta Niall.
-Ilyenkor ne!-suttogtam.
-Akkor csak téged visel el!-suttogta Niall.
-Ezek szerint...-suttogtam elpirulva.
Lily szemszöge:

Hazamentünk. Felöltöztem. Leültem a kanapéra, és átöleltem a lábam. Remegtem. Nagyon féltem.
Már legalább egy órája üldögéltem, amikor Zayn leült mellém.
-Nem vagy éhes?-kérdezte.
Megráztam a fejem. Sóhajtott egyet.
-Figyelj, nem jó az, hogy se nem eszel, se nem iszol, csak ülsz itt!-mondta Zayn.
-De nem vagyok éhes!-kiabáltam ingerülten.
Zayn csak pislogott.
-Ne haragudj...-mondtam.
-Semmi baj, ne kérj bocsánatot!-mondta Zayn.
Csönd lett.
-Zayn.-szóltam.
-Tessék?-kérdezte.
-Ugye ti soha nem tennétek velem ilyet?-kérdeztem szipogva.
-Jézusom, ilyenre még ne is gondolj! Az életben soha nem lennék ilyenre képes! Egyikőnk sem!-mondta Zayn, és átölelt.
Annyira jó érzés, hogy valaki figyel rám...
-Nincs szükséged semmire?-kérdezte Zayn.
-Hozol egy takarót?-kérdeztem.
-Persze!-mondta, és felrohant, majd egy takaróval a kezében visszatért.
Betakargatott, majd leült mellém, és bekapcsolta a TV-t. Rádőltem a vállára, és elaludtam...

LXXXIV. fejezet: A hazaút izgalmai

Joulie szemszöge:
Hajnalban mindenki felkelt, és a fiúk magánrepülőgépe jött értünk. Leszállt, és mi felpakoltuk a cuccokat. Benéztünk, és meglepődve láttuk, hogy csak 5 hely van, plusz a pilóta melletti.
-Mondhattátok volna, hogy csak 5 hely van!-mondtam.
-Bocsi... De hát mit vársz, 5-en vagyunk!-mondta Liam.
-Majd ülsz az ölembe!-mondta Harry a szemöldökét húzogatva.
-Idióta!-mondtam nevetve.
-De tényleg! Mást nem tudunk csinálni!-mondta Liam.
-Hát legyen!-mondtam.
A helyek így voltak:
             __
       __        __
       __        __

       __        __<- pilóta
-Én leszek a másodpilóta!-mondta Niall, és beült a pilóta mellé.
-Aki utoljára ér fel, az így járt!-mondta Louis nevetve, és segített Liz-nek felszállni.
-Én nem ülnék ölbe!-mondta Liam, és ő is helyet foglalt.
-Hány hely van még?-kiabáltam fel.
-2!-jött a válasz.
-OMG...-motyogta Lily elpirulva.
Felszálltunk, és Lily Zayn ölébe ült, én pedig Harry-ébe.
Lily szemszöge:
Zayn ölébe kell ülnöm... Te jó Isten... Jézusoooom!
Miután helyet foglaltunk, a fejem olyan vörös volt, hogy a paradicsom jöhetett volna színmintáért...
-Rendben vagy?-kérdezte Zayn.
-Igen, miért?-kérdeztem.
-Vörös vagy!-mondta.
Miért vette észre?
-Ömm... Hát... Melegem van...-mondtam zavartan.
-Akkor jó, azt hittem, van valami!-mondta Zayn aggódva.
A repülőgép elindult.
*Fél óra múlva*
Arra lettem figyelmes, hogy Zayn keze a combomon pihen. Jézus... Végül is, amíg nem csinál semmi olyat, maradhat...
Elkezdett dobolni rajta az ujjaival.
-Zayn!-szóltam rá.
-Tessék!-mondta.
-Ideges vagy?-kérdeztem.
-Öh... Izé... Igen...-mondta.
-Miért?-kérdeztem.
-Csak mert ömm... Félek a repüléstől...-nyögte ki végül, és elpirult.
Kinéztem az ablakon, és hirtelen borzalmas tériszonyom lett.
-Basszus...-motyogtam.
-Tériszonyos vagy?-kérdezte Zayn.
-Aha... De nagyon...-mondtam.
-Semmi gáz, ne nézz le, és nem lesz semmi gond!-mondta Zayn.
-Könnyű azt monda-ekkor Zayn átkarolta a derekam.
-Ne arra figyelj!-suttogta.
Te jó Isten... Ha a szívem nem lenne rögzítve, már elugrált volna...
-J-jó...-dadogtam elpirulva.
Miért érzem azt, hogy Zayn csak jól eljátszik velem? Nekem is szívatnom kéne, és akkor észbe kapna? Challenge accepted! Kezdődik!
Elkezdtem mozgolódni. Zayn kicsiket sóhajtott, mire én kárörvendően elmosolyodtam.

LXXXIII. fejezet: Inni lehet - de csak mértékkel!

Lily szemszöge:
Bele is kezdtünk a játékba. Mivel én nem igazán tudok játszani, a végére egy icipicit a fejembe szállt a pia. Zayn-nek viszont nagyon. A többiek éppen jókedvűek voltak.
Joulie egy idő után mondta, hogy menjünk el aludni, hogy holnapra kijózanodjunk( már akinek kellett ). Zayn-nel nevetgélve felmentünk. Szerencsétlen majdnem átesett a küszöbön.
-Na gyere ide szépen!-mondtam nevetve.
-Hova...hukk...?-kérdezte.
-Ide!-mondtam.
Odajött hozzám, én pedig leöntöttem egy pohár jéghideg vízzel.
-Huh, ez kellett...-mondta.
-Na, kapsz még!-mondtam nevetve, és kimentem a fürdőszobába.
Miközben töltöttem, két kar körém fonódott, és gyengéd csókokat lehelt a nyakamra.
Megfordultam, és Zayn-nel találtam szembe magam. Elkezdett közeledni felém, majd ajkait az enyémre tapasztotta. Visszacsókoltam. Akkor kaptam észbe, amikor belemosolygott a csókunkba. Eltoltam magamtól, és Louis-os pofont adtam neki, majd visszamentem a szobámba.
Zayn megfogta a karom, és magához rántott.
-Hova mész?-kérdezte. Éreztem rajta, hogy még mindig tintás.
-Zayn, hagyj békén!-mondtam, és ellöktem magamtól, és most egy rendes pofont adtam neki.
Megrázta a fejét.
-Fáj a fejem!-mondta.
-Ha ilyen hülye fejem lenne, nekem is fájna!-mondtam nevetve.
-Milyen kis virgonc vagy!-mondta nevetve.
-Feküdj le, jó? Olyan részeg vagy, mint az állat!-mondtam, és belelöktem az ágyába.
-Héj Babe, mit szeretnél?-kérdezte.
-Hogy aludj!-mondtam.
Pillanatokon belül beájult. Én is lefeküdtem, és a számat fogtam. Megcsókolt... Kár, hogy erre nem fog holnap emlékezni...
Joulie szemszöge:
-Szerinted jó ötlet volt ez a "leitatni és összezárni" terv Zily-nél?-kérdeztem Harry-től.
-Ha nem is jöttek össze, valami tuti történt!-mondta Harry a szemöldökét húzogatva.
-Remélem...-mondtam.
-De most mit ezen aggódsz? Van fontosabb dolgunk is!-mondta Harry perverz mosollyal.
-Jajj, te!-mondtam nevetve, és megcsókoltam.
A csókok egyre szenvedélyesebbek lettek.
-Valamit nem felejtettél el?-kérdeztem.
-Előre készültem!-mondta Harry.
-Te kis mocsok!-mondtam nevetve.
Harry elkezdte a nyakam csókolgatni...

LXXXII. fejezet: A csónakázás

A nap gyorsan eltelt, és hazamentünk. Este volt már.
-Hé Beautiful, készülődj, tegnap mondtam, hogy megyünk valahová!-mondta Harry.
-De hová?-kérdeztem.
-AZ titok!-mondta Harry vigyorogva.
-Csak azért kérdezem, hogy hogy öltözzek?-kérdeztem.

