-Aranyosan tudsz aludni.-mondta mosolyogva.
-Ne mondd ezt, különben sem szeretem, ha néznek alvás közben.-mondtam, és a fejemre húztam a takarót.
-Hé, valami baj van?-kérdezte Harry.
-Semmi.-mondtam még mindig a takaró alatt gubbasztva.
-Tudom, hogy van valami. Figyelj, nekem bármit elmondhatsz!-mondta Harry, és próbálta rólam lehúzni a takarót, de én nem engedtem.
-Csak még mindig nagyon szégyellem magam a tegnap történtek miatt.-mondtam a takarót szorongatva.
-Jajj Joulie, már mondtam, hogy nem haragszom! Különben sem a te hibád volt!-mondta Harry, és sikerült leszednie a fejemről a takarót.
-Biztos?-kérdeztem bizonytalanul, és kidugtam a fejem a takaró alól.
-Rád nem lehet haragudni!-mondta Harry, és gyengéden megpuszilta az orrom.
Nem tudtam semmit szólni, csak átöleltem Harry-t annyira szorosan, amennyire csak tudtam.
-Hé, nem megyünk el ma valahová kettesben?-kérdezte Harry.
-Rendben. Még igazából nem is voltunk együtt sehol.-mondtam.
-Akkor este menjünk el vacsizni.-mondta.-Tudok is egy jó éttermet a környéken.
-Oké.-mondtam mosolyogva, és felkeltem.
-Várj, várj, várj... Még egy kicsit maradj!-húzott vissza Harry.
-Na jó, de tényleg csak egy kicsit!-mondtam, és visszafeküdtem mellé. Csak néztük egymást, és Harry elkezdte simogatni az arcom.

Elérkezett az este. Elkezdtünk készülődni. Hogy az őszintét megmondjam, azért tetszettem magamnak! Harry smokingot vett fel, és wooow...
Lent egy limuzin várt minket. Harry kinyitotta nekem az ajtót. Beszálltam. Még életemben nem ültem limuzinban, nagyon fura volt.
Odaértünk, kiszálltunk a kocsiból. Harry odament a pincérhez. Kisvártatva visszajött.
-Na, merre van az asztalunk?-kérdeztem türelmetlenül.
-Nem itt lent van.-mondta Harry.
-Hanem?-kérdeztem.
-Majd meglátod!-mondta Harry titokzatosan.
Beszálltunk egy liftbe, az elindult, és meg sem állt a legfelsőbb szintig. Ott kiszálltunk.
-Gyere, kell még pár lépcsőt menni.-mondta Harry, megfogta a kezem, és magával húzott.
Amint felértünk, gyönyörű látvány tárult elém. Az épület tetején voltunk, ahol egy kis asztalka várt minket, felettünk pedig a csillagok ragyogtak.
-Úristen Harry, ez gyönyörűszép!-mondtam elbűvölve.
-Gyönyörű körülmények egy gyönyörű lánynak!-mondta Harry mosolyogva.
Az asztalhoz mentünk, és Harry betolta alattam a széket. Elkezdtünk enni. Kisvártatva megszólalt a mobilom. Jason volt az.
-Jajj, bocsi, ha nem gond, ezt most felvenném.-mondtam, és egy kicsit távolabb mentem.
-Mi van?-vettem fel a telefont.
-Neked is szia! Netán rosszkor?-kérdezte.
-Igen, eléggé. Gyorsan mondd, mit akarsz.
-Csak szólni akartam, hogy lenne 2 jegyem Lady Gaga koncertjére. Nem lenne kedved eljönni velem?
-Mikor lesz?
-1 hét múlva.
-Oké, miért ne?
-Rendben, sak ennyit akartam. További jó szórakozást!
-Oké, szia!-mondtam, és letettem.
Hát végül is miért ne? Harry-nek úgyis fellépése lesz!
Fogtam, és visszamentem az asztalhoz.
-Ki volt az?-kérdezte Harry kíváncsian.
-Ááá, csak Linda hívott fel, hogy mi újság. Asszem egy kicsit rosszabbra időzített, mint kellett volna...-mondtam. Nem hittem el, hogy hazudtam a barátomnak.
-Akkor rendben van. Gyere, táncoljunk!-mondta Harry, és a kezét nyújtotta.
-Oké!-mondtam, és megfogtam a kezét. Egy lassú zene ment. Sokáig ringatóztunk rá.
-Nem vagy fáradt?-kérdezte egy idő után Harry.
-De, már kezdek az lenni.-mondtam álmosan.
-Akkor menjünk.-mondta Harry, aztán elindultunk.
A kocsiban a vállára dőltem, ő meg a fejemre, de sikerült addig fenn maradnom, amíg haza nem értünk.
Én Joulie helyében nem mennék el a koncertre azzal a Jason-al, de hát ő tudja ;)
VálaszTörlésNagyon jóságos lett ez a rész is, várom a kövit :)
én se mentem volna el Jasonnel. mondjuk lehet hogy elhivtam volna valakit hogy nehogy megint letámadjon... :D nagyon jo lett! hamar kövit :)
VálaszTörlés