LXXXI. fejezet: Az 5. nap

Joulie szemszöge:
Reggel felébredtem, és akkor jutott eszembe, hogy ez az 5. nap. Gyorsan eltelt ez a hét...
-Jó reggelt, beautiful!-mondta Harry, aki éppen öltözködött.
-Neked is Haz! Jézusom, hogy áll már megint a hajad?-kérdeztem nevetve.
-A tegnapi pakolás nem volt a legcélravezetőbb!-mondta nevetve.
-És akkor én mit szóljak?-kérdeztem.-Ha bedugnak a sütőbe, simán kenyeret lehetett volna belőlem sütni!-mondtam nevetve.
-Az igaz!-mondta Harry.
Ekkor megrázta a haját.
-Így most még rosszabb!-röhögtem el magam.
-Kösz!-mondta.
-Na gyere ide, megigazítom!-mondtam nevetve.
Megcsináltam valami emberi formára.
-Na, most kinéz valahogy!-mondtam.
-Köszi!-mondta mosolyogva.-Na, én lementem, majd gyere te is!
-Oké!-mondtam. Miután Harry kiment, nagy nehezen összeszedtem magam, és felöltöztem.
Liz szemszöge:

Reggel felöltöztem, és lementem.
-Jó reggelt mindenkinek!-mondtam.
-Jó reggelt!-mondta mindenki, kivéve Louis.
-Na mi van, valaki már nem is köszön?-kérdeztem, és vállba bokszoltam.
-Jó reggelt Miss Sporty, ma is megyünk futni?-kérdezte célozgatva.
-Na jól van, fulladj meg, de gyorsan!-mondtam nevetve, és leültem.
Joulie szemszöge:
Harry-vel összenéztünk.
-Mi történt?-kérdeztem tőle suttogva.
-Fogalmam sincs! De nem örülsz neki?-kérdezte Harry.
-Dehogynem!-mondtam mosolyogva.-Ha nem is legjobb barátok, de legalább már nem utálják egymást!
-Az igaz!-mondta Harry.
Mindenki megreggelizett.
-Na, mit csináljunk?-kérdeztem.
-Menjünk le a partra! Én még nem is voltam lenn!-mondta Liz.
-De rossz bokával nem tudsz fürdeni!-mondta Louis.
-Miért kellett rá emlékeztetni? Egyszer csöndben maradhatnál!-mondta Liz nevetve, és Louis-hoz vágott egy párnát.
-Mondom, hogy itt lesz valami...-súgtam Harry-nek.
Mindenki átvedlett strandruciba, és lementünk.
Harry-vel sétáltam a parton.
Egyszer csak elnéztem valamerre, és egy frizbivel találtam szembe magam, ami nekem is repült. A lendület miatt fenékre ültem.
-Mi az?-kérdezte Harry aggódva.
-Alacsonyan szállnak a frizbik...-mondtam a fejemet fogva.
-A profizmus...-mondta Harry nevetve.
-Inkább a Harryzmus!-mondtam nevetve.
-Na gyere, hadd nézzem!-mondta Harry.-Hát rendesen feldagadt...
-Szuper... Unikorniiiiis!-kiabáltam.
Harry kérdőn nézett rám.
-Bocsi, ezt most muszáj volt!-mondtam nevetve.
-Hát jó...-mondta Harry.
-Na jó, én hazamegyek, rakok valami hideget a fejemre!-mondtam.
-Várj, elkísérlek, nehogy még valami történjen!-mondta Harry.
-Te akarsz elkísérni? Te vagy maga a szerencsétlenség fogalma!-mondtam nevetve, és elindultuk.
Liz szemszöge:
Csak ültem a parton, és jobb híján napoztam. Egyszer csak megjelent Louis két üdítővel a kezében, és leült mellém.
-Lábad?-kérdezte.
-Még megvan! Amúgy jobb, mint tegnap.-mondtam.
Letette az üdítőket, és én már nyúltam volna érte, amikor megszólalt.
-Hé, ki mondta, hogy azt neked hoztam?-kérdezte.
-Nem tudsz meginni kettőt!-mondtam.
-Szomjas vagyok!-mondta Louis.
Csönd volt.
-Persze, hogy neked hoztam, itt van!-mondta nevetve, és odaadta az üveget.
-Köszi!-mondtam, és inni kezdtem.