-Csak legyél olyan csinos, amilyen szoktál!-mondta Harry, és elment.
Felmentem, kivettem a szekrényből egy csinos ruhát, és a hozzávaló kiegészítőket. Volt egy olyan érzésem, hogy nem lesz most jó a magassarkú, szóval egy balerinacipőt húztam.
Lementem, Harry is készen volt. A szokásos farmer+ing+blézer kombó volt rajta, amit imádtam.
-Mehetünk?-kérdezte.
-Persze!-mondtam, és Harry megfogta a kezem, majd elindultunk.
Fogalmam sincs hogyan, de egy helyes kis tavacskánál kötöttünk ki.
-De szééép!-mondtam.
-Azért jöttünk ide!-mondta Harry mosolyogva.
Beszálltunk egy csónakba, amin csak egy lámpás volt. Harry beevezett. Szentjánosbogarak tömkelege... A csillagok a vízben tükröződnek... Álomvilág...
Harry megszólalt.
-Hú, nem is tudom, hogy mondjam el neked...-mondta vörösen.
-Mi az Harold? Gond van?-kérdeztem aggódva.
-Van, van... Elrabolták a szívem...-mondta Harry sóhajtva.-Jó hosszú időre... Mondjuuuuuk...Örökre!
Elkezdtem nagyon izgulni, és egyben féltékenységi rohamot kaptam majdnem.
-Ki volt ez?-kérdeztem.
-Szőke, vállig érő haja van, gyönyörű zöldes-kékes-szürke szeme, bomba jó alakja, kedves, romantikus, szerencsétlen... Olyan, mint én.-mondta tovább.-Ezt a hölgyet Jouliet Preston-nak hívják. Utálja a Jouliet-et, mindenki Joulie-nak hívja, viszont én Beautiful-nak, mert ez az egyik legjellemzőbb tulajdonsága. Szereti, ha reggel csókkal köszöntöm. Nem tudja elviselni, ha valakivel rosszban van. Szeretem, amikor a hajam piszkálja, és mikor egy fárasztó nap után az ölében rakva a fejem alhatok el. Imádom a 4 mellbimbóját. Szeretem, amikor mosolyog, mert olyankor a világ összes problémája megszűnik létezni. Imádom, mikor nagy hévvel beleveti magát valamibe, és nagyon keményen dolgozik. Ez csak pár a sok közül. Én ezek nélkül a tulajdonságok nélkül nem tudnék, és nem is szeretnék élni.
Elsírtam magam.
Harry féltérdre ereszkedett, és elővett egy dobozkát, de elvesztette egyensúlyát, amitől a hajó felborult.
Elnevettük magunkat.
-Hol a gyűrű?-kérdezte Harry.
-Ott úszik, nézd csak!-mutattam nevetve.
-Akkor ez a bizonyos Joulie lenne a feleségem?-kérdezte Harry.
-Igen!-mondtam, és elérzékenyülten átöleltem.
Harry az ujjamra húzta a gyűrűt.
-Jézusom, ez mennyibe kerülhetett?-kérdeztem.
-Azzal te ne foglalkozz!-mondta Harry.
-De-megcsókolt.
-Mondtam!-mondta nevetve.
-Rendben!-mondtam.
-Na gyere, ne álldogáljunk tovább itt a vízben!-mondta Harry, majd kihúztuk a csónakot, és hazamentünk.
Bementünk a házba.
-Ti meg mi az Istent csináltatok?-kérdezte Liam.
-Csónakáztunk!-mondtuk egyszerre Harry-vel.
-Nem csalódtam bennetek!-mondta Louis nevetve.
Ekkor izgatottan felmutattam a kezem.
Mindenki meglepődve gratulált.
Lily szemszöge:
Gratuláltam Harry-nek és Joulie-nak, majd nagyban beszélgettünk, amíg ők elmentek átöltözni.
-Milyen kis aranyosak!-mondtam mosolyogva.
-Igen, szerintem is!-mondta Zayn.
-Őt megkérik, nekem meg még pasim sincs... Nem szeret a sors!-mondtam.
-Ez könnyem megoldható...-motyogta Zayn. Nem értettem, mit mond.
-Tessék?-kérdeztem vissza.
-Mindegy, mindegy...-mondta.
-Hát jó...-mondtam.
Liz szemszöge:
-Hallod Louis, nem cserélünk Lily-vel?-kérdeztem Louis-tól.
-Ezt hogy érted?-kérdezte értetlenkedve.
-Alszok veled, te dinka!-mondtam nevetve.
-Jaaaa! Rendben, veled úgyis szeretek dumálni! Olyan vagy, mint a legjobb haverom!-mondta Louis mosolyogva.
Ez egy kicsit szíven talált. Legjobb haver? Akkor nem lány vagyok a szemében... Pedig igyekszem az lenni, de nem megy... Mondjuk nem mintha érdekelne, de hát na...
-Te is nekem! Nem is tudom, miért nem bírtalak soha!-mondtam nevetve.
-Hát ez örök rejtély marad! De legalább már nem veszekszünk!-mondta Louis.
-Az biztos! Na megyek, szólok Lily-nek!-mondtam.
Joulie szemszöge:
Kiderült, hogy Lily visszaköltözik Zayn-hez, mert Liz és Louis együtt akarnak aludni, mert ez az utolsó este. Itt valami készülődik...
-Nem játszunk valamit?-kérdezte Louis.
-Ivós póker?-kérdezte Niall.
-Nem csalódtam benned, te kis piás!-mondtam nevetve.

LXXXI. fejezet: Az 5. nap

Joulie szemszöge:
Reggel felébredtem, és akkor jutott eszembe, hogy ez az 5. nap. Gyorsan eltelt ez a hét...
-Jó reggelt, beautiful!-mondta Harry, aki éppen öltözködött.
-Neked is Haz! Jézusom, hogy áll már megint a hajad?-kérdeztem nevetve.
-A tegnapi pakolás nem volt a legcélravezetőbb!-mondta nevetve.
-És akkor én mit szóljak?-kérdeztem.-Ha bedugnak a sütőbe, simán kenyeret lehetett volna belőlem sütni!-mondtam nevetve.
-Az igaz!-mondta Harry.
Ekkor megrázta a haját.
-Így most még rosszabb!-röhögtem el magam.
-Kösz!-mondta.
-Na gyere ide, megigazítom!-mondtam nevetve.
Megcsináltam valami emberi formára.
-Na, most kinéz valahogy!-mondtam.
-Köszi!-mondta mosolyogva.-Na, én lementem, majd gyere te is!
-Oké!-mondtam. Miután Harry kiment, nagy nehezen összeszedtem magam, és felöltöztem.
Liz szemszöge:

Reggel felöltöztem, és lementem.
-Jó reggelt mindenkinek!-mondtam.
-Jó reggelt!-mondta mindenki, kivéve Louis.
-Na mi van, valaki már nem is köszön?-kérdeztem, és vállba bokszoltam.
-Jó reggelt Miss Sporty, ma is megyünk futni?-kérdezte célozgatva.
-Na jól van, fulladj meg, de gyorsan!-mondtam nevetve, és leültem.
Joulie szemszöge:
Harry-vel összenéztünk.
-Mi történt?-kérdeztem tőle suttogva.
-Fogalmam sincs! De nem örülsz neki?-kérdezte Harry.
-Dehogynem!-mondtam mosolyogva.-Ha nem is legjobb barátok, de legalább már nem utálják egymást!
-Az igaz!-mondta Harry.
Mindenki megreggelizett.
-Na, mit csináljunk?-kérdeztem.
-Menjünk le a partra! Én még nem is voltam lenn!-mondta Liz.
-De rossz bokával nem tudsz fürdeni!-mondta Louis.
-Miért kellett rá emlékeztetni? Egyszer csöndben maradhatnál!-mondta Liz nevetve, és Louis-hoz vágott egy párnát.
-Mondom, hogy itt lesz valami...-súgtam Harry-nek.
Mindenki átvedlett strandruciba, és lementünk.
Harry-vel sétáltam a parton.
Egyszer csak elnéztem valamerre, és egy frizbivel találtam szembe magam, ami nekem is repült. A lendület miatt fenékre ültem.
-Mi az?-kérdezte Harry aggódva.
-Alacsonyan szállnak a frizbik...-mondtam a fejemet fogva.
-A profizmus...-mondta Harry nevetve.
-Inkább a Harryzmus!-mondtam nevetve.
-Na gyere, hadd nézzem!-mondta Harry.-Hát rendesen feldagadt...
-Szuper... Unikorniiiiis!-kiabáltam.
Harry kérdőn nézett rám.
-Bocsi, ezt most muszáj volt!-mondtam nevetve.
-Hát jó...-mondta Harry.
-Na jó, én hazamegyek, rakok valami hideget a fejemre!-mondtam.
-Várj, elkísérlek, nehogy még valami történjen!-mondta Harry.
-Te akarsz elkísérni? Te vagy maga a szerencsétlenség fogalma!-mondtam nevetve, és elindultuk.
Liz szemszöge:
Csak ültem a parton, és jobb híján napoztam. Egyszer csak megjelent Louis két üdítővel a kezében, és leült mellém.
-Lábad?-kérdezte.
-Még megvan! Amúgy jobb, mint tegnap.-mondtam.
Letette az üdítőket, és én már nyúltam volna érte, amikor megszólalt.
-Hé, ki mondta, hogy azt neked hoztam?-kérdezte.
-Nem tudsz meginni kettőt!-mondtam.
-Szomjas vagyok!-mondta Louis.
Csönd volt.
-Persze, hogy neked hoztam, itt van!-mondta nevetve, és odaadta az üveget.
-Köszi!-mondtam, és inni kezdtem.

