XX. fejezet: Gondolatok

Elérkezett a turné 1. napja. Harry már össze volt csomagolva. Én nem akartam menni, mert nem szeretnék láb alatt lenni. Elköszöntem a többiektől és tőle, majd visszamentem. Úgy éreztem, valamit kellett volna mondanom, vagy tennem. Nagyon hiányérzetem volt. Olyan érzések törtek fel belőlem, amilyenek még soha azelőtt. Egy csomó kérdésem lett volna. Miért vagyok zavarban folyton, amikor Harry-vel vagyok? Miért pirulok el folyton, mikor hozzáérek? Miért mosolyodok el akaratlanul, amikor jól érzi magát, és miért leszek szomorú, hogyha ő is az? Miért sírtam akkor, amikor énekelt nekem? Miért van mindez?
Ezek a kérdések kavarogtak a fejemben, amikor telefonhívást kaptam. Linda volt az. Gyorsan felvettem.
-Úristen, annyira örülök neked!-mondtam, vagyis inkább üvöltöttem a kagylóba.
-Jól van, ne kiabálj, én is nagyon örülök!-mondta nevetve.-Na, és volt valami Harry-vel azon kívül, hogy együtt laktok?
-Szerelmet vallott...-mondtam,és nagyon zavarban voltam.
-Ez most komoly? De jó! És, te mit válaszoltál?-kérdezte Linda kíváncsian.
-Elutasítottam. Ő csak egy barát.-mondtam.
-De hülye vagy! Azóta nem vagy zavarban?-kérdezte.
-De, folyton, amikor róla van szó...
-Akkor Harry nem sokára eléri a célját khmmm...
-Mit mondtál?
-Semmit csak a torkomat köszörültem... És, volt még valami?
-Üvegeztünk...
-Wow, ez jól kezdődik!
-Na, és egy dalt kellett énekelnie nekem.
-Melyiket énekelte?
-A More Than This-t. Nagyon meghatódtam rajta, mert valamiért úgy éreztem, hogy direkt énekelte nekem ezt a dalt.
-Hát a mostani hangulathoz éppen illik...
-Köszi... Én is szeretlek!
-Éééés, még biztos volt valami!
-Engednem kellett, hogy megcsókoljon...
-Tényleg? Ilyen az én Lou-m...-mondta nevetve.-Akkor elcsattant az első csókod!
-Igen... A poén az, hogy nagyon jó volt, de neki is az első volt, amit nem akartam elhinni.
-Szóval akkor jó volt?
-Ömm... Hát... Igen...-mondtam, és elpirultam.
-Figyl Joulie, tudod mi a te bajod?
-Mi?
-SZERELEM! Belezúgtál Harry-be anélkül, hogy azt te tudtad, és elfogadtad volna!
-Én nem zúgtam bele! Ő csak egy haver!
-Jajj, Joulie, fogadd már el! Ne tiltakozz ellene! Hidd el nekem! Amúgy most hol van?
-Párizsban turnézik...
-És elmész hozzá?
-Nem, dehogy!
-Hát, te tudod! Ha hazajön, mondd el neki, hogy szereted.
-De én-félbeszakított.
-Nemleges választ nem fogadok el! Mentem! Majd mesélj, mi volt! Szia, puszi!-mondta Linda, és letette.
Tényleg szerelmes lennék? Az lehetetlen!
*3 nap múlva*
Elgondolkodtam. Lehet, hogy tényleg többet érzek Harry iránt? Talán szeretem? Nagyon hiányzik. Ez normális? Végül is helyes gyerek. Imádom a göndör haját... És a szemeit is... Meg a mosolyát is...
Ledermedtem. Egyszer csak kibukott belőlem:
-Igen, szeretlek, Harry Styles!

Felöltöztem, taxiba szálltam, és elindultam a reptérre. Tudtam, hogy a fiúk Párizsban vannak, azt is, hogy hol, és mostanra már biztos végeztek. Pont elértem az utolsó gépet. Az út egy végtelenségnek tűnt...
