LXXVIII. fejezet: A defekt-duó alakulása

Egy ideje dumáltunk, amikor Liz megszólalt.
-Na evribodri, hol fogok aludni?-kérdezte.
-Louis-val!-mondta a társaság 80%-a.
-Na én nem fogok vele aludni!-mondta Liz és Louis egyszerre.
Elnevettük magunkat, ők viszont gyilkosan néztek egymásra.
-Akkor cseréljünk, te mész Zayn-hez, én meg megyek Louis-hoz!-mondta Lily nevetve.
-Helyes gondolat!-mondták megint egyszerre.
-Ti nagyon hasonlítotok egymásra!-mondtam nevetve.
-Még csak az kéne!-egy újabb egyszerre elszólás...
Mindkettőjüknek felment az agyvize.
-Elmentem pakolni!-mondta Liz.
-Várj, jövök veled, át kell pakolnom Louis-hoz!-mondta Lily, és vele ment.
Lily szemszöge:
Mentünk fel a lépcsőn, amikor megszólaltam.
-Miért rühelled ennyire Louis-t?-kérdeztem.
-Nem tudom. Egyszerűen nem szimpi. De a túlzott hasonlóság kezd az agyamra menni!-mondta.
-De miért, nem jó az, ha egy sztárral ennyire hasonlítotok?-kérdeztem.
-Ha mindent egyszerre mondunk, akkor az nagyon idegesítő tud lenni!-mondta.
-Hát az igaz... Na nem baj, előbb-utóbb megkedveled!
-Na, azt kötve hiszem!-mondta Liz, és gyorsan összepakoltunk, aztán ő bepakolt a szekrényébe.
Lementünk.
Joulie szemszöge:
Liz és Lily lejöttek.
-Na, most mi legyen?-kérdezte Liz.
-Foci?-kérdezte Louis.
-Tényleg velem akarsz focizni?-kérdezte Liz felhúzott szemöldökkel.
-Miért?-kérdezte Louis.
-Nagyon kikapsz!-mondta Liz harciasan.
-Persze, persze...-mondta Louis szarkasztikusan.
-Akkor csak skubizz!-mondta Liz nevetve.
Kimentünk. Liz volt Liam-mel, Zayn-nel, és Niall-el, és pedig Harry-vel, Lily-vel, és Louis-val.
*Este*
Jól elment az idő. Már a lelkünket is kifociztuk, de az állás még mindig döntetlen volt.
-Defekt-duó, most már igazán abbahagyhatnánk!-mondtam lihegve.
-Nem!-mondták egyszerre.
-Jó, játsszatok csak...-mondta Harry, majd Liz-en és Louis-n kívül mindenki levonult a pályáról.
-Hé!-kiabálták egyszerre.
-Jó lenne nem folyton versenyezni, hanem egy kicsit összehaverkodni egymással!-mondta Liam.
-Hogyne...-motyogta Liz, és visszamentünk a házba.
Lily szemszöge:
Lefürödtem, és lefeküdtem. Közben feljött Louis.
-Helló, új szobatárs!-mondta nevetve.
-Hi! Jó, hogy nem zártunk titeket össze Liz-zel!-mondtam nevetve.
-Még csak az kellett volna!-mondta Louis, majd lefeküdt. Csönd lett.
.Kérdezhetek?-törtem meg.
-Persze.-mondta Louis.
-Mi bajod van Liz-zel?-kérdeztem.
-Nem tudom. Olyan érzésem van, hogy valamiért ki nem állhatom, de nem tudom, miért. Csak nem bírom.-mondta.
Jézus, ezek olyanok, mint az ikrek!
-Hát rendben.-mondtam.
-Na jó éjt, én mindjárt elalszok!-mondta Louis.
-Okés, neked is!-mondtam, és lekapcsoltam a kislámpám.
*Órák múlva*
Nem tudtam aludni, összevissza forgolódtam. Még mindig nem mondtam el Zayn-nek, mit érzek iránta. Nem baj, majd holnap... Nem bírom!
Felkeltem. Nem, nem, nem, nem, Lily, most azonnal lenyugszol!
Visszafeküdtem. Ajj, most kell elmondanom!
Felkeltem, és elindultam. Zayn szobája előtt megálltam, nagy levegőt vettem, és kopogásra emeltem a kezem. Éppen mikor kopogni akartam, kinyílt az ajtó. Zayn állt benne.
-Hello.-köszönt.
-Hali.-mondtam, és éreztem, hogy elpirulok.
-Te?-kérdezte.
-Valamit mondanom kéne... Te?-kérdeztem.
-Nekem is...-mondta Zayn.
-Mondd előbb te!-mondtam.
Zayn egy nagyot sóhajtott.
-Tudod, az a helyzet, hogy egy ideje észrevettem, hogy-ekkor kinyílt a mellettünk lévő szoba ajtaja. Joulie lépett ki rajta, és majdnem átesett a küszöbön.
-Ó basszus... Sziasztok, hát ti?-kérdezte.
-Semmi, csak szomjas voltam, és közben találkoztam Lily-vel.-magyarázkodott Zayn.
-Ömm... Hát... Jó...-mondta Joulie, majd lement.
-Mit akartál mondani?-kérdeztem.
-Semmi, inkább hagyjuk, te?-kérdezte.
Mivel minden bátorságom elszállt, úgy döntöttem, hogy majd máskor elmondom.
-Nem érdekes... Na, én visszamegyek, jó hajnalt!-mondtam mosolyogva, és visszamentem. Nekidőltem az ajtónak.
Istenem, de hülye vagyok!