LXXX. fejezet: Vidámpark

Joulie szemszöge:
Visszamentünk.
-Gyerekek, mit szólnátok hozzá, ha elmennénk vidámparkba?-kérdeztem.
Mindenki díjazta az ötletet.
Összekészültünk, és elsétáltunk.
Lily szemszöge:
Megérkeztünk, megvettük a jegyeket, és bementünk.
-Menjünk a hullámvasúthoz, lécci, léééécciiiii!-kérlelt minket Zayn kisgyerek módjára.
-Oké!-mondta Louis és Liz. Gyilkosan néztek egymásra.
-Ne máááár!-mondtuk egyszerre Harry-vel és Joulie-val.
-Nekem 8.-mondta Niall.
-Nekem is!-mondta Liam.
-De én tériszonyos vagyok, és a hullámvasúttól elhányom magam, és-Zayn félbeszakított.
-Nyugi már, biztosítva vagy, és majd ülök melléd!-mondta mosolyogva.
-Na jó...-mondtam sóhajtva, és elpirultam.
Odaértünk, és már a hullámvasút látványától is kirázott a hideg.
Beültünk, és elindultunk.
*10 perc múlva*
Az egész utat végigsikítottam Joulie-val egyetemben. Harry amint leszállt, rögtön valami stabil dologhoz futott.
-Túléltem! Túléltem!-mondtam, és megpusziltam a földet.
-Mégegyszeeer!-mondta Liz, Louis és Zayn.
-Na még csak az kéne!-mondtuk egyszerre a többiekkel.
-Akkor szellem kastély?-kérdezte Liz.
-Ez egyre jobb lesz...-motyogtam, és elindultunk.
Joulie szemszöge:
Liz és Louis tök jól eldumáltak.
-Na mi van, a defekt-duó békét kötött?-kérdeztem nevetve.
-Mi? Dehogy!-mondták egyszerre, és félrenéztek.
Kettesével mentünk be, Liz ment Louis-val, Liam Niall-el, Lily Zayn-nel, én pedig Harry-vel.
Liz szemszöge:
Mentünk a kastélyban, és hogy az őszintét megmondjam, egy nagyon kicsit megijedtem az ottani dolgoktól.
-Félsz?-kérdezte Louis mosolyogva.
-Nem, dehogy!-mondtam.
Egyszer csak elénk ugrott valami, és ijedtemben átöleltem Louis-t.
-Héé, nyugi, ez csak valami bábu volt!-mondta Louis nevetve, és a hátamat simogatta.
Gyorsan eltávolodtam.
-Nem ijedtem ám meg, csak ellenőrizni akartam, átérlek-e!-próbáltam kimagyarázni magam, és elpirultam.
Louis sóhajtott egyet, és továbbmentünk.
Lily szemszöge:
Egy kicsit megijedtem, de úgy különösebben nem szeppentem meg.
Kiértünk.
Utánunk jött Joulie és Harry.
-Kint vagyunk már?-kérdezte, mert belefúrta a fejét Harry mellkasába.
-Igen!-mondta Harry nevetve.
-Huh...-mondta Joulie.
A többiek is kint voltak már, és mentünk tovább.
A dodzsem volt a következő állomás. Az előző párunkkal ültünk be a kocsikba.
Tök jól elvoltunk. Miután végeztünk, elmentünk még szinte mindenhova, és elindultunk haza.
Joulie szemszöge:
Este lett, mire hazaértünk. Mindenki éhes volt, szóval elvállaltuk Harr-vel, hogy főzünk valamit.
-Idehozod a vajat?-kérdezte Harry.
-Persze!-mondtam. Kivettem a vajat a hűtőből, és belenyúltam.
-Harry!-szóltam neki. Megfordult, én pedig szépen az arcába kentem a vajat.
-Hé!-mondtam nevetve.
-Bocsi, muszáj volt!-mondtam nevetve.
Visszakaptam. Rákentem a fejére, ő pedig a feltört tojást zúdította a nyakamba. Kapott egy újabb adag vajat, én pedig lisztet viszonzásul. Közben lejött Liz.
-Ömm... Mit csináltok?-kérdezte.
-Ő kezdte!-mondtuk egyszerre Harry-vel, és egymásra mutattunk.
-Jajj Istenem, mint az óvodások... Menjetek el fürdeni, majd én főzök!-mondta Liz sóhajtva.
Nevetve felmentünk, és lefürödtünk.
Liz szemszöge:
Miután főztem ezek helyett az idióták helyett, mindenki megvacsorázott, és elmentünk lefeküdni.
Csak forgolódtam, nem igazán tudtam aludni. Gondoltam, kimegyek levegőzni, szóval magamra kaptam valami melegebb cuccot.
Kimentem az erkélyre. Ott ült Louis is.
-Hello!-mondtam, és leültem mellé.
-Szia, hát te?-kérdezte.
-Nem tudok aludni. Te?-kérdeztem.
-Én se.-mondta.
-Pörög az agyad?-kérdeztem.
-Ja. Neked is?-kérdezte.
-Aha...-mondtam.
-Egyébként mi bajunk van egymással?-kérdezte Louis.
-Fogalmam sincs... Tényleg nem tudom!-mondtam.
-Nem vagy egyedül!-mondta Louis nevetve.
-Amúgy azon gondolkoztam, hogy az nem lehet, hogy túlzottan egyformák vagyunk?-kérdeztem.
-Meglehet. Néha már idegesítő, hogy egy csomó mindent egyszerre mondunk.-mondta Louis nevetve.
Elrepült előttünk egy galamb.
-Keviiiin!-kiabáltuk egyszerre. Összenéztünk, és elnevettük magunkat.
-Na jó, ez már durva!-mondtam nevetve.
-Az biztos!-mondta Louis nevetve.
-Egyébként most, hogy megismertelek, egész jófej vagy!-mondtam.
-Nekem sincs már bajom veled!-mondta Louis.
-Akkor békét kötünk?-kérdeztem.
-Persze!-mondta Louis.
-De nem vagyunk puszipajtások!-mondtam nevetve.
-Semmiképpen!-mondta Louis, és kezet fogtunk.
-Na, szerintem én bementem! Megpróbálok elaludni!-mondtam, és felálltam.
-Jó éjt, defekt-duó egyik fél!-mondta Louis vigyorogva.
-Jó éjt, másik!-mondtam nevetve, és bementem.
Visszafeküdtem, és valahogy megkönnyebbülve éreztem magam. Nem kellett sok idő, és elaludtam.

LXXIX. fejezet: A defekt-duó újra ügyködik

Liz szemszöge:

Reggel felkeltem. Zayn nem volt benn, szóval nyugodtan felöltöztem.
Kimentem, és Louis-val találtam szembe magam, aki ugyanúgy nézett ki, mint én. Szó nélkül sarkon fordultam, visszamentem átöltözni.
Megint kimentem, de Louis-val ismét ugyanúgy néztünk ki. Újra visszamentem, de megint mint 2 tojás.
Ezt legalább tízszer eljátszottuk, amikor végre sikerült máshogy felöltöznünk.
Lementünk.
-Van itt répa?-kérdeztem.
-Csak úgy közlöm, hogy a házban található összes répa az enyém!-mondta Louis.
-Aha, persze...-mondtam, majd kivettem a hűtőből egy sárga finomságot.
-Apa, Liz a répámat eszi!-mondta Louis.
-Van még itthon egy csomó répa, Lou!-mondta Liam.
-De-Liam félbeszakította.
-Kuss Lou, most az egyszer kibírod!-mondta Liam. Louis durcás kisgyerek módjára elnézett.
Lily szemszöge:
A tegnap este után irtó kínosan éreztem magam Zayn közelében. De én hülye nem mondtam el neki, mit érzek iránta! Hülye, hülye, hülye!
Közben a falba vertem a fejem.
-Ömm... Lily, mit csinálsz?-kérdezte Joulie.
-Nem tudom...-mondtam sóhajtva.
-Gond van?-kérdezte aggódva.
-Nem, csak tegnap próbáltam Zayn-nek elmondani, mit is érzek, csak valaki megzavarta!-mondtam.
-Huh... Bocsi... Tudod, milyen ügyes vagyok!-mondta Joulie.
-Feltűnt! De most mit csináljak?-kérdeztem.
-Szóljak zayn-nek, hogy beszélni szeretnél vele?-kérdezte Joulie.
-Nehogy! Az nagyon kínos lenne! Akkor inkább hagyjuk, majd egyszer elmondom neki!-mondtam.
-De most mit izélsz? Elmondom neki!-mondta Joulie.
-Ne, én szeretném! Mondom, majd ha hazamentünk, elmondom neki!-mondtam.
-Jól van, te tudod!-mondta Joulie, azzal elment.
Liz szemszöge:
Átöltöztem futócuccba, hogy a szokásos reggeli távomat lefussam.
-Valaki nem jön még?-kérdeztem.
-Te is futsz?-kérdezte Louis, és ő is megjelent egy edzőszerkóban.
-Jajj, kajak veled fogok futni?-kérdeztem "örömködve".
-Ne örülj ennyire! Nincs más választásod!-mondta Louis.
-Az igaz... Na essünk túl rajta!-mondtam, majd elindultunk.
Futottunk, és hogy leelőzzem Louis-t, félrelöktem.
-Hé!-mondta nevetve, és ő is meglökött.
Nevetve én is visszalöktem, aztán ő is. Ezt egy ideig csináltuk, aztán egyszer csak megbotlottam valamiben, és ráestem a lábamra. Éles fájdalom nyílalt a bokámba.
-Megvagy?-kérdezte Louis nevetve.
-Persze!-próbáltam felállni, de nagyon fájt.-Na jó, asszem mégse...
-Mutasd.-mondta, és megtapogatta a bokám.-Így fáj?-kérdezte, és lefelé nyomta a bokám.
-Nem.-mondtam.
-És így?-most oldalra fordította, azt hittem, meghalok.
-Au, au, au, fejezd be!-mondtam.
-Rendben, bocsi! A csontodnak semmi baja, csak meghúztad a szalagokat.-mondta.
Ismét megpróbáltam valahogy felállni, de most sem sikerült.
-Ne szerencsétlenkedj! Segítek!-mondta Louis, és felvett úgy, ahogy a menyasszonyokat szokás, én pedig a nyakába kapaszkodtam.
-Valami baj van?-kérdezte Louis aggódva.
-A lábamon kívül semmi, miért?-kérdeztem.
-Tök vörös vagy!-mondta.
Basszus, basszus!
-Csak kimelegedtem, ennyi!-mondtam, és elnéztem.
-Akkor jó!-mondta Louis.
Hazaértünk.
Beléptünk a lakásba, és nagy füttyögetések meg "wow"-ok közepette Louis lerakott a kanapéra.
-Hé gyerekek, mi történt?-kérdezte Niall a szemöldökét húzogatva.
-Futás közben elestem, és meghúztam a szalagjaim-Hé, óvatosan!-mondtam Louis-nak, miközben kötözte a bokám.
-Bocsi, de szorosan kell, hogy tartsa!-mondta Louis.
Mindenki lelkesedése lelankadt.
-Ja, értem.-mondta Niall, és kivonult a konyhába.
-Na, kész vagyunk! Rá tudsz állni?-kérdezte Louis.
Felálltam.
-Wow, ez nagyon durva! Egyáltalán nem fáj!-mondtam hüledezve.
-Aki tud, az tud!-mondta Louis büszkén.
-Na jól van, azért ne istenítsd magad!-mondtam nevetve.
Joulie szemszöge:
Harry-vel kimentem a kertbe, és leültünk egy padra.
-Istenem, hogy lehet Zily és Louiz ennyire szerencsétlen?-kérdeztem a fejemet fogva.
-Nyugi Beautiful, ez nem lesz egyszerű dolog!-mondta Harry a hátamat simogatva.
-Mire vállalkoztam...-mondtam.
-Figyu, holnap elmegyünk valahova kikapcsolódni, oké?-kérdezte Harry.
-Rendben, az jó lenne!-mondtam mosolyogva.
-Tényleg, holnap mikor indulunk?-kérdezte Harry.
-Nem a holnapután hajnalban egyeztünk meg?-kérdeztem.
-Ja, tényleg...-mondta Harry.
-Imádom, hogy mindent elfelejtesz!-mondtam nevetve, és egy puszit nyomtam az arcára.
-Nem mindent! Az évfordulónkra pontosan emlékszem!-mondta Harry.
-Hadd halljam!-mondtam nevetve.
-2010. december 17.!-mondta Harry.
-Helyes!-mondtam mosolyogva.
Harry megcsókolt.
-Ilyenre hogy ne tudnék emlékezni?-kérdezte mosolyogva.
A vállára raktam a fejem.
-Jajj, olyan jó, hogy van egy normális valaki, akivel a napjaimat tölthetem...-mondtam sóhajtva.
-És ki ez a valaki?-kérdezte nevetve.
-2-t találhatsz!-mondtam nevetve.
-Én vagy én?-kérdezte.
-Te, te tigris!-mondtam nevetve, és megcsókoltam.
.

