LXXX. fejezet: Vidámpark

Joulie szemszöge:
Visszamentünk.
-Gyerekek, mit szólnátok hozzá, ha elmennénk vidámparkba?-kérdeztem.
Mindenki díjazta az ötletet.
Összekészültünk, és elsétáltunk.
Lily szemszöge:
Megérkeztünk, megvettük a jegyeket, és bementünk.
-Menjünk a hullámvasúthoz, lécci, léééécciiiii!-kérlelt minket Zayn kisgyerek módjára.
-Oké!-mondta Louis és Liz. Gyilkosan néztek egymásra.
-Ne máááár!-mondtuk egyszerre Harry-vel és Joulie-val.
-Nekem 8.-mondta Niall.
-Nekem is!-mondta Liam.
-De én tériszonyos vagyok, és a hullámvasúttól elhányom magam, és-Zayn félbeszakított.
-Nyugi már, biztosítva vagy, és majd ülök melléd!-mondta mosolyogva.
-Na jó...-mondtam sóhajtva, és elpirultam.
Odaértünk, és már a hullámvasút látványától is kirázott a hideg.
Beültünk, és elindultunk.
*10 perc múlva*
Az egész utat végigsikítottam Joulie-val egyetemben. Harry amint leszállt, rögtön valami stabil dologhoz futott.
-Túléltem! Túléltem!-mondtam, és megpusziltam a földet.
-Mégegyszeeer!-mondta Liz, Louis és Zayn.
-Na még csak az kéne!-mondtuk egyszerre a többiekkel.
-Akkor szellem kastély?-kérdezte Liz.
-Ez egyre jobb lesz...-motyogtam, és elindultunk.
Joulie szemszöge:
Liz és Louis tök jól eldumáltak.
-Na mi van, a defekt-duó békét kötött?-kérdeztem nevetve.
-Mi? Dehogy!-mondták egyszerre, és félrenéztek.
Kettesével mentünk be, Liz ment Louis-val, Liam Niall-el, Lily Zayn-nel, én pedig Harry-vel.
Liz szemszöge:
Mentünk a kastélyban, és hogy az őszintét megmondjam, egy nagyon kicsit megijedtem az ottani dolgoktól.
-Félsz?-kérdezte Louis mosolyogva.
-Nem, dehogy!-mondtam.
Egyszer csak elénk ugrott valami, és ijedtemben átöleltem Louis-t.
-Héé, nyugi, ez csak valami bábu volt!-mondta Louis nevetve, és a hátamat simogatta.
Gyorsan eltávolodtam.
-Nem ijedtem ám meg, csak ellenőrizni akartam, átérlek-e!-próbáltam kimagyarázni magam, és elpirultam.
Louis sóhajtott egyet, és továbbmentünk.
Lily szemszöge:
Egy kicsit megijedtem, de úgy különösebben nem szeppentem meg.
Kiértünk.
Utánunk jött Joulie és Harry.
-Kint vagyunk már?-kérdezte, mert belefúrta a fejét Harry mellkasába.
-Igen!-mondta Harry nevetve.
-Huh...-mondta Joulie.
A többiek is kint voltak már, és mentünk tovább.
A dodzsem volt a következő állomás. Az előző párunkkal ültünk be a kocsikba.
Tök jól elvoltunk. Miután végeztünk, elmentünk még szinte mindenhova, és elindultunk haza.
Joulie szemszöge:
Este lett, mire hazaértünk. Mindenki éhes volt, szóval elvállaltuk Harr-vel, hogy főzünk valamit.
-Idehozod a vajat?-kérdezte Harry.
-Persze!-mondtam. Kivettem a vajat a hűtőből, és belenyúltam.
-Harry!-szóltam neki. Megfordult, én pedig szépen az arcába kentem a vajat.
-Hé!-mondtam nevetve.
-Bocsi, muszáj volt!-mondtam nevetve.
Visszakaptam. Rákentem a fejére, ő pedig a feltört tojást zúdította a nyakamba. Kapott egy újabb adag vajat, én pedig lisztet viszonzásul. Közben lejött Liz.
-Ömm... Mit csináltok?-kérdezte.
-Ő kezdte!-mondtuk egyszerre Harry-vel, és egymásra mutattunk.
-Jajj Istenem, mint az óvodások... Menjetek el fürdeni, majd én főzök!-mondta Liz sóhajtva.
Nevetve felmentünk, és lefürödtünk.
Liz szemszöge:
Miután főztem ezek helyett az idióták helyett, mindenki megvacsorázott, és elmentünk lefeküdni.
Csak forgolódtam, nem igazán tudtam aludni. Gondoltam, kimegyek levegőzni, szóval magamra kaptam valami melegebb cuccot.
Kimentem az erkélyre. Ott ült Louis is.
-Hello!-mondtam, és leültem mellé.
-Szia, hát te?-kérdezte.
-Nem tudok aludni. Te?-kérdeztem.
-Én se.-mondta.
-Pörög az agyad?-kérdeztem.
-Ja. Neked is?-kérdezte.
-Aha...-mondtam.
-Egyébként mi bajunk van egymással?-kérdezte Louis.
-Fogalmam sincs... Tényleg nem tudom!-mondtam.
-Nem vagy egyedül!-mondta Louis nevetve.
-Amúgy azon gondolkoztam, hogy az nem lehet, hogy túlzottan egyformák vagyunk?-kérdeztem.
-Meglehet. Néha már idegesítő, hogy egy csomó mindent egyszerre mondunk.-mondta Louis nevetve.
Elrepült előttünk egy galamb.
-Keviiiin!-kiabáltuk egyszerre. Összenéztünk, és elnevettük magunkat.
-Na jó, ez már durva!-mondtam nevetve.
-Az biztos!-mondta Louis nevetve.
-Egyébként most, hogy megismertelek, egész jófej vagy!-mondtam.
-Nekem sincs már bajom veled!-mondta Louis.
-Akkor békét kötünk?-kérdeztem.
-Persze!-mondta Louis.
-De nem vagyunk puszipajtások!-mondtam nevetve.
-Semmiképpen!-mondta Louis, és kezet fogtunk.
-Na, szerintem én bementem! Megpróbálok elaludni!-mondtam, és felálltam.
-Jó éjt, defekt-duó egyik fél!-mondta Louis vigyorogva.
-Jó éjt, másik!-mondtam nevetve, és bementem.
Visszafeküdtem, és valahogy megkönnyebbülve éreztem magam. Nem kellett sok idő, és elaludtam.