Miután megérkeztem, megint taxiba ültem, és elindultam a szállásukra( Liam elmondta, ha valami probléma van, tudjam, merre vannak. )
A taxi kirakott. Ekkor vettem észre, hogy esik az eső. Na, ez fantasztikus...
Megálltam a kerítés előtt, mert ott volt a csengő. Becsengettem. Kisvártatva Harry nyitott ajtót.
-Joulie, hát te mit-félbeszakítottam.
-Szeretlek, te hülye!-mondtam, és elkezdtem sírni.-Szeretem azt a gyönyörű zöldeskék szemed, azt a minden problémát eloszlató mosolyod, a gödröcskéid... Imádom, amikor reggel szanaszét áll a hajad... Úgy vagy jó, ahogy vagy a 4-nem tudtam befejezni, mert Harry átölelt. Letörölte a könnyeimet, ami felesleges volt, mert közben esett.
-Szeretném azt a szót még egyszer hallani.-mondta mosolyogva.
-Szeretlek...-suttogtam. Harry ekkor átfogta a derekam, magához húzott, és megcsókolt.
Percekig gy voltunk, csak álltunk az esőben, és csókolóztunk. Aztán levegőhiány miatt szétváltunk.
-Ez volt az eddigi legszebb dolog, amit valaha mondtak nekem.-mondta mosolyogva.
-Most hülyén érzem magam...-mondtam.
-Miért?-kérdezte Harry, és újból megcsókolt.
-Nem tudom... Hallod, ez volt a harmadik első csókom...-mondtam.
-Nekem is.-mondta mosolyogva.-Na, bemegyünk?
-Persze, kezdek fázni, na meg úgy érzem magam, mint egy ázott kutya!-mondtam.
Jajj, ha Harry tudná, milyen helyes ázott hajjal... *.*
-Egyébként mit szeretnél karácsonyra?-kérdeztem.
-Ezek után semmit. Mindenem megvan, amit akartam.-mondta Harry mosolyogva.
Amint beléptünk, mindenki elkezdett tapsolni.
-Igazán gyönyörű volt. Jobb, ha tudjátok, hogy le vagytok fotózva, és a kép már fenn van Twitter-en!-mondta Liam.
-Miért is nem csalódtunk...Na, de megérte fáradozni!-mondta Louis sírást tettetve.
-Kuss Lou, ők nem tudták, hogy mi akartuk őket összehozni!-mondta Niall.
-Hát most már nem csak akartuk...-mondta Zayn.
-Ömm... Nektek nem magatokkal kéne foglalkoznotok? Mert Louis, téged bármelyik pillanatban lerázhat Linda, Liam, Zayn, és Niall, nektek még nincs senkitek!-mondtam nevetve.
-Uff, ezt megkaptuk...-mondta Zayn "letörve".
-Na, nyomás aludni! Holnap is van nap!-mondta Liam.
Felmentünk, és mivel Harry-nek csak egy ágya volt, vele aludtam.
Sokáig csak néztük egymást. Aztán megszólalt.
-Tényleg szép a szemem?-kérdezte.
-Igen.-mondtam suttogva.
-És a mosolyom is?-kérdezte mosolyogva.
-Nem kell mindent a fejemhez vágni, csak úgy jöttek!-mondtam nevetve.
-Jól van na, csak szeretem, ha dicsérnek!-mondta Harry.
-Hát az egóddal nincs probléma, az biztos.-mondtam.
-Problem?-kérdezte nevetve.
Csönd lett. De csak egy ideig.
-Lennél a barátnőm?-kérdezte.
-Ezt most komolyan megkérdezted?-kérdeztem mosolyogva. Harry láthatóan nagyon örült.
-Na, még egy első csók?-kérdezte.
Bólogattam. Ekkor Harry átkarolt, és megcsókolt. Ez most hosszabbra és szenvedélyesebbre sikerült, mint az előzőek.
-Amúgy tudsz róla, hogy gyönyörű vagy?-kérdezte Harry suttogva.
-Most már igen.-mondtam.
Egy ideig még néztük egymást, aztán mindketten elaludtunk.