LXXVIII. fejezet: A defekt-duó alakulása

Egy ideje dumáltunk, amikor Liz megszólalt.
-Na evribodri, hol fogok aludni?-kérdezte.
-Louis-val!-mondta a társaság 80%-a.
-Na én nem fogok vele aludni!-mondta Liz és Louis egyszerre.
Elnevettük magunkat, ők viszont gyilkosan néztek egymásra.
-Akkor cseréljünk, te mész Zayn-hez, én meg megyek Louis-hoz!-mondta Lily nevetve.
-Helyes gondolat!-mondták megint egyszerre.
-Ti nagyon hasonlítotok egymásra!-mondtam nevetve.
-Még csak az kéne!-egy újabb egyszerre elszólás...
Mindkettőjüknek felment az agyvize.
-Elmentem pakolni!-mondta Liz.
-Várj, jövök veled, át kell pakolnom Louis-hoz!-mondta Lily, és vele ment.
Lily szemszöge:
Mentünk fel a lépcsőn, amikor megszólaltam.
-Miért rühelled ennyire Louis-t?-kérdeztem.
-Nem tudom. Egyszerűen nem szimpi. De a túlzott hasonlóság kezd az agyamra menni!-mondta.
-De miért, nem jó az, ha egy sztárral ennyire hasonlítotok?-kérdeztem.
-Ha mindent egyszerre mondunk, akkor az nagyon idegesítő tud lenni!-mondta.
-Hát az igaz... Na nem baj, előbb-utóbb megkedveled!
-Na, azt kötve hiszem!-mondta Liz, és gyorsan összepakoltunk, aztán ő bepakolt a szekrényébe.
Lementünk.
Joulie szemszöge:
Liz és Lily lejöttek.
-Na, most mi legyen?-kérdezte Liz.
-Foci?-kérdezte Louis.
-Tényleg velem akarsz focizni?-kérdezte Liz felhúzott szemöldökkel.
-Miért?-kérdezte Louis.
-Nagyon kikapsz!-mondta Liz harciasan.
-Persze, persze...-mondta Louis szarkasztikusan.
-Akkor csak skubizz!-mondta Liz nevetve.
Kimentünk. Liz volt Liam-mel, Zayn-nel, és Niall-el, és pedig Harry-vel, Lily-vel, és Louis-val.
*Este*
Jól elment az idő. Már a lelkünket is kifociztuk, de az állás még mindig döntetlen volt.
-Defekt-duó, most már igazán abbahagyhatnánk!-mondtam lihegve.
-Nem!-mondták egyszerre.
-Jó, játsszatok csak...-mondta Harry, majd Liz-en és Louis-n kívül mindenki levonult a pályáról.
-Hé!-kiabálták egyszerre.
-Jó lenne nem folyton versenyezni, hanem egy kicsit összehaverkodni egymással!-mondta Liam.
-Hogyne...-motyogta Liz, és visszamentünk a házba.
Lily szemszöge:
Lefürödtem, és lefeküdtem. Közben feljött Louis.
-Helló, új szobatárs!-mondta nevetve.
-Hi! Jó, hogy nem zártunk titeket össze Liz-zel!-mondtam nevetve.
-Még csak az kellett volna!-mondta Louis, majd lefeküdt. Csönd lett.
.Kérdezhetek?-törtem meg.
-Persze.-mondta Louis.
-Mi bajod van Liz-zel?-kérdeztem.
-Nem tudom. Olyan érzésem van, hogy valamiért ki nem állhatom, de nem tudom, miért. Csak nem bírom.-mondta.
Jézus, ezek olyanok, mint az ikrek!
-Hát rendben.-mondtam.
-Na jó éjt, én mindjárt elalszok!-mondta Louis.
-Okés, neked is!-mondtam, és lekapcsoltam a kislámpám.
*Órák múlva*
Nem tudtam aludni, összevissza forgolódtam. Még mindig nem mondtam el Zayn-nek, mit érzek iránta. Nem baj, majd holnap... Nem bírom!
Felkeltem. Nem, nem, nem, nem, Lily, most azonnal lenyugszol!
Visszafeküdtem. Ajj, most kell elmondanom!
Felkeltem, és elindultam. Zayn szobája előtt megálltam, nagy levegőt vettem, és kopogásra emeltem a kezem. Éppen mikor kopogni akartam, kinyílt az ajtó. Zayn állt benne.
-Hello.-köszönt.
-Hali.-mondtam, és éreztem, hogy elpirulok.
-Te?-kérdezte.
-Valamit mondanom kéne... Te?-kérdeztem.
-Nekem is...-mondta Zayn.
-Mondd előbb te!-mondtam.
Zayn egy nagyot sóhajtott.
-Tudod, az a helyzet, hogy egy ideje észrevettem, hogy-ekkor kinyílt a mellettünk lévő szoba ajtaja. Joulie lépett ki rajta, és majdnem átesett a küszöbön.
-Ó basszus... Sziasztok, hát ti?-kérdezte.
-Semmi, csak szomjas voltam, és közben találkoztam Lily-vel.-magyarázkodott Zayn.
-Ömm... Hát... Jó...-mondta Joulie, majd lement.
-Mit akartál mondani?-kérdeztem.
-Semmi, inkább hagyjuk, te?-kérdezte.
Mivel minden bátorságom elszállt, úgy döntöttem, hogy majd máskor elmondom.
-Nem érdekes... Na, én visszamegyek, jó hajnalt!-mondtam mosolyogva, és visszamentem. Nekidőltem az ajtónak.
Istenem, de hülye vagyok!

LXXVII. fejezet: Ismét egy búcsú

Joulie szemszöge:
Reggel Linda gyorsan összekapkodta a cuccait, és elkísértük a pályaudvarig.
-Mindenki vigyázzon magára, és sok sikert!-mondta, és rám kacsintott.
-Köszönöm!-mondtam mosolyogva.-Nagyon fogsz hiányozni!
Mindenki átölelte Lindá-t. Elmorzsoltam egy könnycseppet.
-Majd hívj!-mondtam, és felszállt a vonatra.
Visszamentünk, de mindenki csöndben és szomorú volt. Louis volt a legjobban letörve. Megértem...
Lily szemszöge:
Hazaértünk, és rögtön elkezdett csörögni a telefonom.
Megnéztem, ki az. Liz volt. Vajon miért kereshet?
Felvettem.
-Szia Liz, mi újság?-kérdeztem boldogan.
-Szia Lily! Hazafele tartok Japánból!-mondta.
-Hogyhogy?-kérdeztem meglepődve.
-1. Hiányzik Anglia 2. Nem tudom fizetni az albérletet...-mondta.
-Oh, értem... Sose fogod kitalálni, kivel nyaralok!-mondtam.
-Na hadd halljam!-mondta Liz kíváncsian.
-O-val kezdődik, és ne Direction a vége!-mondtam.
-Miii? Ez most komoly?-kérdezte.
-Aha! Akárkit tudok adni!-mondtam.
Liz nagyon szereti az 1D-t, de Louis-t valamiért nem igazán csípi. Pedig csak vele teljes az 1D...
-Te jó ég! De várj! Nem tudsz egy olyan helyet, ahol lakhatnék?-kérdezte.
-Egy pillanat, megkérdezem a többiektől!
Lefogtam a teló beszélőkéjét.
-Srácok, az egyik barátnőm az, hazafelé tart Japánból, és azt kérdezi, tudtok-e valami helyet, ahol lakhatna!-mondtam.
-Miért nem költözik oda hozzád?-kérdezte Joulie.
-Ez egy jó ötlet!-mondtam.
-Addig is idejöhetne! Lou szobájában felszabadult egy hely!-mondta Harry.
Ajjaj...
-Nos Liz, a srácok azt üzenik, hogy velem lakhatnál, nem tudom, miért nem jutott eszembe, és addig ygere ide, mondok egy címet!-mondtam, és lediktáltam a tartózkodási helyünket.
-Úristen, menten elájulok! Komolyan veletek fogok nyaralni?-kérdezte.
-Igen, de gyere!-mondtam nevetve.
-Okés, kb. fél óra múlva ott vagyok!-mondta Liz boldogan.
-Rendben, kijövünk érted a reptérre!-mondtam.
-Rendben, szia! Úristeeen!-kiabálta.
-Szia!-mondtam nevetve, és kinyomtam.
Joulie szemszöge:
Miután Lily letette a telefont, megrohamoztuk kérdésekkel.
-Na, csak egyszerre egy!-mondta Lily nevetve.
-Szép csaj?-kérdezte Niall.
-Niall drágám, nem vagy éhes?-kérdeztem nevetve.
-Most, hogy mondod...-motyogta, és kiment a konyhába.
-Tiszta Louis a csaj!-mondta Lily.
-Nem szimpi!-mondta Louis felhúzott orral.
Nem röhögte el magát, ez nem jó jel!
-Egy kicsit aggódó típus...-mondta Lily.
-Szeretném megismerni!-mondta Liam.
Elnevettük magunkat.
-Na mindegy, képzeljetek el egy Louis-t lányba!-mondta Lily.
*Fél óra múlva*
A reptéren várakoztunk izgatottan. Ekkor egy lány leszállt a gépről, és átölelte Lily-t.
-Szia Lily! Nagyon hiányoztál!-mondta.
-Te is nekem! Liz, gondolom, a fiúkat nem kell bemutatnom, ő pedig itt Jouliet Preston.-mondta Lily.
-Örvendek!-nyújtotta felém a kezét Liz egy barátságos mosoly kíséretében.-Elizabeth Bennet.
-Szólíts Joulie-nak, a Jouliet-et utálom!-mondtam nevetve.
-Ezután sorra bemutatkozott a fiúknak, de Louis-val egy kicsit barátságtalan volt. Louis se lelkesedett túlzottan érte.
-Adok nekik 1 hónapot.-súgtam oda Harry-nek.
-Egy újabb párocska!-mondta Harry kuncogva.
-Ebből nagy összeborulás lesz!-mondtam nevetve.
-Miről megy a társalgás?-kérdezte Lily.
-Semmi, semmi...-mondtuk egyszerre Harry-vel. Elnevettük magunkat, és összepogiztunk.
-Na, menjünk vissza, biztos fáradt lehetsz!-mondta Liam Liz-nek.
-Igen!-mondtam, majd egy "Úristen, ezt nem hiszem el!"-t tátogott.
Visszamentünk, és leültünk dumálni.

LXXVI. fejezet: Naaa?

Lily szemszöge:
Hazaértünk sikeresen, igaz, hogy az út nagy részében össze-vissza sikítoztam, de itthon vagyunk.
Mikor beléptünk az ajtón, kínos csend lett, és mindenki ránk figyelt.
-Mit csináltatok ennyi ideig?-kérdezte Liam.
-Kerestük Joulie fülbevalóját! Tényleg, meglett?-kérdezte Zayn.
-Igen!-mutatta fel Joulie a fülbevalót.
-Akkor jó!-mondtam.
Joulie ekkor félrehúzott.
Joulie szemszöge:
-Na, mi volt?-kérdeztem kíváncsian.
-Majdnem vallottam neki, de egy autó sikeresen beledudált a mondatomba, szóval nem lett belőle semmi...-mondta Lily szomorúan.
-A Harryzmus ragadós...-mondtam sóhajtva.-Mindegy, majd legközelebb...
-Aha...-mondta Lily, majd elment.
Ekkor Harry odajött hozzám.
-Na, volt valami?-kérdezte kíváncsian.
-Majdnem vallott neki, érted? Majdnem!-mondtam.
-Ne mááá'! Na mindegy, ez még csak a 2. nap volt!-mondta Harry perverz mosollyal.
-Az biztos! 3 nap még vissza van!-mondtam nevetve.
Lily szemszöge:
Elmentem gyors fürdeni, mert ha most nem fázok meg csuromvizes ruhákban, akkor soha.
Éppen fehérneműben voltam, és már a melltartómat vettem le, amikor az ajtó kinyílt, és megjelent Zayn alsógatyában egy törülközővel a kezében. Szerencsére pont háttal álltam neki.
Mindketten elpirultunk, és Zayn kiment.
-Basszus...-mondtam vörösen.
Zayn szemszöge:
Miután megláttam Lily-t, gyorsan kimentem, és becsuktam az ajtót, majd nekidőltem.
-Hú, te jó ég...-mondtam olyan arcszínnel, hogy egy paradicsom megirigyelt volna.
Visszamentem a szobámba, és leültem az ágyra.
Joulie szemszöge:
Csak annyit láttunk, hogy Louis és Linda nagyon sugdolóznak.
-Figyelmet kérnénk!-mondta Louis.-Az a helyzet, hogy úgy döntöttünk Lindá-val, hogy szakítunk. Az utóbbi időben nagyon elhidegültünk egymástól, és már semmi más nincs köztünk, csak barátság.
-Így igaz. Holnap hazamegyek, és visszaköltözöm anyuékhoz.-mondta Linda.
Mindenki tiltakozott. Aztán megszólaltam.
-Ha nektek így jó, akkor minden oké.-próbáltam mosolyogni.
-Akkor megbeszéltük.
Mindenki elment aludni.
Lily szemszöge:
Mikor Zayn is visszaérkezett a fürdésből, megszólalt.
-Bocsi az előbbiért, azt hittem, nincs bent senki.-mondta Zayn, és közben leült az ágyára.
-Ne kérj bocsánatot, nem a te hibád...-mondtam.
-Hát, akkor jó éjt!-mondta Zayn.
-Neked is!-mondtam, majd lefeküdtem, és lekapcsoltam a kislámpám.
Nem tudtam aludni, csak forgolódtam.
-Te sem tudsz aludni?-kérdezte Zayn.
-A-a...-mondtam.
-Hallod, mondhatok valamit?-kérdezte.
-Persze, mi lenne az?-kérdeztem kíváncsian.
-Hát tudod én-tüsszentettem egyet.
-Bocsánat, nem hallottam!-mondtam.
-Ömm... Hagyjuk...-mondta Zayn.
A francnak kellett nekem tüsszenteni!
Joulie szemszöge:
Felment mindenki a szobájába. Harry-vel lefeküdtünk. Betakaróztam, és átölelt.
Elmosolyodtam.
-Mi az?-kérdezte Harry.
-Semmi.-mondtam mosolyogva.
-Akkor jó.-mondta mosolyogva, és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Szeretlek!-mondtam, és megcsókoltam.
-Én is szeretlek!-mondta.
Istenem, de imádom az akcentusát!

LXXV. fejezet: Az elveszett fülbevaló

Joulie szemszöge:
Már egy ideje kóboroltunk. Nagyon szép a környezet, és a hely maga is nagyon megnyugtató.
Egyszer csak félrehúztam Harry-t.
-Van egy ötletem!-súgtam oda neki.
-Mondd!-mondta kíváncsian.
Elmondtam neki, és adott egy pogit, majd újra csatlakoztunk a többiekhez.
-Jujj, elvesztettem a fülbevalóm!-szólaltam meg kis idő múlva.
-Ezt hogy csináltad?-kérdezte Harry.
-Nem tudom! De menjünk megkeresni, mert ez az egyik kedvencem!-mondtam.
-Váljunk több felé!-mondta Liam. Asszem a megszokottnál gyorsabban felfogta a dolgokat...
-Én megyek Joulie-val!-mondta Harry.
-Én Niall-el!-mondta Liam.
-Én pedig Lindá-val!-mondta Louis.
-Akkor mi maradtunk!-mondta Zayn.
Elindultunk a szélrózsa minden irányába.
Már távol voltunk a többiektől, amikor megszólalt Harry.
-Egyébként hova raktad a fülbevalód?-kérdezte Harry.
-Psszt! A táskámban van!-mondtam nevetve.
-Ja, oké! Na, elmegyünk fagyizni?-kérdezte Harry.
-Persze!-mondtam mosolyogva, és elmentünk.
Louis szemszöge:
Egy ideje mentünk Lindá-val, de mivel leesett, hogy az összehozósdi miatt "vesztette el" Joulie a fülbevalóját, nem kerestük, csak sétáltunk.
Közben gondolkodtam. Az utóbbi időben valahogy nem éreztem azt a szerelmet, mint az elején. Már jobban megnéztem a lányokat az utcán. Most is így tettem.
-Louis?-kérdezte idegesen Linda.
-Mi az?-kérdeztem úgy, mint aki nem ért semmit.
-Szép volt a csaj?-kérdezte Linda féltékenyen.
-Igen, miért?-kérdeztem.
Linda sóhajtott egyet.
-Te is azt érzed, hogy egyre jobban elhidegülünk egymástól?-kérdezte.
-Igen...-mondtam lefelé nézve.
-Tudod, már egy ideje randizgatok egy sráccal...-mondta.
Ledermedtem. Miii? És ő erről nekem miért nem szólt?
-Miért nem mondtad?-kérdeztem.
-Nem tudom, de miért kell neked mindenről tudni?-kérdezte ő is idegesen.
-Végül is igazad van, egy pasinak semmit sem lehet tudnia! Én mondjak el neked mindent, de te titkolózol?-kérdeztem már szinte kiabálva.
Linda nm tudott mit kinyögni.
-Szerintem fejezzük be ezt az egész kapcsolat témát, mostanában túl sokat veszekszünk...-mondtam.
-Egyetértek.-mondta Linda.-Szerintem én holnap hazamegyek.
-Ezért ne menj!-mondtam.
-Mindegy, úgyis előbb haza akartam menni! Visszaköltözöm anyuékhoz...-mondta.
-Te tudod...-mondtam, és megöleltem.
-Akkor barátok?-kérdezte.
-Barátok.-mondtam mosolyogva.
Az út további része csöndben telt.
Lily szemszöge:
Elindultunk. Újra együtt Zayn-nel... Ezt úgy mondtam, mintha sajnálnám... Úristen, miket beszélek?
Egy parkban voltunk.
-Hogy nézett ki Joulie fülbevalója?-kérdezte Zayn.
-Ömm... Asszem zöld volt...-mondtam gondolkodva.
Görkorizó emberkék jöttek felénk. Az egyik gyerek nagyon "jól" tudott korizni, és nekilökött Zan-nek, majd a lendület egy fához vitt minket, és az egész következményeképpen megcsókoltam Zayn-t.
Rögtön elugrottam.
-Huh... Bocsi...-mondtam a számat fogva, és elpirulva.
-Semmi, nem a te hibád volt...-mondta Zayn is elpirulva.
Még soha életemben nem éreztem magam ennyire zavarban...
Csöndben mentünk tovább. Közben elgondolkodtam. Most elmondhatnám Zayn-nek, hogy 2 hét alatt belezúgtam... Lily, nagy levegő, nyugodj meg szépen, és mondd el!
-Zayn, ömm... Valamit el kéne mondanom...-dadogtam.
-Mondd!-mondta mosolyogva.
-Zayn, én-egy autó egy hatalmasat dudált.
-Megismételnéd? Nem hallottam!-mondta Zayn.
-Ömm... Mindegy...-mondta vörösen.
-Hát jó...-mondta Zayn.
*Órákkal később*
Joulie szemszöge:
Már estefelé járhatott, amikor megszólaltam.
-Nm kéne hazamennünk?-kérdeztem.
-És mi lesz Zily-vel?-kérdezte Harry.
-A hasuk majd hazahozza őket!-mondtam nevetve.
-Oké!-mondta Harry, és hazamentünk. Linda, Louis, Liam, és Niall már otthon voltak.
Lily szemszöge:
Elkezdett sötétedni.
-Zayn, keresed még a fülbevalót?-kérdeztem.
-Már nem, szerintem menjünk haza!-mondta Zayn.
-Oké!-mondtam.
Út közben dörgött egyet. Már megint vihar!
Zayn átkarolta a vállam.
-Nyugi!-mondta mosolyogva.
Istenem... *.*

LXXIV. fejezet: Egy újabb nap

Lily szemszöge:
Reggel amint felébredtem, majdnem sikítottam egyet, de aztán rájöttem, mit keresek itt. Kimásztam volna az ágyból, de Zayn visszahúzott.
-Ömm... Zayn?-kérdeztem.
Ekkor ébredezett még csak. Látta, hogy a derekamat fogja.
-Jajj, bocsi, asszem megint instant álmom volt...-mondta Zayn rákvörösen.
-Semmi gond.-mondtam szerintem elpirulva.
Ekkor benyitott Joulie.
-Srá-Ömm... Lemaradtam valamiről?-kérdezte a szemöldökét húzogatva.
-Dehogy, csak hát tudod, félek a vihartól, és egy nagyot dörgött, aztán annyira megijedtem, hogy átfeküdtem Zayn-hez...-próbáltam magyarázkodni.
Zayn helyeselt.
-Aha...-mondta Joulie olyan "aha, persze" fejjel.-Na mindegy, gyertek, megyünk egy kicsit bóklászni!
Miután Joulie kiment, felpattantam.
-Baszki! Huppsz, bocsi...-mondtam a szám elé kapva a kezem.-Éppen leszokófélben vagyok a káromkodásról...

-Nem gond, néha muszáj!-mondta Zayn, és magára kapott egy felsőt, meg egy nadrágot. Miután kiment, én is felvettem valami emberi ruhát, és lementem.
Joulie szemszöge:
Amikor kimentem a szobából, majdnem ugráltam örömömben. Tudom, hogy még nem jöttek össze, de kezdenek egyre közelebb lenni ahhoz!
Kimentem a hintaágyhoz. Harry is ott volt.
-Harold, adok nekik 2 hetet!-mondtam mosolyogva.
-Hű, ez gyorsan ment!-mondta nevetve.
-Csodálkozol? Olyanok, mint 2 tojás!-mondtam.
-Akárcsak mi!-mondta Harry, és apró puszikkal árasztotta el a nyakam.
-Hé, mindenki itthon van!-mondtam nevetve, és eltoltam magamtól.
-Ne csinálj úgy, mintha érdekelne!-mondta, és folytatta.
-De engem érdekel! Ha majd 2-en jövünk nyaralni, akkor benne leszek az extrém helyekben, de most nem!-mondtam, és felpattantam.
-Ne csináld már ezt velem!-mondta Harry.
-Ez van, Hazza drága!-mondtam pajkosan, és kárpótlásul egy csókot adtam neki.
-Tőled fog kihullani a hajam!-mondta nevetve.
-Kár lesz érte, de hát legyen!-mondtam nevetve.
-Fú, te...-mondta Harry.
-Jajj, nagyon szeretlek ám!-mondtam nevetve, és megcsókoltam.
-Tudom, same!-mondtam mosolyogva.
Bementünk a nappaliba. A fiúk már fent voltak, csak Zayn és Lily hiányzott.
-Hol marad a legújabb gerlepár?-kérdezte Niall nevetve.
-Nem tudom, pedig szóltam nekik!-mondtam.
Pont ekkor baktattak le a lépcsőn.
-Na, ha a gerlepár is megérkezett, mehetünk!-mondta Louis.
-Fogd be!-mondta Zayn és Lily egyszerre.
-Ti nagyon tudtok!-mondta nevetve Linda. Mindenki elkészült, és elindultunk.

LXXIII. fejezet: Mindeközben

Miután áthúztam a bikinim egy szárazra, kint ültem a parton, amíg a többiek bent szerencsétlenkedtek a vízben. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Zayn jön ki a vízből( ez jól kezdődik ), és egy kéz karolja át, amiről megállapítottam, hogy Lily tulajdona.
-Ejha...-motyogtam.
Harry leült mellém. Félig-meddig a vízben ültünk.
-Na, sikeres volt a bikini-eltávolító hadműveletem?-kérdezte vigyorogva.
-Valahogy sejtettem, hogy a te műved!-mondtam nevetve.
-Ne mondd azt, hogy nem vált be!-mondta Harry.
-De! De mit csináltál?-kérdeztem.
-Egy kicsit megbuheráltam...-mondta Harry.
-Értem... És ugye láttad őket?-kérdeztem.
-Persze! Nagyon aranyosak!-mondta Harry nevetve.
-Ugye? Még csak kezdetleges, nem kell rohamtempóban előrehaladni! Szééépen lassan olyan szerelmük lesz, hogy még mi is megirigyeljük!-mondtam nevetve.

-Olyan nem lesz!-mondta Harry mosolyogva, és elkezdett közeledni, majd megcsókolt.
Csak feküdtünk a homokban vizesen, a hullámok néha fel-fel csaptak( még véletlen se tudtunk megszáradni ). Fantasztikus érzés volt. Paradicsomi környezet, és ezt a világ leghelyesebb fiújával osztom meg...
-Wow...-mondtam.-Egyik legjobb...
-Tudom, büszke vagyok magamra!-mondta nevetve.
-A kis egoista!-mondtam nevetve.
-Szeretnéd, hogy még nagyobb legyen az egóm?-kérdezte mosolyogva.
-Hááááát...-mosolyogtam kacéran, és Harry újra megcsókolt.
-Ömm... Hé emberek, még ma befejezitek?-kérdezte kis idő múlva Louis.
-Problem van?-kérdezte nevetve Harry.
Felálltunk, és visszamentünk a házba.

Átöltöztem egy lenge ruhába, és bementünk a nappaliba. Elkezdtünk TV-t nézni.
-Jajj, emberek, csináljunk már valamit!-mondta Niall.
-Kérdezz-felelek?-kérdeztem.
-Oké!-mondta mindenki egyszerre.
Mindenki mondott egy nem feltehető kérdést. Lily-re került a sor.
-Tőlem azt ne, hogy ki tetszik!-mondta.
-Miért, tán' van ilyen?-kérdezte Harry.
Lily céklapiros lett.
-Értem...-mondta Harry nevetve.
-Nem, nem..-tiltakozott Lily.
-Kezdek én!-mondta Zayn.-Hmm... Mondjuuuk... Lily, szűz vagy még?
-Miért, te szeretnéd tőle megszabadítani?-kérdezte Niall nevetve.
-Te beteg állat! Menj enni! Amúgy igen.-monda Lily nevetve.
-Én jövök!-mondta Linda.-Zayn drágám, bejön neked Lily?
Ekkor mindketten elvörösödtek.
-Hát ömm... Izé... Nem tudom...-mondta Zayn zavartan.
-Elfogadjuk válasznak, mert ez egy gonosz kérdés volt!-mondta Louis.
Még játszottunk tovább, aztán elmentünk aludni.
Lily szemszöge:
Elment mindenki aludni. Éppen jöttem ki a fürdőből, amikor egy hatalmasat dörgött, és elkezdett zuhogni az eső. Nagyon megijedtem, mert félek a vihartól. Megpróbáltam lenyugodni, és visszamentem a szobámba. Zayn már bent volt.
Befeküdtem az ágyamba.
-Jó éjt!-mondta Zayn.
-Neked is!-mondtam. Ekkor megint egy hatalmasat dörgött, aminek következtében a fülemre húztam a takarót.
Megpróbáltam aludni, de a vihartól nem tudtam. Minden egyes csattanásnál felébredtem.
Egyszer csak dörgött egy akkorát, hogy az előzőek ahhoz képest semmik, és annyira megijedtem, hogy átfutottam Zayn mellé.
Megfordult, és kérdőn rám nézett.
-Bocsi, félek a vihartól...-mondtam.
-Jajj, te...-mondta nevetve, és átölelt.
Jézusúristen, nincs rajta felső! És átölelt... Úristen, mindjárt leáll a szívem!
Én is megöleltem, és a szuszogásától megnyugodva elaludtam.

LXXII. fejezet: "Véletlen" egybeesés

Joulie szemszöge:
-Emberek, mit szólnátok ahhoz, ha lemennénk a strandra?-kérdeztem.
-Oké!-hangzott az egyhangú válasz.
Mindenki elment átöltözni. Harry-re kacsintottam.
Lily szemszöge:

Bementem a szobámba, és áthúztam a bikinim. Utána Zayn is bejött, ő már átöltözött. Ki akartam menni, de az ajtó nem nyílt. Joulie!
Visszaültem az ágyra.
-Mi az?-kérdezte Zayn.
-Nem nyílik.-mondtam.
Zayn is megpróbálta.
-Te logikus lény, nem megmondtam?-mondta nevetve.
-Jó, csak szerettem volna biztosra menni!-mondta ő is nevetve.
Csönd lett. Zayn leült mellém.
-Hallod, hiszel a szerelem első látásra dologba, vagy sétáljak el előtted még egyszer?-kérdezte kacéran Zayn.
-Ez valami borzalmas duma volt, de egyébként igen!-mondtam nevetve.
-És el tudnád képzelni, hogy-nem folytatta.
-Mit?-kérdeztem.
-Mindegy...-mondta Zayn.
-Hát nekem is...-mondtam.
Megint csönd lett. Kis idő múlva nyitódott az ajtó.
-Mit csináltok már?-kérdezte Joulie.
-Beszorult az ajtó.-mondtam, és gyilkos pillantásokkal ránéztem.
-Pont a rossz ajtós szobát kaptátok? Bocsi!-mondta Joulie.
Lementünk a partra. Zayn leült.
-Hallod, miért nem jössz be?-kérdeztem.
-Félek a víztől...-mondta szégyenkezve.
-Gyere már! Fogom a kezed! Tudok úszni!-mondtam, és a kezem nyújtottam felé.
-Befutunk?-kérdeztem.
-Ömm... Hát...-nem maradt ideje tiltakozásra.
-3... 2... 1... Indulás!-mondtam, és magam után rántottam Zayn-t, majd befutottunk a vízbe.
Már nyaking bent voltunk a vízben, de még mindig fogtam a kezét.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a bikini felsőm eltűnt. Gyorsan magam elé kaptam a szabad kezem.
-Ömm... Zayn... Kimegyünk?-kérdeztem elpirulva.
-Miért?-kérdezte értetlenül.
Hülyén néztem rá.
-Jó, értem, felfogtam, nagyot csattant...-mondta-Gyere, takarlak!
Zayn mögé álltam, és az egyik kezemmel takartam magam, a másikkal a hasát öleltem. Istenem, a kockáit tapizom *.*
Így mentünk végig, a szívem azt hittem, kiugrik, és amikor kiértünk, magamra kaptam egy törölközőt, és úgy futottam haza. Zayn is velem jött.
-Hazataláltam volna egyedül is!-mondtam nevetve.
-Csak a biztonság kedvéért.-mondta Zayn.
-Köszi az előbbit.-mondtam mosolyogva.
-Semmiség! Tényleg, nem is figyeltem a vízre!-mondta Zayn.
-Na, ezek szerint nem minden balszerencse balszerencse!-mondtam nevetve.
-Meglehet...-mondta Zayn.

LXXI. fejezet: Vége a turnénak!

*1 hét múlva*
A fiúk turnéjának vége lett, engem meg kiengedtek a kórházból. Úgy döntöttünk, elmegyünk egy hétre pihenésképpen Spanyolországba, mert a fiúknak van ott egy nyaralójuk, Lily meg Niall folyékonyan beszél spanyolul. Mi majd elmutogatjuk valahogy a dolgokat...
Mi már összekészültünk Harry-vel, és előbb odautaztunk, hogy egy kicsit rendbe rakjuk a lakást. A többiek kicsit később jöttek.
A rendrakás valahogy úgy történt, hogy Harry takarított, én meg utasítgattam, mert most azt találta ki, hogy nekem pihennem kell. Komolyan, már hiányzik a házimunka...
-Már minden rendben?-kérdezte Harry a takarítás végeztével.
-Persze, már belegondoltam, hogy még egy csomó csöppség szaladgálhat körülöttünk!-mondtam mosolyogva.
-Bizony!-mondta Harry is mosolyogva.
-Na és a haditervünkkel mi lesz?-kérdeztem nevetve.
-Milyen haditervvel?-kérdezte Harry, és furán nézett rám.
Ilyen "tejóistenmiértisálltamszóbaezzelagyerekkel" fejet vágtam.
-Jó, oké, leesett, és nagyot koppant!-mondta Harry.
-Harry drágám, kezdesz szőkülni! Már látom!-mondtam nevetve.
Harry kinyújtotta a nyelvét.
-Na, én faggatom Lily-t!-mondtam nevetve.
-Akkor nekem maradt a jó öreg Zayn!-mondta Harry nevetve.
Kis idő múlva betoppantak a többiek.
Harry-vel egymásra néztünk. A fiúkat is beavattam már.
Lepakoltak, és megszólaltam.
-Na gyerekek, szobafelosztás!-kiabáltam.
-4 szoba van, szóval mindenki válasszon magának egy ideiglenes lakótársat!-mondta Harry.
-Gondolom nálunk egyértelmű!-mondtam.
-Meg nálunk is!-mondta Louis, és átkarolta Lindá-t.
-Megint ahogy szoktunk?-kérdezte Liam Niall-től.
-Van dugi kajád?-kérdezte Niall.
-Persze, készültem!-mondta Liam.
-Akkor jó!-mondta Niall.
Cinkosan Harry-re kacsintottam.
-Akkor megmaradtatok egymásnak, drágáim!-mondtam nevetve.
-Hát, nincs más választásunk!-mondta Lily, és Zayn-re mosolygott.
-Ne szórakozzatok velem!-mondta Niall.
-Mi van?-kérdeztük egyszerre.
-Üres a hűtő!-mondta Niall felháborodva.
-Ja tényleg, el kéne mennünk boltba! Jössz, Lily?-kérdeztem.
-Persze!-mondta, és elindultunk.
Már egy ideje mentünk, amikor megszólaltam.
-Na, még mindig nem gondoltad meg magad?-kérdeztem.
-Milyen téren?-kérdezte.
-Akkor máshogy fogalmazok. Még mindig nem tetszik Zayn?-kérdeztem.
-Nem...-mondta, és elfordította a fejét.
-Tudom, hogy elpirultál! Mindig amikor ezt kérdezem, elpirulsz! Mondd már el!-mondtam.
-De nem...-makacskodott Lily.
-Lily! Mondj egy indokot, miért nem!-mondtam.
-Hát... Izé... Szóval... Tudod...-dadogott.
-Mit izé? Szóval akkor tetszik?-kérdeztem mosolyogva.
Lily egy nagyot sóhajtott.
-De én úgysem tetszem neki...-mondta szomorúan.
-Miben fogadunk, hogy igen?-kérdeztem.
-Hagyd már, úgysem jövök be neki!-mondta Lily.
-Ezt könnyen kiderítheted!-mondtam gonosz vigyorral az arcomon.
-Hogy?-nézett rám kérdőn Lily.
-Elmondod neki, hogy érzel iránta!-mondtam.
-Miii? Neeem, azt nem csinálom meg!-tiltakozott Lily.
-Akkor majd én elmondom neki!-mondtam.
-Nem, akkor inkább én!-mondta.
-Akkor jó!-mondtam mosolyogva.
Bevásároltunk, és visszamentünk.
Harry szemszöge:
Konyhanyelven elmutogattam a többieknek, hogy menjenek ki, és elkezdtem a "Zaynfaggató" haditervem.
-Nos Zayn, mi újs Lily-vel?-kérdeztem.
-Semmi, mi lenne?-kérdezte Zayn.
-Bejön?tértem rá a tárgyra.
-Miért, kellene?-kérdezte Zayn zavartan.
-Nem, csak Lou tájékoztatott erről a "fekszünk a padlón, és én majdnem lesmacizom a gyengébbik nemet" dologról, és nem tudom, hogyha majdnem megcsókolod, miért nem tetszik!-mondtam.
-Miért, te nem csókolnál meg egy lányt, ha rajtad fekszik, és rád néz azokkal a gyönyörű szemeivel?-magyarázkodott.
-Ha nem Joulie, akkor semmiképp! Várj, mit is mondtál? Gyönyörűek a szemei?-kérdeztem mosolyogva.
-Hát... Izé...-dadogott Zayn.
-Szóval nem tetszik.-mondtam szarkasztikusan.
-Hagyjál már!-mondta, és ledobott egy párnával.
-Zayn, nagyon átlátszó vagy ám!-mondtam.
-Miért?-kérdezte.
-Elpirulsz, keresed a társaságát, megdicséred a kinézetét. Ne mondd, hogy nem tetszik!-mondtam.
-De-félbeszakítottam.
-Fogadd már el a dolgokat! 1000%-ig biztos vagyok benne, hogy bejössz neki! Ne tiltakozz, tudom, hogy ő a nyerő!-mondtam.
Zayn sóhajtott.
-Oké, tényleg szép lány... Meg kedves is... Na jó, azt hiszem, tényleg tetszik!-mondta Zayn.
-Ez a beszéd! Most már csak annyi a dolgot, hogy elmondod neki!-mondtam.
-Mi? Pont most?-kérdezte Zayn.
-Miért, mikor máskor?-kérdeztem.
-Huh... Jó, mindegy, majd megoldom...-mondta Zayn.
Majd mi oldjuk meg!

LXX. fejezet: Otthon

Lily szemszöge:
Visszamentem a szállásunkra Zayn-nel, mert mondta Harry, hogy menjünk haza pihenni, mivel az éjszaka közepe volt.
Az úton nagyon szótlanok voltuk. De egyszer csak Zayn megszólalt.
-És amúgy van valakid?-kérdezte.
Kicsit zavarba jöttem a kérdéstől, nem nagyon tudtam, hogy jött ez ide.
-Nincs, de miért kérded?-kérdeztem.
-Hát... Izé... Csak gondoltam, megkérdem... Azt hittem, hogy egy ilyen szép lánynak, mint te. van valakije...-dadogta Zayn, és elvörösödött.
-Ömm... Hát... Köszönöm...-mondtam mosolyogva és elpirulva.
Megérkeztünk.
-Hú, csináljunk valami kaját, éhen halok!-mondta Zayn.
-Te nagyon beles jószág vagy! De tőlem csinálhatunk! Viszont ne várj megváltást!-mondtam nevetve.
-Omlettet tudsz?-kérdezte Zayn nevetve.
-Annyira azért nem vagyok béna!-mondtam.
Hoztam tojást, Zayn addig előszedte a palacsintasütőt. Sikeresen leejtettem az egyik tojást, és hoztam a felmosót, hogy feltöröljem, de ügyesen megcsúsztam, neki Zayn-nek, majd a földön landoltunk, és ráestem.
Csak néztük egymást, és asszem nagyon elpirultam... Zayn elkezdett közeledni. A szánk már majdnem összeért, amikor betoppant Louis a konyhába.
-Sziasztok srá-Óóó, csak nem megzavartam valamit?-kérdezte Louis a szemöldökét húzogatva. Kissé kínosan éreztem magam Zayn-en feküdve, kezemben a felmosóval, és Zayn keze pedig a derekamon...
-Nem, nem, dehogy...-mondtam elvörösödve, és lemásztam Zayn-ről, és segítettem neki felállni a földről.
-Srácok, nem tudtam, hogy itt tartotok!-mondta Louis.
Mindkettőnk arcán a piros árnyalatai váltakoztak.
-Nem Lou, csak Lily megbotlott, és rám esett...-mondta Zayn.
-Persze, értem én...-mondta Louis nevetve.
-Hát ebből már nem jövünk ki jól...-súgta Zayn.
-Az biztos...-mondtam.
Joulie szemszöge:
Még mindig nem nyugodtam meg, és az orvosokat szidtam. Harry próbált vigasztalni.
-Beautiful, annyi gyerekünk lesz, amennyit szeretnél! Ne sírj kérlek, nem éri meg!-mondta, és megsimogatta az arcom.
-Tudom, de... Ha az orvosok időben megállapították volna, akkor nem ez lenne!-mondtam szipogva.
-Nyugi, tudod, hogy nem rajtam múlik, hogy lesz-e babánk! Ne sírj emiatt, pár nap, és kiengednek! És ugye tudod, hogy van egy leendő gerlepárunk!-mondta Harry.
-Hú, tényleg!-mondtam.
-Na, akkor semmi baj! Újult erővel vágunk neki mindennek!-mondta.
-Rendben!-mondtam mosolyogva.
-Akkor, minden oké?-kérdezte Harry mosolyogva.
-Minden!-mondtam.
Nem sokkal később elaludtam...

LXIX. fejezet: Miért ilyenkor?

1 hét eltelt az érkezésem óta, és beköltöztünk az új lakásunkba Harry-vel. Kiderült, hogy Lily 1 házzal odébb lakik, mint mi.
Már nagyon a terhesség végén voltam, 1-1,5 hét, és babázhatok!

A turné még tartott, éppen egy újabb koncertre tartottam a fiúkkal, mert hát még van időm, gondoltam, miért ne?
Megint összevásároltam mindenféle 1D-s fancuccot Lily-vel, szóval valahogy úgy néztünk ki, mint 2 debil Directioner.
Miközben mentünk, a többiek a repülő elejében nyomoronckodtak, mi meg Lily-vel hátul beszélgettünk. Linda sajnos nem jött velünk.
Harry-vel megdumáltuk, hogy kiszedjük Lily-ből, és Zayn-ből, hogy bejönnek egymásnak.
-Na, és neked amúgy van barátod?-kérdeztem.
-Nincs. Nem vagyok az a "hujj, de csini" típus, akit megbámulnak... Na jó, most hazudtam!-mondta nevetve.
-Kis szerény! És innen a bandából nem tetszik valaki?-kérdeztem.

Lily ruhája

-Nem igazán...-mondta Lily elpirulva.
-Szóval nem reménytelen a helyzet... Tippelhetek?-kérdeztem.
-Nem tetszik senki!-mondta.
-Niall?-kérdeztem.
-Nem.-mondta teljesen nyugodtan.
Most jön a gonosz kérdés!
-Zayn?-kérdeztem gonosz vigyorral az arcomon.
-Neeeem, dehogy...-mondta olyan arcszínnel, hogy egy paradicsom megirigyelhette volna.
Lily szemszöge:
-Érteeem!-mondta Joulie nevetve.
Még pirosabb lettem. Lopva Zayn-re pillantottam, és a tekintetünk találkozott. Gyorsan félrekaptam a fejem.
-Nem, tényleg nem tetszik!-mondtam.
-Azért vagy piros!-mondta Joulie.
-Csak melegem van!-mondtam.
-Persze, az ősz közepén ez egy természetes reakció!-mondta szarkasztikusan.
-Tényleg! Nem ő az igazi!-mondtam.
-Jó, hagyjuk!-mondta nevetve.
Joulie szemszöge.
Hát a "LilybőlkiszedéshogyZayntetszikneki" című haditervem asszem kudarcot vallott... Pedig annyira összeillenek!
Megérkeztünk a helyszínre. Kis idő múlva a koncert is elkezdődött.
A fiúk VIP jegyet intéztek nekünk, Harry megint nekem énekelt( Istenem...*.* ), Zayn és Lily pedig végig egymást nézték. Nem jönnek be egymásnak, áááá...
*Fél óra múlva*
Egyszer csak éles fájdalom nyílalt a hasamba. Gondoltam, elmúlik, szóval nem csináltam semmit. De aztán egyre sűrűbben jöttek, és egyre erősebben. Egyszer csak észrevettem, hogy egy tócsa van alattam, és ez nem az... Basszus, elfojt a magzatvizem!
Nagyon rosszul voltam, az egyik biztonsági őr és Lily kísért ki. Szegény csaj nagyon ki volt akadva... Hívták a mentőket, és valaki visszament szólni Harry-nek és hogy Lily lenyugodjon, Zayn-nek.
Harry szemszöge:
Éppen a WMYB-t énekeltük, és láttam, hogy Joulie kimegy. Gondoltam, csak szomjas, vagy ilyesmi. De ekkor szóltak, hogy van vele valami baj.
A számnak pont vége volt, szóval olyan gyorsan kirohantam, amilyen gyorsan csak tudtam. Éppen a mentőbe rakták. Gyorsan beültem mellé.
-Mi van? Mi a baj?-kérdeztem aggódva.
-Láttál már szülő nőt?-kérdezte Joulie idegesen, és nagyon gyorsan vette a levegőt.
-De miért ilyenkor? Nem úgy volt, hogy egy hét múlva várható?
-Drága kicsi Joulie-nak előbb volt kedve jönni!-mondta 2 fájás közt.
-És nem lehet valamivel késleltetni?-kérdeztem.
-Valaki pofozza már meg ezt az idiótát!-mondta Joulie.
Ekkor esett le, hogy milyen értelmes dolgot kérdeztem...
Beértünk a kórházba. Joulie-t azonnal a szülőszobába vitték. Bementem vele. Megtörténtek a szükséges előkészületek. Megfogtam a kezét, de nem volt a legjobb ötlet, mert egyszer-kétszer kicsit nagyot szorított a rajta.
Joulie szemszöge:
Amint Harry vért látott, elájult. A baba kint volt. Az orvos megpaskolta a hátát, de semmi.
-Miért nem sír fel?-kérdeztem sírva.
Nem kaptam választ, csak elvitték.
Kis idő múlva kijött az orvos.
-Sajnálom Mrs. Styles, de nem sikerült megmentenünk. A baba meghalt. Sajnos nem vettük észre időben a problémát.
-Az mit jelent?-kérdeztem zokogva.
-Nyakára tekeredett a köldökzsinór, és megfulladt. Részvétem.-mondta az orvos szomorúan.
*Eközben*
Lily szemszöge:
Miután Joulie elment, nem sokkal később mentem utána, hogy mi van. Zayn próbált lelket önteni belém.
-Amúgy mi van a többiekkel?-kérdeztem út közben.
-Azt mondták, tartják a frontot.-mondta Zayn.
-Rendes tőlük!-mondtam.
Megérkeztünk, és megkérdeztük, hol van Joulie, majd leültünk a szobája előtti várórészlegbe. Csönd volt. Mindketten nagyon idegesek voltunk. Nem tudtam, mit csináljak, szóval átöleltem Zayn-t. Pulzus 200...
Eltolt magától, és kerek szemekkel rám nézett.
-Bocsi, rossz volt nézni, hogy annyira kész vagy... Mondom ezt én...-motyogtam, és elpirultam.
-Köszi.-mondta mosolyogva.
Egy idő után kijött az orvos, és elmondta, hogy mi van.
Joulie szemszöge:
Csak sírtam, és sírtam. Harry-t közben magához térítették. Leült mellém.
-Mi a baj?-kérdezte aggódva.
-A baba...-mondtam sírva.
-Mi van a babával?-kérdezte Harry rémülten.
-Meghalt!
Harry lesápadt.
-Mi? Az hogy lehet?-kérdezte.
-Az orvosok... Nem tudták... megállapítani... hogy... a nyakára... tekeredett... a köldökzsinór...-mondtam szipogva.
Harry elsírta magát, és átölelt.
-Semmi gond, én itt vagyok, és annyi babánk lesz még, amennyit csak szeretnél!-suttogta.
-Jó...-mondtam szipogva.

LXVIII. fejezet: Hiányoztatok!

Lily-vel amint megérkeztünk, rögtön vásárolni mentünk. Kis is néztem magamnak egy nagyon csini fölsőt, aminek az ára is tetszett. Lily a legdrágábbat akarta mindig megvenni, de én nem akartam azt a szerencsétlent kifosztani... Aztán közölte velem, hogy a szülei milliomosok. Vannak még szerencsés emberek...
Út közben sokat dumáltunk, aztán csönd lett. Lily törte meg.
-Te amúgy már szeretted az 1D-t, amikor találkoztál Harry-vel?-kérdezte.
-Nem, sőt, gyűlöltem őket! De hála a cserediákprogramnak, most itt tartok!-mondtam mosolyogva, és megsimogattam a hasam.
-Hallod, amúgy te nagyon Harry vagy!-mondta Lily nevetve.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem furán nézve rá.
-Egy kicsit utánanéztem Harry-nek, és tulajdonságaiban marhára hasonlítotok!-mondta.
-Ja, értem. Hát, mégiscsak ezért jöttünk össze!-mondtam, és nem vettem észre, hogy járda van előttem, szóval sikeresen belerúgtam, és majdnem át is estem rajta.
-Azt a k-motyogtam és a lábfejemet fogtam.
-Minden oké?-kérdezte Lily egy röhögőgörcs közepette.
-Na jól van, kapd be a f...fülemet!-mondtam nevetve.
-Jó, bocsi, mindenen röhögök! Tényleg nagyon hasonlítotok!-mondta.
-Tudom! De mást nem mondok, mert a végén még történik valami!-mondtam nevetve.
-Jól van!-mondta Lily. Elindultunk vissza a találkahelyre, mert Harry vagy agykukit kapott, vagy már ott sincs...
Mázlik volt, mert ott állt, és valószínűleg a női nemet átkozta.
-Megjöttünk!-mondtuk egyszerre.
-Végre!-mondta Harry megkönnyebbülten.
-Mit végre, csak 2 órát voltunk el!-mondtam.
-Csak? Akkor milyen egy hosszú bevásárlás? Többet nem jövök veletek vásárolni!-mondta Harry.
Elnevettük magunkat.
Hívtunk egy taxit, és elindultunk a fiúk szállására.
-Sziasztooooook!-kiabáltam be.
-Joulie?-hökkent meg mindenki egyszerre.
Sorban átöleltek, szóval a végére úgy éreztem, a tüdőm összement...
-Ó, ha tudnád, mennyire hiányoztál! Linda nem a főzéstudományáról híres, Harry egy idő után megunta a folytonos főzést, és mi maradék pedig a tűzhely környékén még nemigen jártunk...-mondta Niall.
Elnevettem magam. Liam közben oldalba bökte Niall-t.
-De itt vagyok, szóval megmenekültetek!-mondtam mosolyogva.
Megint átölelt mindenki.
-És ki ez a lány itt veled?-kérdezte Louis.
-Ő itt Lily Westbrook. Út közben ismerkedtünk össze úgy, hogy rám öntötte véletlen a cappuccino-mat, és aztán mindenképpen pólót akart nekem venni, szóval most itt vagyunk.-mondtam.
-Már megint a szokásos ügyességetek...-mondta Louis.
Kinyújtottam a nyelvem.
Mindenki megismerkedett Lily-vel. Zayn volt az utolsó.
Lily szemszöge:
-Hello, Lily Westbrook.-mondtam, és Zayn felé nyújtottam a kezem. Ember, ez a csávó helyesebb, mint hittem... Hú Lily, mikre gondolsz?
-Zayn Malik.-mondta mosolyogva, és kezet fogtunk.
Huuuuha, azt hiszem, szerelmes vagyok... Mi, ezt komolyan én mondtam? Lily Westbrook? Én nem esek könnyen szerelembe! Térj vissza a valóságba!
A fiúknak el kellett menni próbálni, mi pedig Joulie-val és Lindá-val beszélgettünk tovább.
Zayn szemszöge:
Bent próbáltunk, és mikor szünet volt, leültünk dumálni.
-Egész kedves lánynak tűnik ez a Lily, nem gondoljátok?-kérdezte Lou, és kérdőn ránk nézett. Mindenki helyeselt, de én nem mondtam semmit.
-Mi az Zayn, szerinted nem?-kérdezte Harry mosolyogva.
-De, csak elbambultam...-mondtam, és elpirultam.
-Ááá, szóval így állunk!-mondta Lou.
-Mi? Nem, dehogy!-mondtam, és még jobban elpirultam.
Mi van velem? Eddig még soha nem pirultam el! Most meg mint egy paradicsom! Na jó Zayn, vissza a valóságba!